Képviselőházi napló, 1887. XXIV. kötet • 1891. junius 5–junius 22.

Ülésnapok - 1887-511

511. orszilgosülés 1891. június 22 én, hétfon. 375 láshoz képest — a harmadik osztályba Radvánszky György, a negyedikbe Kubinyi Géza képviselő úr soroztatik. Több jelentés nem lévén, következik a napi­rend, vagyis »az 1889 : XVI. t.-cz. végrehajtá­sában, Fiume szabad kikötő területének az osztrák-magyar vámterületbe való bevonása iránt teendő intézkedésekről« szóló törvényjavaslat harmadszori felolvasása. Varasdy Károly jegyző (olvassa a tör­vényjavaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat: méltóztatik-e az imént felolvasott törvényjavaslatot harmadszori felolvasásában is megszavazni, igen vagy nem ? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a ház több­sége azt megszavazza és alkotmányos tárgyalás és szíves hozzájárulás végett a főrendiházhoz átküldetni rendeli. (Helyeslés.) Következik: »a birodalmi tanácsban kép­viselt királyságok és országok kormánya által Triesztnek az osztrák magyar vámterületbe való beolvasztása tekintetében teendő intézkedésekhez való hozzájárulásról« szóló törvényjavaslat harmad­szori felolvasása. Varasdy Károly jegyző (olvassa a tör­vényjavaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat: méltóztatik-e az imént harmadszor felolvasott törvényjavasla­tot véglegesen is megszavazni, igen vagy nem 3 (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a ház több­sége azt megszavazza s alkotmányos tárgyalás és szíves hozzájárulás végett a főrendiházhoz átküldetni rendeli. (Helyeslés.) Következik: »a ezukoradóra, az ásvány­olaj-adóra, valamint a ezukor- és sörfogyasztási adóra vonatkozó törvényeknek az eddigi fiumei vámkülzetben leendő életbeléptetésérők szóló törvényjavaslat harmadszori felolvasása. Varasdy Károly jegyző (olvassa a tőr­vémjavaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat: méltóztatik-e az imént harmadszor felolvasott törvényjavas­latot véglegesen is megszavazni, igen vagy nem 1 (Igen!) ' Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a ház több­sége azt megszavazza s alkotmányos tárgyalás és szíves hozzájárulás végett a főrendiházhoz átküldetni rendeli. (Helyeslés.) Kérem a t. házat, méltóztassék a jegyző­könyv ezen három pontját hitelesíteni, hogy a főrendiházhoz átküldhetí) legyen. Széll Ákos jegyző (olvassa a jegyző­könyvnek megfelelő pontjait). Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyv ezen pontjait hitelesítettnek jelentem Id. Következik a napirend szerint a pénz­ügyi és közlekedésügyi bizottság 764. sz. je­lentése »a szab. osztrák-magyar állanivaaút­társaság magyarországi vonalainak megváltásáról« szóló törvényjavaslat tárgyában. Azt hiszem, a t. ház méltóztatik a jelen téseket felolvasottaknak tekinteni és igy az általános vitát megnyitom. Az első szó illeti a bizottság előadóját. Baranyi Ignácz előadó: T. ház! (Halljuk! Halljuk!)Mielőtt a törvényj avaslat rendekezéseinek kötelességszerű kritikáját a bizottság részéről előadnám, méltóztassanak megengedni, hogy előbb röviden annak tartalmát és különösen azon kötelezettségeket adjam elő, melyek abból az államra hárulnak. (Halljuk! Halljak!) Három járadék lesz a törvényjavaslat, illetőleg az ahhoz csatolt szerződés alapján az állam részéről fizetendő. Névszerint egy 9,600.000 forintos, mely 75 éven át, a tiz százaléknyi adó leszámítása mellett lesz fizetendő. Ebből 6 500,000 frt után a 1790. aranj'-agion fe­lüli többlet is fizetendő lesz. Ezenkívül 75 éven át az állam által egy 250.000 frtos évjáradék is lesz fizetendő, mely megfelel azon öt millió frt előlegnek, melyet az épülő félben levő ipolyság-balassagyarmati és morvavölgyi vasutakkal kapcsolatosan az osztrák-magyar államvasút az állam rendelkezésére bocsát. Végre fizetendő lesz e szerződés szerint 1958, évig egy 288,745 frtot tevő évjáradék és pedig az arad-temesvári vasiit beváltása fejében. Ezen évjáradékok biztosítása akkép törté­nik, hogy az osztrák-magyar államvasút meg­váltandó vonalai átmennek az állam tulajdonába, de bekeheleztetik azokra egy 9,600.000 frtos évjáradék. Az elsőbbségi kötvények ez évjára­dékra való felűlkebelezés útján biztosíttatnak, mi által az elsőbbségi kötvények birtokosai rövidséget nem szenvednek. Az öt millió frtot tevő előleg, illetőleg annak 250.000 frtot tevő év­járadéka, az épülő félben levő ipolyság-balassa­gyarmati és morvavölgyi vasútakra fog beke­beleztetni. A mi pedig az arad-temesvári vasútból eredő 288.745 frtos járadékot illeti: a kormány szabad választásától függ, hogy ezen évjáradé­kot első helyen az arad-temesvári vasútra, vagy pedig másodhelyen az osztrák-magyar vasút megváltandó vonalaira kebeleztesse be. A szerződés határozmányaiból ki kell emel­nem, hogy a tisztviselők szerzett jogaikkal együtt átvétetnek. E mellett átvétetik még a nyugdíj- és nyugdíj-béralapok megfelelő része is. Az átveendő nyugdíjalap ingatlanokban 802.127 forintot satöbbi vagyon 407»-a fejében 1.148,173 forintot tesz. Ennek fejében az állam kötelezi magát, hogy az 1891-ik évi január 1-től folyóvá tett nyugdíjakat e vonalakat illetőleg elvállalja, a régebbi összes nyugdíjaknak pedig 30% át

Next

/
Oldalképek
Tartalom