Képviselőházi napló, 1887. XXIV. kötet • 1891. junius 5–junius 22.

Ülésnapok - 1887-510

510. országos ülés 1891. jnnlns 20-án, szombaton. 355 olvasztatott be. Megfertőztettetett és természeté­ből kiforgattatott a társulati jog. Az 1871: XXXIX. tcz. a valódi önkormányzat elveinek megfelelőleg szabályozta a vizszabályozó tár­sulatokat és azokat a dolog természeténél fogva a megyei önkormányzat keretébe illesztette be. És már az 1879 : XXXIV. tcz. 4. §-a és álta­lában az egész törvény kimondta azt, hogy kormánybiztos kiküldése esetén a megye fel­ügyeleti és ellenőrzési joga felfüggesztetik. Az 1885 : XXIII. tezikkel pláne tisztán magánjogba vágó vízművek engedélyezési jogát is végső fórumban a kormány ragadta magához, például kallók, zúzok, malmok és zsilipek állítása és eltávolítása ezelőtt az önkormányzati jogkörhöz tartozott az alispán és a megye közönsége illetékessége alá. Most az engedélyezési jogot is a kormány occupálta, mint akár Boszniát. A társulati jognak ily megfertőzése után mi következett? A megye felügyeleti és ellen­Őrzési jogát magukhoz ragadták a kormány által kinevezett biztosok. Itt meg kell említenem a kormánybiztosi intézményt. Meghoztuk 1875-ben az össze­férhetlenségi törvényt, még pedig azért — egyik szerény factora voltam ezen törvénynek magam is — mert azt vettük észre, hogy az iigyneve­zett rainisterialis képviselők —voltak vagy 20-an­26-an ministeri tanácsosok, osztálytanácsosok, titkárok — szóval, hogy ezen úgynevezett mi­nisterialis tisztviselők, ha a kormány erősen állott: akkor rendíthetlen mamelukok voltak — bocsánat a kifejezésért; de ha a kormány bármi ok miatt inogni kezdett: ezek a minis­terialis tisztviselők voltak a legnagyobb intri­kusok a kormány háta mögött és a leáldozni kezdő naptól elfordulván, a fölkelni kezdő nap felé fordultak és saját kormányuk kormányzatát törekedtek lehetetlenné tenni. Ily elemeket nem akartunk a parlamentben tíírni és ezért behoztuk az incompatibilitást. Ez volt 1875 elején. Pár hónap múlva létrejött az a furcsa emlékezetű fusio. Alig melegedett meg a fusio, alig volt 2—3 hónapos, a ftisio haszon­vevő hívei már belátták, hogy nagy kár az, hogy az incompatibilitási törvény behozatott. Milyen jó volna az igazi híveket itt is felhasz­nálni, a nrinísteriumban is. Azonban az alig megszáradt tintája incompatibilitási törvényt el­törölni nem akarván, különös genialis ügyesség­gel, Edisonhoz méltó találékonysággal kitalálták a kormánybiztosi intézményt (Derültség a szélső­balon.) és a kormánybiztosi intézmény kitalálá­sával a többségi képviselő uraknak egy igen tetemes részét mindenféle biztosoknak a világon kinevezték. (Derültség a szélső baloldalon.) Vizi biztos, folyambiztos, esatornabiztos, gátbiztos, árvizi biztos, Szeged-építő biztosok egész serege, phylloxera-biztos, selyembiztos, esángóbiztos, ideiglenes biztos és végleges biztos, méhészeti biztos és országos fürdőbiztos: (Élénk derültség a szélső baloldalon.) mind a képviselő urakból telt ki és ugy voltunk már a biztosokkal, hogy miután ismertető jelvényeik nem voltak a biztos uraknak, sohasem voltunk biztosak (Derültség a szélső baloldalon.) a felől, hogy ha eljárásukat bírálni találjuk, nem ütközünk e valami személyes kemény szemrehányásba. Velem történt meg az eset, hogy egyszer a vizi biztosok eljárását magán­társaságban megérdemelt bírálat alá vévén, egyszerre csak egy barátom, ma sem tudom ki volt, a többség kebeléből felszólalt: »Ugyan ne bánts már bennünket!* Mondom, »miért és kit ne bántsak? Te csak nem vagy vízi biztos?!« (Derültség a szélsőbalon.) »De én is az vagyok !< (Nagy derültség a szélső baloldalon.) Micsoda biztos vagy te? »Az Ondova és a Tapolya vizének biztosa.« (Élénk derültség a szélsőbalon.) Nem is tudtam, hogy ilyen vizek is vannak az ország­ban. (Zajos derültség a szélsőbalon.) Több év múlva volt csak szerencsém legalább az egyik folyamot felfedezni, a Topolyát; az Oűdovát most sem tudom merre van. (Nagy derültség a szélső baloldalon.) így inficiálták a parlamentet és a többséget biztosokkal. Az incompatibilitási törvényt pedig így játszották ki és a társulási jognak szabadságát és önkormányzati természetét és így adták át a biztosoknak végképen az 1879." évi XXXIV. törvénynyel. De, t. ház, új kinevezett hivatalnokok szivárogtak be a vármegyékbe ezen rendszer alatt és ültek az önkormányzat nyakára óriási tömegekben. 1868-ban beszivárgott a tanfel­ügyelő, 1877-ben az állami építészeti hivatal, 1879-ben az erdőfelügyelő, 188l-ben a csend­őrségi parancsnok, 1882-ben a közgazdasági fel­ügyelő, 1885d_>eu a kataszteri nyilvántartó, (Derültség a szélső baloldalon.) 1876-ban és később 1889-ben az adófelügyelő és a péuziigyigazgató. (Zaj a szélső baloldalon.) Mindez, t. ház, (Hall­juk Halljuk!) az önkormányzat megbénítását vonta maga után és azon egész idő alatt, míg az önkormányzat nyakán ezen kinevezett hiva­talnokok seregestül ültek, észrevétlenül szivárog­tak be közéletünkbe. Ezen egész idő alatt a megyék önkormányzati jogának nem adtak egyéb táplálékot, mint hogy mértékhitelesítő hivatalokat állítottak, melyek azonban fizetéssel nem jártak. (Derültség a szélső haloldalon.) Ezzel lett az ön­kormányzat erősítve. És megjegyzem, hogy a mi rosszat vagy gyöngét, vagy helytelent ezek a megyék nyakára küldött tisztviselők csináltak ; a mi tehetetlenség volt bennük, minek követ­keztében az igazgatás rosszal ment, vagy sehogy sem ment: mindezért a szemrehányás szakadat­45*

Next

/
Oldalképek
Tartalom