Képviselőházi napló, 1887. XXIV. kötet • 1891. junius 5–junius 22.

Ülésnapok - 1887-510

356 610. országos ülés 1891. Június 20 án 5 Síombaton. lanúl a megyéket érte. (Úgy van! a szélső hal­oldalon.) Legvégzetesebb változást idéztek elő a megyék beléletében', legjobban megfosztották becses tartalmától az önkormányzatot az 1876: VI. és XV., az 1883: XV., XLIV., az 1886: XXL és XXII. törvényczikkek; ezekkel együtt a pénzügyigazgatóságok rendezéséről szóló 1889-iki törvény, melyek részben a közigazga­tási bizottságok felállítását, részben a megyei háztartás átalakítását, részben a megyei községi rendszernek és a fegyelmi eljárásnak változta­tását tartalmazzák. Ezen törvények a maguk összességében, támogatva egy egész sereg más törvény által, melyeket a t. ház türelme iránti figyelemből nen idézek, (Halljuk! Halljuk!) van­dálok módjára rombolják szét az önkormány­zatot. Először a belügyministernek jogot adtak arra, hogy a megye közigazgatási eljárását, sőt belső ügyvitelét saját közege által megvizsgál­tathassa. Hol vette a belügyminister erre az indokot? A főispán megbízhatlanságából. Az ő főispánjait képteleneknek tekintette, mint kik nem való egyébre, mint korteseknek. Ha tehát Szalavszky t. képviselőtársam a mai tiszti kar megbízhatatlan voltát hangoztatja: vegye tudo­másul, hogy ezt maga a kormány instituálta a saját főispánjainak megbízhatlanságával. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Ebből a forrásból ered a veszedelem. Azután jogot adtak a belügyministernek, a ministeriumnak arra, hogy a megye költség­vetésébe oly kiadást is felvegyen, melyet a megye közönsége felvenni jónak nem látott. A felügye­leti ellenőrzési jog helyett tehát az octroyálás imperativ joga lépett életbe. Már most a költség­vetésért az önkormányzatot tenni felelőssé, akkor, mikor a költségvetési jog helyébe az octroy imperativ joga, az új költségek beillesztésének positiv joga lesz: ezt nem tartom helyes eljárás­nak: ezt nagyon is helytelen, fonák eljárásnak tekintem. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Megengedi, hogy a kormány hivatalból is megsemmisítheti a megye határozatát, tekintet nélkül a főispán belenyugvására, — ebben javulás van; elismerem hogy gr. Apponyi Albert képviselő urnak igazsága van, ez javulás. A halott szebben van felöltöztetve, mint az élő, Igen, de már nem él. (Úgy van! Úgy van! Derültség a szélső baloldalon.) A szabályrendelet alkotási jog jelentékenyen megcsonkíttatott és tárgya jelentékenyen meg­kevesbíttetett. Azután a főispán ellenőrzési, vizs­gálati és intézkedési joga közvetlenül a közsé­gekre is kiterjeszkedik az 1886: XXL tcz. 91. §-ában. Különös szerencse, hogy az urhatnám­kodó főispán urak e joggal vissza nem éltek, mert egyáltalán nem is éltek; (Derültség a szélső baloldalon.) ha csak nagy ritkán valami kedves személy megválasztásának az érdeke magával nem hozta, a főispánok nem turkáltak bele a község dolgaiba. Mixt ha még ezt is megtették volna: akkor biztosítom Szalavszky képviselő urat, bogy a régi rendszerre] bizony egészen benne lettünk volna a kozák hetman-rendszer­ben. Pedig hát megtehették volna. A főispán, mint volt szerencsém említeni, nagy csomó megyei tisztviselő kinevezésére jogo­síttatik fel. Hogy aztán azok a kinevezett tiszt­viselők miképen teljesítették feladataikat: azt hiszem, bátran mondhatom, hogy — miután nagyobb számmal vannak, mint a választottak — ők is tetemes részben hozzájárultak ahhoz, hogy a t. képviselő úr ilyen sötét színben tün­tesse fel a mi országos állapotainkat. (Úgy van! Úgy van ! a szélsőbalon.) Tovább megyek, t. ház. (Halljuk! Halljuk !) Az adófelügyelőség és a pénzügyigazgatóság egy kéz­ben egyesítíetvén, a pénzügyigazgató és a főispán közvetlen rendelkezési joga és rendbüntetési ható­sága az összes járási és önkormányzati tisztviselőkre kiterjeszttetik. Önérzet nélkül nincs méltóság, t. ház, OnérzeS:, méltóság és tiszteletben tartott jogkör nélkül igazi jó tisztviselő alig képzelhető. Midőn a pénziigyigazgató, adófelügyelő és fő­ispán közvetlenül rendelkezik minden megyei és községi tisztviselővel, közvetlenül szidja, kor­holja írásban és élőszóval, vizsgálhatja, rend­büntetéssel sújthatja és elmozdíthatja: hogy ilyen rendszertől jó tisztviselőt várjunk, az teljes lehe­tetlenség. (Úgy van! Úgy van! a szélsőbalon.) Az 1883 : XV. tczikkel a megyék költség­vetési joga egyszer és mindenkorra eltörültetett. Szalavszky t. képviselőtársam bizonyára tudja, minő súlya, minő fontossága volt az 1870: XLII. tcz. 90 §-ba lefektetett azon princimiumnak, hogy a közigazgatás összes költségét a vármegyék a magok háztartása és költségvetése körében ön­magok rójják ki, fedezik és hajtják be és e czélból a kormány útasíttatik, hogy az egyenes adók leszállítását hozza javaslatba. Ez a jog, mely először 1870-ben, majd végkép 1873-ban mondatott ki, megvolt mind máig; de attól félek, hogy a mig önök lesznek a többségen, még elfog­ják ezt is törülni. Pedig, hogy költségvetési jog, háztartási jog nélkül valami különös érdekeltsé­get vigyünk az önkormányzat választó közegébe és hogy a mai nehéz társadalmi viszonyok kö­zött időszakonkint tartani szokott gyűlések és a nagy közdolgok iránt mindvégig következetesen érdeklődjenek az emberek: azt elképzelni alig lehet. (Úgy van! Úgy van! a szélsőbalon.) Tar­talom kell annak az önkormányzatnak, mert csak akkor él és eleven. (Tetszés a szélsőbalon.) De ha azt a princípiumot állítják föl, hogy annál jobban fentartbató ez az önkormányzat,

Next

/
Oldalképek
Tartalom