Képviselőházi napló, 1887. XXIV. kötet • 1891. junius 5–junius 22.

Ülésnapok - 1887-508

508. országos Ülés 1891. június 18-án, csütörtökön. 305 senki sem állíthatja, hogy a vármegyék, ha egy bajt észrevesznek, nem törekednek azt orvosolni ; a hiba abban van, hogy gyakran csak akkor veszik már észre a tüzet, a mikor a ház | teteje ég, vagy arra őket a kormány figyel->y mezteti; holott a tüzet kezdetben elfojtani és ' ezzel nagyobb bajokat idejekorán megelőzni kellene. Egyébként, t. képviselőház, midőn egy részről bátor voltam megmagyarázni, hogy mit nem értettem én a megbízhatlanság alatt, méltóztassék megengedni, hogy megmondjam azt azt is, mit értek a .megbízhatlanság alatt. Ei*, t. képviselőház, az az igény, a melyet én támasztok a közigazgatási tisztviselővel szemben, olyan, a melyet másutt, méltóztassanak megengedni, a közigazgatási tisztviselővel szemben igen természetes dolognak tartanak. A közigazgatásban és az ország életében tudniillik igen gyakran fordulnak elő oly követelmények, melyek az élet szekerét rendes járásából mintegy kizökkentik. Bizonyos kérdések merülnek fel, a melyeket a közigazgatási tisztviselőnek hirtelen kell megoldania, a nélkül, hogy arra meghatározott szabálylyal birna. E tekintetben nem tartom a törvényhatósági és községi közegek mindegyikét általánosságban elég megbízhatónak. És hogy ne méltóztassanak azt hinni, hogy ez talán valami kibúvó akar lenni, (Halljuk ! Halljuk!) miután én minden állításomat" az élet impressioira szoktam fektetni, egy nem rég előfordult esetre hivatkozom. (Halljuk! Halljuk!) Ha egy vármegyébe!!, még hozzá egy alföldi vármegyében egy apró munkászavargás üt ki, ez mindenesetre azt jelenti, hogy az élet szekere ott a rendes kerékvágásból kizökkent Ha ilyenkor illetékes helyről az a piopositio tétetik a belügymiuisteriumnál, hogy mindeh járási főszolgabíró mellé kormánybiztos küldessék, mert a járási főszolgabírák nem alkalmasak arra, hogy e kérdéssel megküzdjenek: akkor, t. ház, én azon közeget, a kik kissé nehezebb situatioban nem képesek megoltalmazni a társadalmi rendet, igazán nem tekinthetem olyan megbízhatóknak, a minő megbízhatóknak a közigazgatást látni és tudni szeretném. (Élénk helyeslés jobb felöl.) Elnök: Éles Henrik képviselő úrkívánszemélyes megtámadtatásra válaszolni. (Zaj.) Éles Henrik: r. ház! Lits Gyula előttem szólt t. képviselőtársam felszólalásában egy tényt említett fel, a melyet nem hagyhatok reetifieatio nélkül, ha csak nem akarok félreértésekre ürügyet és okot szolgáltatni. 0 tudniillik felemlítette azt, hogy tisztviselő korában egy alkalommal hozzáfordultam képviselői jelöltség tárgyában azon indokolással és hozzáadással, hogy az elégületlenek közé tartozom. Hogy mily hozzáadással fordultam hozzá: KÉPVH. NAPLÓ. 1887—92. XXIV. KÖTET. arra, megvallom, már nem emlékszem (Mozgás a szélsőbalon.) és talán természetesnek is fogja találni a t. képviselő úr, hogy nem emlékszem rá, mert régen történt. (Zaj a szélső baloldalon.) Csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy az ezelőtt 12 — 15 évvel volt; tehát mielőtt még képviselővé lettem, midőn évekig tartott külföldi tartózkodás után hazajővén, arra szántam magamat, hogy a képviselői pályára fogok lépni. (Zaj és derültség a szélsőbalon.) Az egyik momentum tehát, a melyre az illetők figyelmét felhívni kívánom,"az, hogy ez nem képviselői koromban történt. Másik megjegyzésem az, hogy az a levél tisztán magánjellegű volt. Nem tudom, Lits képviselő úr feljogosítottnak érzi-e magát arra, hogy egy magánlevelet, a melyet valaki baráti bizalommal intéz hozzá, itt az országgyűlésen felemlítsen, bár abban semmi sincs, a mit tagadni okom volna. Egyébiránt annak megítélését, vájjon ez illett-e, a t. háznak belátására bízom. Elnök: Lits Gyula képviselő úr kíván szólni. Lits Gyula: T. ház! Félremagyarázott szavaim értelmének helyreigazítása czímén kérek szót. (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) Legelsőben is érintoleg legyen szabad kijelentenem azt, hogy a t. államtitkár úrnak a megbízhatóság kérdésére mondott kijelentését én, és azt hiszem mindenki örvendetesen veszi tudomásul. (Helyeslés. Úgy van! a szélsőbalon.) A mi Éles Henrik t. képviselő úr felszólalását illeti, igaz bizony, hogy ez az incidens mi közöttünk 10 vagy 12 évvel ezelőtt történt; ! az is igaz, hogy levélileg történt, a mit én előbbi felszólalásomban, gondolom, nem említettem; az is igaz, hogy közvetlenül azután, hogy a t. képviselő úr ezt a levelet intézte hozzám, a melyben azt mondta, hogy az elégedetlenek közé tartozik, más kerületben mégis mint kormánypárti lépett fel; de az is igaz, hogy én a t. képviselő úr levelét itt e házban nem produeáltam, arról szót sem említettem, hogy a t. képviselő úr levelet írt nekem. Én csak azt mondtam, hogy a t. képviselő úr egy időben megkeresett engem arra nézve, hogy járásomban képviselőjelöltnek óhajtana fellépni. Én felhívom ezennel az egész házat, méltóztassék bírálat és ítélet tárgyává tenni azt, hogy vájjon én ezzel Éles Henrik t. képviselő árral szemben ildomtalanságot követtem-e el vagy nem. Nyugodtan nézek ezen ítélet elé, Éles Henrik t. képviselő úrnak pedig megjegyzem, hogy ildomosság és tisztesség kérdésében, a mint senkitől, úgy tőle sem fogadok el tanácsot. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem. 89