Képviselőházi napló, 1887. XXIV. kötet • 1891. junius 5–junius 22.
Ülésnapok - 1887-507
286 507. országos HUa 1891. jnnins 17-én, szerdán, is szolgálatokat a magyar nemzet és a magyar cultura érdekében. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) De, t. ház, jól tudjuk azt is, hogy a magyar katholicus egyház belső organisatioja nincsen rendben. Ott van az a vagyonkezelés, mely a főpapoknál az utóbbi évtizedek alatt dívott s ehhez járul, hogy az a viszony, mely a híveket az egyházhoz s a lelkészeket ^híveikhez köti, felbomlóban van. A szervezet nincsen a megváltozott viszonyokhoz képest íVjra alkotva, pedig a végleges szervezés és a viszonyoknak megfelelő átalakítás sürgős szükséget képez. És épen azért, mert nagyon szükséges, hogy az, a ki Magyarország primási székébe fog jutni, olyan férfiú legyen, a ki kellően meg is fog felelni azon feladatoknak, melyek az egyházi vagyon kezelésévei járnak; hogy ne lássuk ő nála is azon elszomorító tényeket, melyek a veszprémi és nagyváradi püspöki vagyon kezelésénél láthatók voltak és mert szükséges, hogy legyen az egyúttal tiszta-erkölcsíí férfiú, a kinek ezen méltóságra való kineveztetését örömmel üdvözölheti minden katholicus és ne kelljen pirulnia, hogy léha és könny íí-erkölesíí embert emelnek ily magas méltóságra, megbotránkozására mindazoknak, a kik együtt óhajtják e székben a vallást az erkölcsesel látni: (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) ezért, t. ház, midőn interpellatiomat megteszem, egyúttal azt is vagyok bá tor előre jelezni, hogy ha valamelyik olyan egyházi férfiú szenteltetnék ki a primási szék betöltésére, a kit én tékozlónak vagy könnyííerkölcsúnek tudok, bírni fogok azzal a bátorsággal, hogy itt a nemzet színe előtt homlokára süssem a bélyeget, mert szükséges, hogy mi katholicusok visszaszorítsuk az ilyeneket olyan móltóságok elnyerésére való törekvéstől, melyekre csak tiszta erkölcs emelhet valakit. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Ezért, t. ház, a következő interpellatiot vagyok bátor benyújtani (olvassa) : Kérdés a vallás- és közoktatási minister úrhoz. Tekintve, hogy a primási méltóság a magyar katholicus egyház különös állásának kií'ejezéseképen nem csupán egyházi, hanem egyszersmind magas közjogi méltóság is; Tekintve a magyar katholicus egyház ügyeinek rendezetlen voltát és az orvoslás sürgősségét; Tekintve, a primási szék megüresedése óta érvényesülni törekvő jogosulatlan és idegen befolyások káros kihatását; Kérdem a vallás- és közoktatásügyi minister úrtól: Szándékozik-e a primási méltóság betöltését minél hamarább eszközölni? Elnök: Közöltetni fog a vallás- és köz oktatásügyi ministerrel. Polónyi Géza: T. képviselőház! Teljesen megbízható értesülés alapján a következő interpellatiot intézem a t. igazságügyminister úrhoz: (olvassa az interpellatiot). Interpellatio az igazságügyminister úrhoz, 1. Való-e, hogy az aranyos-maróthi királyi törvényszéknél rendszeresített bírói állások egyike Tang Emil bíró úrnak királyi táblai bíróvá történt kinevezése folytán már három év óta betöltve nincs ? 2. Való-e, hogy ugyanezen királyi törvényszéknél az elnöknek nyugdíjaztatása folytán ezen állás már a múlt évi október hava óta betöltetlen? 3. Van-e tudomása a minister úrnak arról, hogy ugyanezen törvényszéknél egy bíró már huzamosabb idő óta súlyosan beteg és így ezen törvényszéknél a 13 000 — 14.000 évenkinti ügyszámra felszaporodó bírói teendőket ez idő szerint összesen négy bíró látja el, a kik közííl az egyik az elnöki teendők ellátására van utalva? 4. Megegyeztethetőnek tartja-e a minister úr ezen állapotot az igazságszolgáltatás gyors kiszolgáltatásának általa ismételten hangoztatott alapelvével és az ez irányban kilátásba helyezett reform ígéreteivel ? 5. Hajlandó e a minister úr azon esetre, ha a kérdésekben jelzettek valók, a megfelelő intézkedéseket haladéktalanul megtenni ? Az interpellatio mintegy önmagában foglalja az indokolását, de néhány szóval mégis megpótlom, t. ház. Én már a királyi táblák decentrnlisatiojánál rámutattam azon szerintem téves politikai irányra, a melylyel Magyarország felvidékét, különösen a tót ajkú felvidéket az igazságügyi politika teljesen elhanyagolja és épen azokon a vidékeken, a hol a panslavisticus törekvések rendkívüli nagy erőfeszítéseket tettek és tesznek, (Halljuk! Halljuk!) hogy az illető vidékeket saját politikai czéljaikra kizsákmányolhassák, az oda való magyar intelligentiánik rendkívüli nagy erőfeszítései és különösen hazafias intentioi után sikerült eddig kellő gátat vetni annak, hogy ez a propTganda mostanáig legalább az államra nézve veszélyes mértékben és mennyiségben proselytákra ott szert tegyen. Már a királyi táblák szétosztásáról szóló törvényjavaslat tárgyalásánál felhoztam, hogy a pozsonyi és a kassai királyi táblák kerületei között az egész felső vidék 13 megyéjében királyi tábla nincs. Nem akarok erről többet szólani hanem csak annyit akarok megemlíteni, (Halljuk! Halljuk!) hogyha azon a vidéken az igazságszolgáltatásnak legprimitívebb igényei sem nyernek kielégítést: vájjon a vagyonilag úgy is elszegényedett ama nép számára mi marad még
