Képviselőházi napló, 1887. XXIV. kötet • 1891. junius 5–junius 22.

Ülésnapok - 1887-497

497. országos ülés 1891, juiiius 5-én, pénteken. 0)} Az első közgyűlés határozottan és egyhangúlag az államosítás ellen nyilatkozott. Másodszor, midőn a más megyéktől küldött átírat tárgyaltatott, a közgyűlés szintén egyhangúlag az államosítás ellen döntött. A határozat kimondatott s pártolólag tudomásul vétetett. Akkor az én felszólalásom után a jelen volt főispán ár azt mondta, hogy: »sötéfc szemüvegen nézi a képviselő úr a politikai helyzetet«. Harmadszor, midőn azok, a kik talán irányt adhattak volna, nem voltak jelen, a megye közgyűlése kimondta, hogy a kormány intentióit kívánja támogatni. Ez így van másutt is. Ez az a közvélemény, t. ház. Erre lehet ugyan hivatkozni; de hogy ez mennyit nyom, azt méltóztassék megítélni. És ez így van mindenütt. A közönség, fájdalom, nagyon közönyös. Idézhetem azt az esetet, midőn a központi választmány összehívatott, 7 tag sem jelent meg és így újra is alig volt megtartható. A 60-as évek óta mindig a közönség javát igyekeztek előmozdítani. Es mindig az államosítás által. így volt a legutóbbi államosítással is, a regale államosításával is. Az is a közönség előnyére történt, csakhogy ő iszsza és fogja inni a keserű levét. De méltóztassanak csak kissé figyelemmel kisérni in partibus, hogy mi történik. 45%-ot fizet egy liter szesz után a szegény ember, a ki bort nem iliatik, 12—16 s most, miután nagyon emelkedett, 18 kros árúért. De ez még hagyján, mert ma már 13, 16, 18 értékű árxíórt 80—90 krajczárt, sőt 1 frtot fizet. Ez az a jó világ! így vagyunk — nem akarok messzire kiterjeszkedi — a dohánynyal is. Azt, a mit mi termelünk, a föld adományát, egész 500° 0-ig kénytelenek vagyunk túlfizetni. Épen így vagyunk ezzel a törvényjavaslattal. Államosítják a közigazgatást, a közjót akarják vele előmozdítani. Ha a mai, részben már is államosított közigazgatást veszszük szemügyre : nem tagadom, hogy ennél még a kinevezési rendszer sem lehet rosszabb. Hiszen ma a választás szemfényvesztés, meghazudtolása önmagának a nemzetnek (Úgy van! a szélsőbalon.) és én többet adok a kinevezésre, mint az ilyen választásra, a minő ma történik, a mikor nem akarják candidalni azt, a kinek ehhez joga van és a kit a megye vagy község óhajtott volna s azt önmaguk e rendszer hívei beigazolták az e miatt indított fegyelmi vizsgálatokkal. Ki eandidál? A főispán három bizalmi emberével; de a mely megyében önérzetes, igazságos főispán nincsen (Egy Imiig a szélső baloldalról: Sehol sincs!) — odáig nem megyek, azt nem mondom, hanem a tényekre hivatkozom — a főispán jelöl egyet s aztán tessék választani szabadon! (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) így van a szolgabírónál is, a ki kimegy a bírákat megváíasztatni. O törvényadta jogánál fogva jelöl és AZ általa egyedül jelölt közül azután szabadon választhatnak; de kijelöl egyet, épen azt, a kit a közönség nem akar s aztán tessék szabadon választani. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Ez pedig, tessék elhinni, így történik. (Helyeslés a szélsőbalon.) Ha valakinek kétsége volna ez iránt, szívesen kész vagyok bármikor beigazolni és pedig mindjárt egyes esetekben: de ezek tömegesen fordíilnak elő. Én nem is azt a választást ! kívánom, a mely a 60-as évek óta lépésrőllépésre, nyomról-nyomra rosszabbíttatott. Nem akarok erős kifejezést használni, hanem ez a választás a korteskedés alapján történt és csak az nyert alkalmazást, a. ki biztosítani tudta a kormánypárt győzelmét, különben, ha 10 diplomával bírt is, nem egygyel, nem alkalmazták: és ha van eset, az nagyon ritka, hogy oly választások történtek volna, melyek a választási jog szellemével megegyeznének. Részemről ezeket tapasztalataim alapján_ mondom és kötelezem magamat igazolni is. Önkormányzatunk, a mint ma van, korteskedés. Ezt a tapasztalatot szereztem nemcsak Barsmegyében, de azon megyékben is, melyekben megfordultam. Áz a politika, a mely most az államosítást keresztül akarja vinni, sem a régi, sem a mostani időkben jóra nem vezethet. Maga a t, közigazgatási bizottság azt mondja: »Készséggel ismeri el a bizottság, hogy a vármegyék annak idején a felelős parlamenti kormányzatot pótló alkotmányjogi hivatásuknak nehéz viszonyok közt is mindenkor megfeleltek.« Hogyha nehéz viszonyok közt megfeleltek, miért ne telelhetnének meg ma"? Ha pedig meg nem feleltek, miért tűrték a 60-as évek óta mostanig: Most egyszerre előhoznak egy törvényjavaslatot s a nemzetnek nem engednek még meggondolási, még megbírálási időt sem. Pedig egy-két hónap alatt :i nemzetnek politikai ténykedését, politikai életét átváltoztatni, átdolgozni merő lehetetlenség. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Tökéletesen igaza van Madarász József képviselőtársam és barátomnak, hogy ebben a forró időszakban egy-két hónap alatt ily művet áthajtani, valóságos kényszermunka végzés. A t. elnök úr nincs abban a helyzetben, a melyben mi vagyunk, kik itt a napszúrást érezzük; (Igaz ! Úgy van! a szélsőbalon.) most is alig vagyok képes beszélni, mer: a besütő naptól könyezik a szemem. Az a nagy baj, t. ház, hogy a Tiszakormányt, a Tisza-aerát, a mint méltóztatnak nevezni, a Szapáry-kormány ugyanazon a. nyomon követi. (Igaz! Úgy van ! a szélső baloldalon.) Hiszen szívesen látnók a javulást: én, mint pár-