Képviselőházi napló, 1887. XXIV. kötet • 1891. junius 5–junius 22.

Ülésnapok - 1887-506

246 50C>. országos ülés 1891. jnniua lfi-ftn, kedflem désnél is, me]ynél fontosabb, nagyobb 1867. óta alig volt e teremben tárgyalás alatt, hogy még ennél az állam átalakító fontos kérdésnél is saját zsebükre gondolnak — mit pedig én tagadok — és nem arra a hazára, mely tőlük szolgálatot vár, (Mozgás a szélső haloldalon és felkiáltások: Kenyérkérdés!) ez ismét csak a választani rendszer elítélése volna, a mely ily léha embereket tudott nevelni. (Élénk mozgás a szélsőbalon.) A választási rendszer hátránya, t. ház, az, hogy a hány vármegye, annyiféle közigazgatás. Ezzel szemben a kinevezési rendszer egységes vezetést biztosít. A választási rendszer hátránya az, hogy némely megye igenis tud termelni intelligentiát saját tisztikara számára, a másik pedig nem, de a rendszer folytán meg van akadályozva, hogy egyik vármegye tisztikarából a másikba át lehessen menni; (Ellenmondások a szélsőbalon. Úgy van! Úgy van! jobb felől.) ha át akarna is menni valaki, nem választják meg, ellenben a kinevezési rendszer ezen a bajon is segít. (Zaj a szélsőbalon.) A választási rendszer hátránya az, hogy most, mikor már nincs nobile officium, mikor már kenyérkereset a hivatal, egy szegény, de diplomád ember nem szánhatja magát a megyei pályára, mert nem teheti ki magát a választás esélyeinek Ez ellen a kinevezési rendszer biztosít, mert állandó pályát, kenyeret ad az illetőknek. (Zaj a szélsőbalon. Felkiáltások: Igen! kenyér kell.') A választási rendszer hátránya az, hogy a választolt tisztviselőt elfogulttá teszi saját választójával szemben és sokszor nem annak lesz igazsága, a ki megérdemli, hanem annak, a kinek befolyásától függ a jövő választás. (Igaz! jobb felől.) A kinevezési rendszer ezen a bajon is segít. A választási rendszer hátránya az, hogy nem teremt kellő auctoritást magában Ja hivatalnoki karban; mert ha van erélyes alispán, a ki mer, a gyenge, hanyag, de népszerű alantas tisztviselővel szemben eljárni: (Zaj és élleamondás a szélsőbalon.) igen könnyen meglehet, hogy az erélyes alispánt a gyenge, hanyag, de népszerű alantas tisztviselő a választásnál kibuktatja, (Zaj és felkiáltások a szélsőbalon: Veszprém megyében így volt?) A választási rendszernek hátránya az, hogy nincs hatékony, igaz, élénk ellenőrzés a tisztviselőkkel szemben. S ez természetes, mert az ellen, a kit magunk választottunk meg, a ki a föklink és pajtásunk, húsunkhói való hűs, vérünkből való vér, százszor meggondoljuk, míg ellene egyszer fellépünk és inkább elnézzük, eltusoljuk hibájukat. (Úgy van! jobb felöl. Mozgás a szélsőbalon.) Ezzel szemben a kinevezési rendszer hatékonyabb, élénkebb ellenőrzést biztosít. A választási rendszer hátránya az, hogy illusoriussá teszi magát a koraiány -felelősséget, mert nem lehet a kormány felelősségére hivatkozni, mikor a kormány a tiszti karnak alkalmazására semmiféle nagyobb joggal nem bír, daczára, hogy a választott tisztviselők most is az állami teendők két harmadrészét viszik é-; fizetéseiket az állami pénztárból húzzák. (Úgy van!jobb felől.) És hátránya e rendszernek az is, hogy teremt egy magában külön-külön elzárt megyei tisztviselő kasztot, míg ellenben a kinevezési rendszer ledönti a kasztot és teszi a hivatalnokokat azzá, a minek lennie kell: az egységes magyar állam megbízottjaivá. (Helyeslés jobb felől. Ellenmondás a szélsőbalon.) Ha, t. ház, én a bilance ot felállítom, nem tehetek mást, mint hogy az államosítás mellett nyilatkozzam Nagyon sajnálnám és csodálkoznám, hogy akkor, a mikor — ezt tagadni alig lehet — e parlament nagy többsége is így nyilatkozik, a függetlenségi és 48-as párt esetleg obstructio által akarná megakadályozni e javaslat törvényerőre emelkedését, nem gondolva meg, hogy ezen obstructio által el lesznek odázva oly törvények, mint a közigazgatási bíráskodásról szóló, (Felkiáltások a szélsőbalon: Hol van?) mint a községek rendezéséről szóló, (Felkiáltások a szélsőbalon: Hol van?) mint a gyámügyek reformjáról szóló (FAkiáltások a szélsőbalon: Hol van?) és a mit régen akartunk, a választási ügyekben a curia bíráskodásáról szóló törvény. (Zajos felkiáltások a szélsőbálon: Hol van?) Távolról sem beszélek én a vitának szenvedélyesség^ ellen, (Felkiáltások a szélsőbalon: az nincs is!) vagy a beható tanácskozás ellen. Azt tartom, hogy a pártéletnek surlódásaiból és erős — mondjuk — szenvedélyes küzdelmeiből keletkeznek sokszor a legszebb, legnagyobb állami vívmányok. Ez hozza felszínre a politikai nép erejének elrejtett kincseit és azért gyenge, gyáva politieus az, a ki a szenvedélyes vitáktól megijedve, azt bajnak, veszedelemnek tartja. Hisz helyesen utal egy állambölcs arra,, hogy a római köztársaságnak története, az északamerikai szövetségnek és az angol államnak fejlődése csakis a politikai pártok küzdelméből érthető meg, a mely pártokra a római, angol és északamerikai nép oszlott. Nem a vitatkozás ellen beszélek, de azt fájdalommal látnám, hogy ép az a párt, mely Kossuth Lajos nevével sokszor él . . . Gr. Károlyi Gábor: Élteti! Fenyvessy Ferencz: • • • Azt én is megteszem. Fájdalomra d látnám, mondom, hogy az obstructio következtében — akkor midőn