Képviselőházi napló, 1887. XXIV. kötet • 1891. junius 5–junius 22.

Ülésnapok - 1887-506

§44 506. országos Illés 1891. jnuius 16-án, kedden. ban igy emlékezik meg: »huszan-Larruinczan felíratják nevüket, mert szólani akarnak* ; mi már gondolom ötvennyolezig vittük. »A ki szerencsés volt eleintén nyilatkozni, felemelkedik ée elmondja a magáét. Boldog ő, mert a szülés kínjain hamar túlment; de a kire három óra múlva kerül a sor, a ki nagy nehezen összepőrölyözött beszédecskéjét megmemorisálván, azt minekelőtte szóhoz jöhetne, tizenkilencz követtársától hallja több vagy kevesebb különbséggel elmondatni: az édes barátim, minden keresztény lélek szánakozását megérdemli.« Én nem akarom kitenni magamat, t. ház, legalább tőlem telhetőleg nem, a keresztényi szánakozásnak, sem pedig t. képviselőtársaim unatkozásának és így csak arra akarok reflectálni, a miket véleményem szerint az államosítást védők táborából az ellenérvek irányában nem eléggé hangoztattak. (Halljuk! Halljuk!) Az államosítást támadók főellenérve az, hogy a szőnyegen levő javaslat megsemmisíti az önkormányzatot, megrendíti magát az alkotmányt. Csanády Sándor: Megrabolja a népet! Fenyvessy Ferencz: Megrabolja a népet. Hevessy Benedek: Megrontja a közigazgatást! Fenyvessy Ferencz: Megrontja k közigazgatást. Ezek tehet a javaslat támadóinak főérvei. T. képviselőtársaim, mi ezen puszta állításokkal szemben egyenesen paragraphusokra tudunk hivatkozni: azon paragraphusokra,melyek az önkormányzati, közszabadsági és jogvédelmi garantiákat magukban foglalják. Vagy, t. ház, nincs-e ott az a paragraphus, a mely taxatíve felsorolja azon eseteket, melyekben a kormány az autonomicus testűlet határozataitól a jóváhagyást meg nem tagadhatja, holott eddig korlátlan absolutismus volt e téren. Nincs-e ott az a paragraphus, mely a főispán felebbezési jogát megszorítja és csak közvédelem és törvénysértés eseteiben engedi azt meg? Nincs-e ott az a paragraphus, mely a közgyűlési tagok egy hányadának megadja azon jogot, hogy bármikor követelhesse a főispántól a közgyűlés összehívását ? Nincs-e ott az a paragraphus, mely a hivatalnokok ellenőrzése szempontjából magában a közigazgatási bizottságban az autonómiának túlnyomó többséget biztosít? Nincs e ott aza paragraphus, mely a közgyűlésnek is megadja azt a jogot, hogy a tisztviselők visszaéléseivel szemben a vizsgálatot magától a bizottságtól megkövetelhetik? És nincs-e ott a közszabadság szempontjából az a paragraphus, hogy a meg nem szavazott adó és fel nem ajánlott újonezok állítását a kormány még a saját maga által kinevezett hivatalnokaival sem hajthatja végre? És végül nincs-e ott az a paragraphus alkotmányjogi szempontból, mely megtiltja az illető tisztviselőnek, hogy járásában felléphessen? (Zaj a szélsőbalon.) Ez is valami, a mi eddig nem volt (Zaj a szélsőbalon.) s megtilt neki bizonyos (Halljuk! Halljuk!) tüntetésszerű részvételeket. Mi tehát ily puszta állításokkal szemben paragraphusokra hivatkozhatunk . . . Thaly Kálmán: Kijátszható paragraphusokra ! Fenyvessy Ferencz: Az is benne van a törvényben, hogy ne ölj és mégis ölnek; a házszabályokban is benne van, hogy ne szólj közbe és mégis közbe szólnak. (Élénk tetszés a jobboldalon.) Mi tehát mind ez állításokkal szemben paragraphusokra hivatkozhatunk, melyeket mindenki elolvashat és ha mégis ilyen — szerintem - túlzott és merész állításokkal találkozunk, megvallom, azt hiszem, hogy az illetőknek egy része alig ismeri magát e javaslatot és ha az ember megkérdené tőlük, hogy miért ellenzik oly vehementiával a közigazgatás államosítását: talán azt kellene egy nyugodt perezükben felelniök, a mit az Aristoteles ellen szavazó egyszerű athéni polgár felelt, hogy ő sem nem ismeri ugyan Aristotelest, sem az nem vétett ellene semmit, hanem boszankodik, hogy mindig dicsérni hallja Aristidest. (Tetszés a jobboldalon.) Talán azért, mert mindig hallották a túloldalon dicsérni az államosítást, (Derültség és tetszés a szélsőbalon.) azért szavaznak e törvényjavaslat ellen. (Tetszés a jobboldalon.) De nemcsak, hogy az illető merész állítók nem ismerik magát a javaslatot, de mikor a külföldre is hivatkoznak, bocsássanak meg, azt merem mondani, (Halljuk! Halljuk!) hogy nem ismerik a külföldi viszonyokat sem. (Zaj a szélső baloldalon. Egy hang: Csak Fenyvessy ismeri! Egy másik hang: És Pulszky Guszti. Derültség.) Köszönöm, hogy elismerik ezt rólam. Nem ismerik a külföldi viszonyokat, mert azt állítják, hogy külföldön az önkormányzati testűleteknek több jog van biztosítva, mint nálunk e javaslatban. Helfy Ignácz : Nem azt mondtuk, hanem azt, hogy azon irány felé fejlesztik. Fenyvessy Ferencz: Ez állítással szemben elégséges, ha magára a legújabb 1888-dik évi angol törvényre, a mely gondolom 1889-ben lépett életbe, hivatkozom. Ezen törvény szerint az angol grófsági tanácsnak, mely körülbelül a mi közgyűlésünknek felel meg, egy cséppel sincs több joga joga, mint a megyei közgyűlésnek a i a jelen javaslatban. Ha tehát a külföldről citálnak, a citátumnak szerenc>écsnek kell lenni, (Helyeslés jobb felől.) és mondhatom, hogy a citatio szempontjából Ugron Gábor képviselőtársamnak I sincs szerencsés keze, mert midőn például a