Képviselőházi napló, 1887. XXIV. kötet • 1891. junius 5–junius 22.
Ülésnapok - 1887-497
497. orszägos ülés 1891, a mely fejlődésnek, ha a magyar társadalom csakugyan önkormányzati tevékenységre való, lehetetlen elmaradnia. A decentralisatiot hogy úgy fejezzem ki magamat, addig a határig eoncedálom, a hol államérdek és a hol meglévő törvénybe ütközik. Ezen törvényjavaslat tárgyilagos elbírálásához okvetlenül szükséges, hogy szemügyre vegyük, t. ház, a régi 48, illetve 67 előtti vármegye és az azutáni vármegye közötti különbséget. A régi megye nem annyira önkormányzati, közigazgatási terület, mint inkább politikai terület vala. A nemzet passiv ellenállásra lévén utalva, a hány megye, annyi országgyűlés vala; a midőn azután a nemzet jogai birtokába jutott — azt hivén a nagy közvélemény, hogy a választási elv fentartása a tisztviselővel szemben az önkormányzatnak szükségképeni attribútuma — a népképviseleti alkotmány szükségképeni folyamányaként az önkormányzatot magát föláldozta a választási rendszer fentartásának. Mert az egyszer bizonyos, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslatban a kinevezési rendszer daczára le van fektetve egy határozott önkormányzati tevékenységnek kerete, egyszerűen, világosan; míglen a mai közigazgatási szervezetünkben eme világosságot, a választási rendszer daczára, nem tapasztaljuk. Elismerem én, t. képviselőház és teljes tisztelettel hajlom én meg a régi vármegye előtt, hogy a régi megyére alkotmányos állapotaink i onsolidatiója előtt okvetlenül szükség volt; de megváltozván a viszonyok, a népképviseleti alkotmányos kormány forma szükségképeni folyományaként, mindezek után az állam védbástyája más egyéb nem lehet, mint maga a népképviseleti alkotmányos kormányformai; szükségképen elő kell vala állani ama situationak, hogy a választási elven magán csorba esett az önkormányzatban. Egy szóval, t. képviselőház, a népképviselet alapjára fektetett alkotmányos kormányformának hazánkban történt létesítésének szükségképeni folyománya, a megyei tisztviselőkkel szemben a választási rendszerről a kinevezési rendszerre való átmenet, csakis idő kérdése lehetett. Erre vonatkozólag a kormány az időt elérkezettnek látván, ezen törvépyjavaslatban a megyei tisztviselők választásával szemben a kinevezési rendszert hozza javaslatba. E tekintetben, t. képviselőház örömmel üdvözlöm a javaslatot, az eddig elmondottakból önkényt folyván, hogy a kinevezési rendszernek vagyok híve, még pedig mindazon indokokból, a melyeket itt e házban nálamnál hívatottabbak elmondottak. De, t. képviselőház, hu én a kinevezési rendszernek vagyok is híve: ezt bizonyos, még ezután meghozandó törvényhozási intézkedések megléte junins 5 én, pénteken. j s esetében tartom csak üdvösnek és épen azért, a következő intézkedéseket tartom még szükségeseknek, ha azt akarjuk, hogy ezen törvényjavaslat, ha elfogadtatik, beleüljék megyei közigazgatásunk reformjának egész keretébe. Először meg kell alkotni mihamarább a közszabadsági és egyéni jogokat védő teljes biztosítékokat, fel kell állítani egy független közigazgatási bíróságot, (Helyeslés a jobb és baloldalon.) múlhatatlanul szükséges ez a nagyközönség szempontjából, hogy ha valaki közigazgatási ténydtedés által egyéni jogaiban magát sértve érzi, kereshesse igazait egy független közigazgatási bíróságnál. Másodszor szolgálati pragmatikát, fegyelmi törvényt kdl alkotni, létesíteni kell egy független fegyelmi bíróságot lehetőség'ig taxativ felsorolásával mindazon eseteknek, melyek ezen bíróság elé tartozandanak. Szükségesnek tartom ezt egy rrészt a felelősségre vonhatás hatályossága, másrészt a tisztviselői kar állásának biztonsága szempontjából. De ugyanakkor, t. képviselőház, bármiképen is vélekedjünk egv* ilyen független fegyelmi bíróság felől, mindamellett azon nézetemnek vagyok bátor kifejezést adni, hogy bizonyos esetekben, közigazgatási érdekeink veszélyeztetése nélkül, a belügyministernek, mint végső fórumnak, fegyelmi ügyekben végképeni mellőzését lehetetlenségnek tartom. Harmadszor kell, hogy a közigazgatási tisztviselő, a nélkül, hogy képviselőválasztásoknál szavazati jogának adásában legkevésbbé is gátoltassék, hivatalos befolyását a választási actusnál ne érvényesítse. Negyedszer t. ház, ha mindezek a garantiák megvannak, azt hiszem az aggályok eloszlathatok. De, t. képviselőház, van még egy kérdés, a melyre ezúttal refledálni óhajtok. És itt határozott válaszfalat kell vonni a régi megye és az új megye működési ideje között. Mert a ki ma is azt hiszi, a midőn a nemzet alkotmányos jogainak tényleg birtokában van, hogy a megyének túlnyomó kötelessége nem a jó közigazgatás létesítésében, de inkább politizálásban fekszik, az nagyon téved, Mint a népképviselet alapjára fektetett alkotmányom kormányforma igaz híve, semmi mást alkotmányunk biztosítékául el nem ismerhetek, mint a mi ebben a kormányformában benfoglaltatik és ez ezen esetre vonatkozólag nem állhat másban, mint abban, hogy gondoskodni kell arról, hogy a népképviselet akkép legyen megalkotva, hogy az a nemzet többsége véleményének határozott kifejezője legyéén. Egy szóval szükségesnek tartom a választási törvénynek revisióját és a választások tisztasága felett őrködő független bíróság mihamarább való fölállítását. (Helyeslés.) Hallgassák meg, hogy micsoda coiudusiot fogok ebből vonni. De épen, mert így gondolkozom, nem fogadhatom el azon felfogást, a
