Képviselőházi napló, 1887. XXIV. kötet • 1891. junius 5–junius 22.

Ülésnapok - 1887-497

|6 497. országos ülés 1891. június 5-én, pénteken. melyet Madarász József igen t. képviselőtársam az imént kifejezett és a mely szerint mi mandatariusok volnánk. Mi tartozunk felelősséggel választóinknak, nagyon jól tudom ; de mennyiben tartozunk V Annyiban, hogy kötelességünk lekiismeretünk és legjobb meggyőződésünk szerint a jót támogatni. (Úgy van! Úgy van! jobb felől.) A mi már most a szőnyegen lévő törvényjavaslatot magát in concreto illeti, abban sok helyes intézkedést látok. Ilyen szerintem azon helyes megvonása a közkormányzat és helyi, vagyis önkormányzati határnak; épen úgy helyesnek tartom azt a kölcsönhatást, a mely az egészséges ellenőrzés szempontjából az önkormányzati elemek és az állami hivatalnokká vált megyei tisztviselő működése között létezik, ágy, a hogy az ezen törvényjavaslatban ki van fejtve, A mi pedig illeti a közigazgatási bizottságot azon szervezetében, a hogy az ezen törvényjavaslatban kifejezésre jut: azt oly institutiónak tartom, hogy benne közkormányzat és önkormányzat között esetleg előforduló controvers kérdések egyáltalában eloszlathatok lesznek. (Helyeslés jobb felől.) Ezek után, t. ház, azon meggyőződésben, hogy ha az általam jelzett törvényes biztosítékok és hatalmi körök törvény szerinti határolása meg lesz; és ha meg vagyon egy bizonyos önkormányzati tevékenységnek, a hol az hetyén van, köre és módja adva, u hogy én azt a jelen törvényjavaslatban sokkal határozottabban kifejezve látom, mint a hogy az eddig volt: ezek után, t. ház, mondom, mind a közszabadság, mind az illető orgánumok állásának biztonsága, állandósága; mind a közigazgatásnak gyors, pontos, pártatlan vitele, mind pediglen a magyar nemzeti állam mihamarább való kiépítési szempontjából a kinevezési rendszernek föltétlen híve vagyok. Ha gróf Széchényi István, a kit legnagyobb politikai ellenfele a legnagyobb magyarnak nevezett el, egyebet nem tanított volna is a magyarnak, hogy ne legyen ehauvinista; úgy is el mondhatná magáról: exegi monumentum aere perrenius. Chauvinista nem vagyok, csak nagyon sajnálnám, ha ezen nyilatkozatom chauvinismusnak vétetnék. De, t. ház, vannak bizonyos világeszmék, melyeket ha államok nem követnek, igen könynyen jutnak azon helyzetbe, hogy azon fundamentum, melyre építve vannak, megmozdul. Ilyen világeszme az, a melylyel külföldön találkozunk, hogy az államok államiságukat nemzeti állama kezdik kiépíteni. Ezen világeszme elől Magyarország sem zárkózhatik el. Tudom, hogy e tekintetben a nemzetiségi törvényt respeetálnunk kell; de, t. képviselőház, az már a legkevesebb, a mit a magyar állam joggal megkövetelhet, hogy akaratának az államélet bármely nyilvánúlásában feltétlenül érvényt szerezzen. (Élénk helyeslés. Úgy van! jobb felől.) Ezt az eszközt, ezt a módot a közigazgatásban is óhajtván megadni az államhatalomnak: azon reményben és meggyőződésben, hogy ezen általam jelzett biztosítékok mihamarább törvényes elintézést fognak nyerni, a legnagyobb megnyugvással elfogadom a törvényjavaslatot. -(Élénk helyeslés jobb felől.) Nagy István jegyző: Papszász Károly! Papszász Károly: T. ház ! (Halljuk / Halljuk!) Nemzeti és állami életünk jövőjére ezen következményeiben nagy horderejű törvényjavaslat tárgyalása alkalmával képviselői kötelességemnek tartom felszólalni, hogy nézeteimnek kifejezést adjak és azért kérem a t. házat, hogy becses türelmét rövid időre igénybe vehessem. (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) Kérelmem ez alkalommal talán annál inkább indokolt, mert midőn az előttünk fekvő törvényjavaslat a közszabadság és alkotmányos életünk egész rendszerén tényleges változtatásokat tervez: ugyanakkor az előkészítő bizottságokban való tárgyalás lefolyásából arra a következtetésre lehet jutni, hogy a szigorú érdemleges bírálat kizárásával a javaslatnak minden áron keresztűlhajtása az egyedüli czél. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Avagy a közigazgatási bizottság munkaidejének öt órára emeléséből, az osztályok mellőzéséből, a lázas sietségből, hogy a pénzügyi bizottság, nem tekintvén arra, hogy nincsen jelentés előtte, tárgyalás alá vette a törvényjavaslatot: nem lehet-e következtetni erre a minden áron való keresztűlhajtásra ? (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Arra mutat az a körülmény is, hogy bár a törvényjavaslattal állami épületünknek eddigi oszlopalt egészen ismeretlenekkel akarja kicserélni: és mégis a nyár folytán, szokatlan, sokokra nézve igen szorgos munkaidőben (Úgy van ! Úgy van! a szélső baloldalon.) sürgeti a tárgyalást; holott pedig ily kérdésnél, a melynél fontosabb, nemzetünk jövőjére mélyre kihatóbb javaslat a kiegyezési törvényjavaslatok Óta alig terjesztetett a parlament elé, elkerűlhetlenííl szükséges lett volna bevárni a közel álló választásokat, hogy meghalljuk az ország véleményét az iránt, hogy államivá kívánja-e tenni a közigazgatást, vagy pedig az önkormányzat alapján akarja-e azt fejleszteni. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) De, t. ház, a sürgősség egyáltalában nincs indokolva akkor, midőn az urbériség eltörlése és a közteher viselésre vonatkozó reformok csak 25 évi érett megfontolás után válhattak törvényekké. Várhattunk volna még egy évet, ha nem a megye hagyományos bástyáiból megmaradt romok el--