Képviselőházi napló, 1887. XXIV. kötet • 1891. junius 5–junius 22.

Ülésnapok - 1887-504

504, országos ülés 1891. juníra 13-án, szombaton. 203 T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Ha a képviselő úr interpellatiojámik megtételéhez ragaszkodik, én szintén meg kívánom adni a választ Pázmándy Dénes és Szalay Imre képviselő uraknak hozzám intézett interpellatioikra. (Helyeslés jobb felöl.) Elnök: Miután a napirend akként van megállapítva, hogy első sorban a ministerelnök úr ad választ a hozzá intézett interpellatiokra": méltóztassanak a ministerelnök úr válaszát meg­hallgatni. (Halljuk! Halljuk! Bokros Elek elfog­lalja az elnöki széket) Gr. Szapáry Gyula ministerelnök: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Pázmándy Dénes képviselő úr interpellatiot intézett hozzám a kül­ügyministeriumban történt személyváltozások és osztályfőnöki állások betöltése tárgyában és interpellatioja végén azon kérdést intézte hozzám, hogy ki és micsoda közegek által fogja ezentúl a ministerelnök magát a közös külügyministe­rhimban történtek felől informáltatni és viszont ki lesz azon egyén, a ki a külügyministeriumban a magyar érdekeket képviselni fogja ? Ezen interpellatiora vagyok bátor vála­szomat a következőkben előterjeszteni. Már régen volt szó arról, hogy az ő Felsége személye körüli jelenlegi minister a magyar ministerium tagja legyen és így elhagyja a kül­ügyministeriumban elfoglalt osztályfőnöld állását. A tárgyalások a nevezett minister kinevezése iránt hosszú időre húzódtak el, azért, mert úgy a külügyministerium, mint a magyar ministerium nézete az volt, hogy ha a nevezett minister távozik, kívánatos, hogy magyar ember nevez­tessék ki a külügyministeriumhoz és így a minis­ter úr kinevezése csak akkor történt meg, mikor akadt alkalmas egyén, a ki ez állásra a kül­ügyministeriumban vállalkozott. Hogy az illető nem neveztetett ki mindjárt osztályfőnöknek, ez azért történt, hogy alkalma legyen a külügy­ministeriumban elintézendő különféle fontos teen­dőkkel megismerkedni és ezek elintézésében tájékozást nyerni. Azonban fenn volt és fenn van tartva ma is, hogy a kinevexett egyén minél­előbb a eontemplált állásra emeltessék. A jövő delegation ő már meg lesz bízva azzal, hogy a külügyministerium és a delegatio közt az érint­kezést közvetítse. (Helyeslés jobb felöl.) Szólott a t. képviselő űr még a külügy­ministeriumban rendszeresített harmadik osztály­főnöki állásról is. Erre nézve ki kell jelentenem, hogy ilyen állás nem rendszeresíttetett, hanem az, a ki a kereskedelem-politikai ügyek élén áll s azokat már hosszabb iclő óta vezeti s így közvetlenül érintkezésben áll a külägyministerrel, azon nagy­fontosságnál fogva, melylyel ezen állás külö­nösen most bír, midőn külállamokkal vám- és kereskedelmi szerződéseket tárgyalunk és azon hosszas szolgálatok folytán, melyeket a ministe­riumban teljesített, osztályfőnöki czímet nyert. Ez azonban a ministeriumban rendszeresített két osztályfőnöki állást semmikép nem érinti. (Helyes­lés jobb felöl.) A mi a t. képviselő úr azon kérdését illeti, hogy miként szándékozik a magyar kormány törvény által biztosított befolyását a külügy­ministeriumra érvényesíteni és miként fog érte­sülést szerezni a külügyministeriumban történ­tekről: bátor vagyok kijelenteni, hogy azon viszonynál fogva, a mely a küliigyminister úr és a magyar kormány között már évek óta foly­tonosan fennáll, ezen összeköttetés köztem és a külügy minister között teljesen közvetlen és semmiféle közbenjárást nem igényel. (Helyeslés jobb felöl.) Azt hiszem, hogy a leghelyesebb is, ha a magyar ministerelnök ezekre az ügyekre közvetetlenűl gyakorol befolyást. (Élénk helyeslés jobb felöl.) De, t. ház, e tekintetben ma még előnyösebb a helyzet, mint volt ezelőtt, épen azon körül­ménynél fogva, hogy a magyar kormány azon tagja, ki hivatalos állásánál fogva jelenleg Bécs­ben székel és hosszú ideig a külügyministerium­ban előkelő állást viselt, úgy az ottani egyéne­ket, mint a viszonyokat teljesen ismeri. A kor­mánynak tehát nem szükséges a felvilágosításokat közvetve megszerezni és álláspontját a külügy­rahiisteriuHimal szemben közvetve érvényesíteni. Ezek alapján, a melyekből kitíínik, hogy a magyar kormány törvény által biztosított be­folyása a külügyministerium mai szemben teljesen biztosítva van, kérem a t. házat, hogy vála­szomat tudomásul venni méltóztassék. (Élénk helyeslés jobb felöl.) Pázmándy Dénes: T. ház! A sors úgy akarta, a midőn ezen interpellatiom it megtettem, már V* 3 volt s így azt hosszabban meg nem indokolhattam, mert akkor nem akartam a t. ház figyelmét igénybe venni. Most azonban, daczára annak, hogy már S A 3 van, engedje meg a t. ház, hogy a minister úr vála­szára viszontválaszomat megadhassam. (Halljuk! Halljuk !) A t. ministerelnök úrnak válasza ki nem elégítő, mert az bizonyos, hogy a magyar kor­mány szerezhet magának indirect informatiokat arra nézve, a mi a külügyministeriumban tör­tént ; az is bizonyos, hogy direete magával a külügyminister úrral is conferálhat egy vagy más dologban; de nemcsak ez a feladata volt az első, vagy másodosztályfőnöknek: hanem az is, hogy a külfölddel szemben érvényesítse és mint­egy eleven példája legyen annak, hogy a külügyministerium közös és hogy ha a minister nem magyar, van ott mindjárt a következő, a ki magyar. Ez 67-ben inauguráltatott és foly­26*

Next

/
Oldalképek
Tartalom