Képviselőházi napló, 1887. XXIV. kötet • 1891. junius 5–junius 22.

Ülésnapok - 1887-504

fgg BOÍ, országos fiién 1891, Jnnins 13 án, szombaton. bűnösök, hogy ezen törvénytelen cselekedet felvállalták s nem méltók valami nagy büntetésre. Voltak, kik ónként ajánlák magukat s több vármegyében mutogatták törvénytelen hatalmukat. Ezek méltók, hogy mint hazaárúlók megbüntettessenek s nem titkolhatom el — így szól — mivel úgy is tudják a St, és R. R., hogy ilyen volt b. Eötvös, ki kell hát ennek nevét tenni a nuneiumban. Elbámultak ezen szavakra sokan, mások pedig viyátokat kiáltottak. Deák úr Zala vármegyei ablegatus felkelvén ezután, jelentette, hogy az ő committeneei is kívánják, hogy a gróf Amadé ellen is büntetés rendelődjön s instructioja szerint köteles volt ezt jelenteni. Vay úr felelt: Ne nevezzük ki nevek szerint mégis, mert így egyiket megnevezvén, másik szárazon marad, pedig tudjuk, hogy Ta vernicus úr is commissarias volt — gróf Cziráky — büntetés lesz az ő reájuk nézve, hogy a nemzet őket büntetésre méltóknak ítélte és midőn sírjaikba tétetnek, a hazafiaknak nem könyeik, hanem más valamijök kísérik a sírba. xitkaik, kiabálták. Büki Nagy Pál, gróf Deseőffy, Máriássy, Ragályi, Péchy nrak sok szépeket mondottak, de a sokaság miatt, alkalmas hely nem lévén, szavaik fel nem jegyeztethettek.« Ezekből következik, t. ház, hogy Magyarországon őseink bölcsesége a eommissariúsokká lett főispánok ellen törvényt alkotott. Következik, hogy volt korszak, a mikor ezen törvények alkalmazást is találtak; de mindenek felett következik az, hogy a kik tagadják, hogy Magyarországon az aristocratiának volt ilynemű befolyása, vegyék tudomásul, hogy mind a három, a ki itt meg volt nevezve, mágnás volt. Hogy azonban, t. ház, az 1825-iki országgyűlés egy adatával szolgáljak — melyre később még hivatkozni szándékozom — röviden még egy részt olvasok fel. (Halljuk! Halljuk! bal felöl.) Vannak ugyanig a kik azt mondják, hogy a parlamentarismus maga, a népképviselet elég biztosíték minden alkotmányszegési kísérlet és visszaélés ellen. Csak azért olvasom fel, hogy lássák a t. képviselő urak, hogy 1825-ben is volt ily vélemény. És miként oldották meg ezt. (Halljuk! Halljuk!) Péchy beszélt, a mi mélyen tisztelt elnökünknek rokona s a diétán a . következőket mondotta. (Olvassa): »Mi semmibe sem akarunk ereszkedni, még csak jó resolutio nem jön; de hátha ő Felsége azt újra megtagadja tőlünk, mit csinálunk? Hallom, hogy már emlegetik némelyek, hogy itt hagyják a diaetát — Vay, Ragályi, Nagy Pál — ez veszedelmes princípium, mert a constitutionak palládiuma a diaeta és a kik ezt emlegetik, nem értik a constitutiot. Ám lássák, menjenek, én nem megyek*. . , . Erre felsőbükki Nagy Pál, köztünk ülő képviselőtársunk atyja (olvassa): »szólott fel és érdekelvén, egy-két szóval Péchy úr indúlatosságát, valamint a felkiáltót is megdorgál ván, ez akárki legyen, tudván azt is, hogy a hazakészülök közt érti őtet is Péchy úr, így felelt: »Én nem hiszem, hogy nagyságod nem értette volna a constitutiot, mégis hazament 1811-ben úgy-e a diaetáról? Továbbá igaz, hogy a diaeta talpköve a constitutionak; de ha csak olyan a diaeta, a milyen a resolutio; ha diaetán csak azok lesznek törvény nyé, a mik ő Felségének hasznosak s tetszenek: úgy a diaeta nem az, a minek a törvény rendeli és jobb hazamenni, mint ilyen diaetában részt venni.« (Zajos helyeslés a szélső baloldalon. Felkiáltások: Menjünk hasa! Oszlassák fel a házat. Derültség.) De térjünk vissza, t. ház, azokra az intézményekre, melyeket 1867. óta, még jobban határozzuk meg a kort, 1875. óta a Tisza-regime óta — így kell azon korszakot igazán megjelölni — a közigazgatási reform terén a többség törvényeket alkotott. (Halljuk! Halljuk ! a szélső baloldalon.) Akkor is mindig azon elvből indultak ki., hogy a felelős kormányrendszer a mnnicipalismussal össze nem egyeziethető. Az állítottam, t, ház, hogy alkottak önök egy világra szóló monstrumot, a mely paródiája minden közigatásnak. Most tovább megyek és még nagyobbat állítok és mindjárt be is fogom bizonyítani. (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) Azon rendszer, a melyet önök 1875. óta megalkottak, védelmeztek, hirdettek, nemcsak paródiája, de valóságos prostitutioja minden közigazgatási rendszernek. (Igáz! Úgy van! a szélsőbalon. Ellenmondások jobb felöl.) Miből áll ez, t. ház 1 Csak a főbb elvekkel foglalkozom. Szerveztek egy községi közigazgatást. A községben a képviselők választatnak közvetlen választás útján, canditatio nélkül; az elöljáróság maga közvetett választás útján, tudniillik a képviselők által, szolgabírói candidatio nélkül yálasztatik. A községi jegyző candidatio mellett, de holtiglan — mert amazok periodicus választás alá esnek — a jegyző holtiglan választott tisztviselője a községnek. A munieipiumban ép úgy, mint a községben a képviseleti rendszerben a felét virilistákká, a felét pedig választókká tették. Tehát ott is vannak választott megyei bizottsági tagok. A megye területén a tisztviselői állások candidatio és qualificatiohoz kötve, választás által töltetnek be. De ugyanitt találkozunk már qualificatiohoz kötött, de főispáni