Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.

Ülésnapok - 1887-481

74 *81- omrteos ülés 1891. április 22-én, seerdán. is értette, hogy megtörténhetik, hogy a felsőbb felügyeleti hatóság az alsóbb ^felügyeleti hatóságnak utasítást adhat arra nézve is, hogy egy felmerült eoneret felügyeleti esetben milyen érdemleges határozatot hozzon, (Igás! Úgy van! bal felöl) Ezt pedig, ha jól értettem, a t. igazságügyminister úr interpretatioja kizárja. Nem zárja ki természetesen azt, hogyha az ügy érdemben a felsőbb hatósághoz megy: ez is saját belátása szerint intézze el az ügyet érdemlegesen. Itt nézetem szerint kettőről lehet szó. Az egyik az, hogy a felsőbb felügyeleti hatóságnak joga van az alsóbb hatóságot az eljárásra utasítani; a másik pedig az, hogy rendelet fogja megszabni azt a módozatot, a mely szerint el kell járnia; de nem éitendő és nem érthető nézetem szerint semmi esetre sem az, hogy egyes concret esetekben az érdemlege ; elintézés felülről szahassék meg lefelé. Miután eddig is így értettem a szakaszt és ennek iutentioját: az eredeti szöveget fogadom el. (Helyeslés bal felől) Elnök: T. ház! Szólásra senki sincs feljegyezve; ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom, A 3. §-hoz Polónyi Géza képviselő úr azon módosítást adta be, hogy az első bekezdés 1-ső sorában előforduló »hatáskörükben« szó után levő szavak kihagyatván, ezek helyébe tétessék: »az igazságügyministernek vannak alárendelve; de a jogkörükbe utalt ügyeknek érdemleges elintézésében önállóan járnak el«. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a szöveget ezen módosítással szemben változatlanul fenntartani, igen vagy nem ? (Igen! Nem !) Kérem azon képviselő urakat, kik a szöveget változatlanul fentartják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége változatlanul fentaitja a szöveget s így Polónyi Gréza képviselő úr módosítványa elesett. Következik a 4. §. Varasdy Károly jegyző (olvassa a 4-ik §-t). Madarász József jegyző: Veszter Imre! Veszter Imre: T. ház! Ezen törvényjavaslatnak ez a szakasz képezi kétségtelenül legkritikusabb szakaszát, és én részemről előre is kijelentem úgy a magam, mint azon párt nevében, a melyhez tartozni szerencsém van, hogy ezen szakaszt úgy, a mint az jelenleg szövegezve van, el nem fogadhatjuk. (Helyeslés bal felől.) Midőn ezen szakasz meghatározza, hogy a felügyeleti jog körébe mi tartozik, vagyis midőn meghatározza e törvényjavaslat 1-ső fejezetének tulajdonképeni tárgyait: mindjárt bevezető sorában azt mondja, hogy az ezen törvény által szabályozandó felügyelet tárgyait különösen azon esetek képezik, a melyek ezen szakasz első, második és harmadik pontjában felsorolvák. Ezen szó »különösen«, arra mutat és e tekintetben a t. igazságügy minister úr tegnap egészen határozottan nyilatkozott is, hogy a bíróságok és ügyészségek felett gyakoriandó felügyelet tárgyait nemcsak az itt felsorolt esetek képezik, de ezen kivtíl még számos más, itt fel nem sorolt eset is képezi; hogy tehát a felügyelet nem csupán csak ezen 4. §. 1., 2. és 3. pontjában foglalt esetek tekintetében, hanem még más itt fel nem sorolt esetekre nézve is alkalmazandó és gyakorlandó. A kormány tehát ezen szöveg szerint tulajdonképen két jogkört kíván magának megadatni: az egyiket arra, hogy a felügyeletet ezen szakasz 1., 2. és 3. pontjában megismertetett esetek tekintetében gyakorolhassa, illetőleg gyakoroltathassa; a másikat pedig arra, hogy ezen felsorolt eseteken kivííl neki még egy általános latitude is engedtessék, a melylyel saját belátása szerint élhetne a nélkül, hogy ennek tartalmát ismernők. (Úgy van! bal felől.) Én azonban azt hiszem, hogy mi épen a>ért akarjuk ezen törvényt megalkotni, hogy a bíróságok és ügyészségek felett gyakorlandó felügyelet csak azon esetekben lehessen érvényesíthető és gyakorolható, a melyekre nézve a törvény erre világos felhatalmazást ad; jobban mondva azért akarjuk e törvényt meghozni, hogy kivéve a törvényben felsorolandó eseteket, felügyelet czímén soha senki az igazságszolgáltatás menetébe bele ne avatkozhassak. (Igaz! Úgy van! bal felöl.) Épen azért múlhatlanúl szükségesnek tartjuk, hogy a felügyeletnek öszszes esetei, tárgyai és határai már e törvényben meghatároztassanak — nem mondom, hogy castiistice és taxatíve, hanem generaliter — úgy hogy ezek határai egészen praecise körülírassanak. (Helyeslés bal felől) Ezt, t. ház, én nemcsak helyesnek, de lehetőnek is tartom még a t. igazságügyminister úrnak erre vonatkozó megjegyezéseivel szemben is. A bírónak egész functioja két alkatelemből áll. Az egyik ügyviteli dolgokra és részben administrativ teendőkre terjed ki; a másik pedig a bírónak legfőbb, hogy úgy mondjam katexochén hív;>tása, az ítélkezés. Minthogy maga a t. igazságügyminister úr is azt akarja, hogy a felügyelet az ítélkezés tartalmára ki ne terjedjen : minden, a mi ezenkívül szabályozandó, vagy mint a felügyelet tárgya meghatározandó, az administratio és az ügykezelés fog dina alá esik. Az ügykezelés fogalma alatt pedig mindazon eseteket fel lehet sorolni, a melyek a törvényben fel nem hozattak s a melyekre nézve pl. a t. igazságügyminister úr a tegnapi napon felemlítette, hogy ide tartozik az is, hogy van-e