Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.

Ülésnapok - 1887-479

-\t 479. országos ülés 1891. április 20-án, hétfőn. között gyakorolhatta a rendeleti úton való intézkedés jogát. Nem helyeslem harmadszor a törvényjavaslat13. §-ának azon intézkedését, hogy ha az ügyviteli szabályok meg nem tartása miatt súlyos, de fegyelmi vétséget nem képező mulasztás, rendetlenség stb. követtetik el, a felső bíróság ÍIZ eljáró bírót és az illető bírósági hivatalnokot rendbüntetéssel sújthatja. Azt, hogy a felső bíróság, ha az ügykezelés szabályai körűi mulasztás követtetik el, a bírósági hivatalnokot, kinek a pontos és szabályszerű felszerelés különben is kötelességében áll, ám rendbüntetéssel sújtsa; ezt szívesen concedálom; mert ez a gyakorlati élet követelménye. De nem tanácsos a bírságolás jogát a bíróságok tagjaira, tudniillik a bíróságok elnökeire és bíróira- kiterjeszteni. (Helyeslés bal felől.) Ez sérti a bírák tekintélyét, melyet pedig nem csökkenteni, de emelni kell. (Helyeslés bal felől.) Az az elv, hogy a bírót csak fegyelmi úton lehet feleletre vonni, a milyen helyes, ép oly magasztos is, mint anyagi intézkedései fogyatékosak és nem elegendők, ám módosítsuk, alakítsuk át fegyelmi elj'árásunkat ágy, hogy az ügyviteli szabályoknak meg nem tartása is fegyelmi eljárád esetet képezzen; de ne bántsuk és tartsuk fenn sértetlenül a helyes és magasztos elvet, mert bőségesen fogjuk elveszíteni a vámon azt, a mit megnyerünk a réven. (Helyeslés bal felől.) Es ezzel, t. ház, körülbelül ki is merítettem azon főbb intézkedések sorát, a melyek, vélekedésem szerint, helyesek vagy nem helyesek: tehát fentartandók, vagy elvetendők. Minthogy pedig a helyes intézkedések száma túlnyomó és azon intézkedéseket, melyek nem helyesek, a részletes vita folyamán elejteni vagy javítani lehet,; és minthogy végre azon intézkedések re nézve, melyek a törvényjasíatból kimaradtak, különösen az 1888. évi nyugdíjtörvény 21. §-ának azon intézkedésére nézve, melyet t. barátom Polónyi Géza is kiemelt, hogy tudniillik a bírák, ha életük 65. évét betöltötték, hivatalból, tehát administrativ úton, bármikor nyugdíjazhatok, a t. minister úr az igazságügyi bizottságban nagybecsű és kötelező ígéreteket tett: én azon reményben, hogy a fogyatkozások a részletes vita alkalmával egy kis jóakarattal pótolva lesznek, úgy a magam, mint t. elvtársaim részéről a törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Élénk helyeslés bal felől.) Yarasdy Károly jegyző:' Körösi Sándor! Körösi Sándor: T. ház! A Polónyi Géza t. képviselőtársam által felemlített parlamenti szokás alapján, mielőtt saját véleményemet a szőnyegen levő törvényjavaslatról elmondanám : méltóztassék megengedni, hogy a közvetlenül előttem szólott Horváth Lajos képviselőtársam s azután Polónyi Géza t. képviselőtársam észrevételeire tehessek egy pár megjegyzést. (Halljuk! Halljuk!) Horváth Lajos t. képviselőtársam helyesli azon alapelveket, melyeken a napirenden levő törvényjavaslat nyugszik. O csak három szakaszra nézve tett kifogást és ezen három szakaszt kívánja módosíttatni, a mi tulajdonképen nem is az átalános, hatiem a részletes vita körébe tartozik, De lehetetlen, hogy már itt is meg ne jegyezzem azt, hogy azt a felfogást, melyet t. képviselőtársamtól és már többektől is hallottam, hogy a bírói függetlenség alatt oly korlátlan valamit értenek, hogy a bíró még akkor is hozzáférhetetlen legyen, midőn a törvényt vagy az ügyviteli szabályokat megnem tartja, nem helyeselhetem. Én azt hiszem, hogy a bírói függetlenség magyarázatában idáig elmenni nem lehet. Nézetem szerint a bírói függetlenség abban áll, hogy a bírónak szabad ítélkezési jogába semmiféle hatalom sem felülről, sem alulról bele nem avatkozhatik; de odáig nem terjedhet, hogy őt, ha a bírói ügyvitelre kiadott szabályokat, a törvényt akár maliciából, akár gondatlanságból, akár restségből meg nem tartja, nem is politikai, nem is administrativ hatalom, hanem maga a bírói közeg íendre ne utasíthassa, esetleg rendbírsággal ne sújthassa. így én a bírói függetlenséget értelmezni nem akarom, mert én a bírótól is azt követelem, hogy tartsa meg a törvényt és a bírói ügyvitelre kiadott szabályokat. (Helyeslés jobb felől.) Polónyi Géza t. képviselőtársam észrevételeivei nem kívánok most hosszasabban foglalkozni, mert ő oly átalánosságokban mozgott és oly észrevételeket tett, a melyek tulajdonképen a részletekhez s nem az átalános vitához tartoznak. Nézetem szerint az átalános vitába csak az elvek kutatása tartozik, vagyis az, hogy a napirenden lévő törvényjavaslat helyes elveken nyugszik-e? Azok, a miket ő részint tréfásan, részint komolyan most felhozott, a részletes vitához tartoznak s ha szükség lesz rá, ott mások s én is megtehetem ezekre vonatkozó észrevételeimet. Méltóztassék most már megengedni, hogy a szőnyegen levő törvényjavaslatra nézve a saját nézeteimet elmondhassam. (Halljuk! Halljuk!) Midőn az igen t. igazságügyminister úr itt e házban nagyérdekű programmbeszédét tartotta, kijelentetre, hogy ő hiányos törvényeinket megjavítani;, hiányzó törvényeinket pedig megalkotni szándékozik; és e kijelentést a t. ház, sőt mondhatom az egész ország tetszésnyilvánításokkal fogadta. Az igen t. minister úr nem