Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.

Ülésnapok - 1887-495

496. országos illés 1891. június S-äu, szerdán. 329 míítét. Nem ez lesz az, t. képviselőház. (Hall)uk! Halljuk !) Egy érdeme van annak a törvényjavaslatnak, melyet a t. kormány, nem tudom márczius hónak melyik napján {Felkiáltások a szélső báloldalon : Idusán!) beterjesztett. E javaslat 3. §-a azt mondja: »A vármegyék önkormányzatihatásskőrében fölmerült teendőket a jelen törvény és az alkotandó szabályrendeletek értelmében rendszerint az állami közigazgatási tisztviselők végzik.* Mit mond ez, t. képviselőház ? Ennek értelme nagyon világos. Ebben látom lefektetve a t. kormány önkormányzati politikáját. (Igaz! Úgy van ! a szélső haloldalon.) Ez azt mondja, t. ház, hogy az önkormányzat hatáskörében felmerült teendők teljesítését államilag kinevezett közegek végzik. Én nem tudom, t. ház, vájjon a t. államtitkár úr . . . Horváth Ádám : Csakhogy már ő is sorra kerül. (Derültség.) Kun Miklós: ... a ki külsejéről ítélve na gyón fiatal s a törvényjavaslat világra jövetelénél minden esetre megvolt segédkezési szerepe, emlékszik-e a Bach-korszak végére? Nyitni vármegye a systemának péhlányképe volt. (Élénk derültség a szélsőbalon.) Ha nem emlékszik rá, talán emlékszik a Schmerling-korszakra. Ha egyébből nem emlékszik, talán emlékezni fog az anteictákból. Komárommegyében, t. ház, melyhez pedig közel van Nyitra, a Schineiling-systema alatt a törvénykezéshez nem értő másod-alispáu volt. A törvénykezéshez az első alispán értett s így ő volt a törvényszékek elnöke. A másod-alispán értett a közigazgatáshoz: az volt a vármegye közönsége; az intézte a főjegyző referádája mellett azon ügyeket, melyeket a törvényjavaslat 3. §-a a kinevezett közigazgatási tisztviselők végzendői közé soroz. Kár volt, t. ház, a közigazgatási bizottságban a beterjesztett törvényjavaslat 3. szakaszának átalakítása. Hiszen azon élhetetlen, életre nem képes autonómia, melynek ilyen minőségét már tegnap Vadnay Andor t. képviselő úr a túloldalról bemutatta, (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) életképes nem lesz soha. Ezen autonómia életképességének bebizonyítására lesznek hívatva a tervezett autonómiának azon tagj d, a kik a főispánnak, a megyei kinevezett tiszti karnak kedvében akarnak járni, vagy maguk, vagy a fiók, vagy a sógoruk, vagy a komájuk érdekében. (Élénk felkiáltások a szélsőbalon: Igaz! Úgy van! Ez a pajtáskodás !) De előrelátható, t. ház, hogy ezen uraknak mindenesetre jó tömege még sem lesz képes ezen üreskeretü autonómiának életet adui; kellett tehát a törvényjavaslatban egy más eszKÉPVH. HAl'Lú. 1887 —92. XXlíi KÖTET. közről gondoskodni, a végett, hogy ha talán az autonómia védelmére hívatott népfölkelésnek első osztálya a csatasorból kidől, legyen ott egy másik is. (Tetszés a szélső baloldalon.) És lesz, t. ház, lesz; arról gondoskodik a törvényjavaslat egyik szakasza, amely kimondja, hogy oly törvényhatósági joggal bíró városok törvényhatósági bizottságának tagjai, a mely törvényhatósági városok egyszersmind megyék székhelyei, megválaszthatok egyszersmind a vármegyei autonomicus bizottság tagjaiul is. Mi lesz ebből, t. ház? El fognak menni az autonómia gyűlésére azok, a kik a vármegyének tintát, papirost, a szolgaszeinélyzetnek posztót, (Derültség a szélsőbalon.) a főispánnak zabot, (Zajos derültség a szélsőbalon.) kijavítom magamat, t. ház, (Felkiáltások a szélsőbalon: Jól volt! Derültség a szélső baloldalon-) a főispán lovainak zabot, szénát szállítanak. És ha majd aztán a népfölkelőknek ezen második serege is megunja a a szolgálatot, jönnek a takarékpénztárak, azoknak választmányi tagjai, a kik az önkormányzat érdekeivel nagyon összeegyeztethetőnek tartják saját érdekeik mellett a köztörvényhatósági pénzeknek takarékpénztáraikba való gyümölcsöztető elhelyezését is. (Igaz! Úgy van .'Derültség a szélső baloldalon.) De ez a gárda is kimúlik, t. ház és akkor mi marad? Marad a vármegye közönségének az eredeti törvényjavaslat harmadik szakaszában tervezett autonómiája, vagyis a vármegye önkormányzati hatáskörében felmerült teendőknek az állami, közigazgatási közegek által való ellátása. (Úgy van! (Derültséga szélső baloldalon.) Azért, t. ház, nagyon kár volt, igen nagyon kár volt a közigazgatási bizottságnak a beterjesztett javaslat ezen 3-ik szakaszát módosítani. Van közigazgatási életünknek egy csodabogara: ez a közigazgatási bizottság. (Úgy van! a szélsőbalon.) Ez, szerteszét az országban, a fővárosban, a vármegyékben, a királyi városokban mindenütt haszontalan önkormányzati közegnek bizonyult (Úgy van! a szélső baloldalon.) s most azt mondja a bizottság által beterjesztett jelentés szövege, hogy hiszen nem lehet ezt onnan kiboxirozni, mert akkor mennyi törvényt kellene változtatnunk, a melyeknek pedig igen sokban sarkpontját képezi a közigazgatási bizottság inonstruosus intézménye. Ha majd bekövetkezik, t. ház, az az állapot, midőn az autonómiának nem lesz meg többé az a publieuma, melyet itt a beterjesztett törvényjavaslat tervez: nagyon jú volna, ha e törvényen egy-két szóval változtatni lehetne. Én azt hiszem, hogy minden nagyobb munka és nagyobb tárgyalás nélkül akkor majd ki leijet mondani, hogy a közigazgatás rendezéséről szóló 1892. évi, vagy talán 1893. évi törvénynek, 42