Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.

Ülésnapok - 1887-492

4D2. országos ölés 1891. május 30.áti, szombaton. 251 jóváhagyása elé, eddig a ministerium által tisztán egyéni belátás szerint felhozott indokok alapján vagy jóváhagyattak, vagy a jóváhagyás tőlük megtagadtatott. Ez a javaslat meglehetős, a dolog természete szerint attól telhető parecisioval megjelöli azon indokokat, melyek miatt a jóváhagyás hivatalból megtagadható és egyéb indokokból hivatalból meg nem tagadható. A megyei szabályrendeletekre nézve a javaslat a jóváhagyás megtagadásának indokait Kizárólag a jog és törvényesség megsértésére és az állami közérdek szempontjaira szorítja, holott eddig e tekintetben korlátlan önkény uralkodott. (Igás! Úgy van! jobb felől.) A felebbezési jog azon tényezőnél, a mely tényezőnek kezében én azt legkevésbbé szeretem kiterjeszteni; a főispán kezében meg is van szorítva, a mennyiben csak a jog. törvényesség és állami közérdek szempontjaira szorul. A felebbezési jog általában véve nem szoríttatott meg azon határig, a mely határig én azt megszorítani óhajtottam volna; de kimondatott az az elv, a mely eddig hiányzott, hogy a kor mány a felebbezett határozatokat csupán a felebbezésben felhozott indokok szempontjából veheti bírálat alá és egyéb szempontokra ki nem terjeszkedhetik. Behoztunk a törvényjavaslatba egy, eddig a mi önkormányzatunkban ismeretlen elvet. Behoztuk azt szerény mért'kben, igaz ; de nagy dolognak tekintem, hogy az első lépés megtörtént, és hogy a törvénybe igtattuk. Az inappellabilis megyei határozatok ezek. »Inappellabilis« azon értelemben és azzal a természetszerű fentartással, hogy jog és törvénye^ég szempontjából az illetékei fórum előtt orvoslás mindenkor kereshető. (Halljuk! Halljuk!) Behoztuk, t. ház, azt az új elvet, hogy a megyei közgyűlés nem csupán a főispán kívánságán és határozatára, hanem a közgyűlési tagok egy bizonyos hányadának kívánságára is föltét'enűl összehívandó. És itt egy közbevetett megjegyzést teszek. (Halljuk!) A t. minisíerelnök űr tegnap a bizottság ezen módosítását azok közé sorozta, a melyek tekintetében magának fentartja, hogy a háznak újabb határozatát provoeálja. Reménylem, helyesen fogom fel a minisíerelnök úr intentióját, midőn azt mondom, hogy a házra való ezen újabb apellál ás nem magára az elvre vonatkozik, hanem csak a bizottsági szövegben megállapított hányad t megállapítására. (A ministerélnök igenlőleg int.) Úgy látom, hogy helyesen fogtam fel a ministerélnök úr intentióját. Ez az elvmaga egy új, beesés önkormányzati garantiát képez. Végűi, t. ház, a közigazgatási bizottságban a választott elemek túlsúlyát, mely a társadalmat képviseli, a hivatalos elemmel szemben növeltük Nem azon pontig, e mely pontig én óhajtottam volna • de határozottan, úgy, hogy hűséges kötelesség teljesítése mellett a választott többsége állandóan biztosítva van. Én pedig azt tartom, hogy minden önkormányzati jognak egyik biztosítéka kell hogy a hű kötelességteljesítés legyen. (Élénk helyeslés a jobb- és baloldalon.) A törvényhozás nincs arra hívatva, hogy a kötelességmulasztás esetére is alkosson biztosítékokat, (Élénk helyeslés a jobbés baloldalon,) Mindezek után pedig nem utolsó, de én előttem majdnem fődolog az, hogy a megyének ezen, ekképen kimélyített önkormányzati joga törvényszerű biztosítást és jogvédelmet fog nyerni. Eddig merőben a kormány rendeleti joga iák önkényére volt bízva az, hogy mily határig akarja respeetálni a megye önrendelkezési jogkörét, mily határnál akarja azt figyelmen kívül hagyni. Ma ugyan nem ezen javaslat szövege, de a ministerélnök úrnak a bizottságban tett és általam most felolvasandó nyilatkozata szerint a megyék önkormányzati hatáskörük megóvására a közigazgatási legfőbb törvényszék oltalmát fogják igénybe vehetni. Mert midőn a t. ministerélnök lír a közigazgatási bíróságra vonatkozó felvilágosításokat kérdéseimre megadta : akkor én épen erre a pontra nézve újabb kérdést intéztem hozzá s a ministerélnök úr a következő nyilatkozatot tette: »Utal arra, hogy tüzetesebb és részletesebb nyilatkozatnak akkor lesz helye, midőn a kormány magát a törvényjavaslatot be fogja nyújtani. Azt tartja azonban, hogy a kormány szándékának s törekvésének jelzésére ezen előterjesztés elég részletes s még azt is kimondja, mint elvet, hogy bizonyos esetekben a megyék az önkormányzati jogok szempontjából a közigazgatási bírósághoz fordulhatnak s lehetnek esetek, midőn különösen az önkormányzatra vonitkozó ügyekben a törvényhatóság és a minhter közt előforduló kérdésekben a közigazgatási bíróság lesz hivatalos dönteni.« Ezeket a t. ministerélnök úr abban a bizottsági ülésben mondotta, a melyben tudta azt, hogy adott nyilatkozatától is függ a bizottság tagjai egy részének szavazata. Ez a nyilatkozat tehát feltétlenül kötelező és ez a nyilatkozat, szerintem, az autonomicus szempontból elért vívmányok közül a legnagyobbak közé tartozik. (Élénk helyeslés^ bal felől.) T. képviselőház! fin nem csináltam titkot abból a bizottságban és nem csinálok itt sem, hogy én az önkormányzat jogkörének szilárdítása és tágítása kérdéseiben tovább akarok 52*