Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.
Ülésnapok - 1887-492
248 492. országos ülés 1891. májas 80-áB, szombaton. mére még egy nevezetes indokra szoktak hivatkozni és beismerem, hogy ez az argumentum a legtetszetősebb és látszólag a legnagyobb nyomatékkal bír. Ez a nemzeti szempont. (Halljuk! Halljuk! a ha 1 oldalon.) Kétségtelenül áll, hogy közigazgatásunk jelenlegi tarthat itlan állapota mellett az államosítás útját leginkább a nemzeti kérdés egyengette. Sajátságos jelenség az politikai életünkben, t. ház, hogy valahányszor egy reaetionarius, jogfosztó intézményt akarnak behozni, azt mindenkor a nemzetiségi szempontokkal indokolják, (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon) úgy; hogy ma már elmondhatjuk, hogy minden valódi szabadelvű haladás és minden demokraticus fejlődés útjában akadályul ott találja hazánkban a nemzetiségi kérdést. A jelen alkalommal is a nemzetiségi kérdés játszik döntő szerepet. Azt mondják, hogy a magyar állameszmét megerősíteni választási, önkormányzati rendszerrel nem lehet, hogy a választási rendszer mellett nem is lehet képzelni Magyarország eonsolidatioját. Ez, t ház, nagy tévedés, mert hiszen a megyei rendszer egyáltalában nem bizonyult veszélyesnek a magyar állameszmére való tekintetből. (Úgy van! Úgy van! a szélsőbalon.) A tisztviselők még a legexponáltahb nemzetiségi megyékben is hűséggel viseltettek a magyar állam iránt. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Fájdalommal kell eonstatálnom, t. ház, hogy nemzetiségi bajaink bizony nem csekélyek ; de nagy tévedésben van, a ki azt hiszi, hogy Magyarországon vagy. bárhol a világon a nemzetiségi kérdést administrativ eszközökkel gyökeresen lehessen megoldani. (Úgy van! Úgy van! a szélsőbalon.) Hogy csak egy közeli példára hivatkozzam : itt van Ausztria. Ausztriában a közigaz gatást kinevezett tisztviselők intézik és kérdem, vájjon Ausztriában erősebb-e az állameszme, mint nálunk? (Élénk helyeslés. Úgy van! a ssélsö baloldalon.) Kérdem, vájjon Ausztria eonsolidáltabb talán, mint Magyarország ? (Helyeslés a szélső baloldalon.) Azt hiszem, elfogultság nélkül állíthatom azt, hogy legalább e tekintetben a mi viszonyaink mégis csak kedvezőbbek. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Kíméletlen eszközökkel a nemzet nagy czéljait megvalósulásukhoz alig lehet közelebb vinni, (Úgy van! a szélső baloldalon) mert nem szabad elfelejtenünk, hogy minden actio reactiot szül. (Úgy van! a szélső baloldalon.) A kíméletlen eszközök csak súlyosbíthatják helyzetünket. Ezen a bajon nem azzal lehet segíteni, hogyha a kormányhatalmat mindenek felett megerősítik. A nemzetiségi kérdés helyes megoldásának csak egy módja van: teremteni ebben az országban oly állapotokat, hogy mentő] kevesebb állampolgárnak ieg3 r en oka jogos panaszra; (Élénk helyeslés. Úgy van! a szélső báloldalon) adnunk kell az állampolgároknak azokért a súlyos terhekért, melyek vállaikra nehezednek, megfelelő ellenértéket. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Közgazdasági, törvénykezési és közigazgatási miseriáink izgatottságban tartják nemcsak a nemzetiségeket, hanem minden polgárát e hazának, faj-, nemzetiségi és valláskülönbség nélkül. (Élénk helyeslés. Úgy van! a szélső baloldalon.) Adjunk a magyar állam polgárainak gyors, olcsó és jó igazságszolgáltatást, pártpolitikának és semmi mellékczéloknak alá nem rendelt és mindenek felett tiszta közigazgatást. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Adjunk jogi védelmet az állam polgárainak a hatóság önkénykedése és tudatlansága ellenében. (Élénk helyeslés a ssélsö baloldalon.) Az állampolgárokat mentől nagyobb mértékben vonjuk be a köztevékenységbe. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Azután főleg tarthatatlan közgazdasági helyzetünket igyekezzünk javítani és ezzel szaporítsuk a jövedelmi forrásokat, szaporítsuk és fokozzuk a megélhetési módokat és a közvagyonosodást. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) És ha mindezeket megtettük, már csak azon, bár nem helyeselhető, de fájdalom, napról-napra inkább terjedő cosruopoliticus elvnél fogva, is, hogy ubi bene, ibi patria, napról-napra fogyni fog a kifelé gravitáló elemek száma és össze fogjuk forrasztani e hazának minden polgárát elválaszthatatlanul újabb ezer évre. (Élénk helyeslés és tetszésnyilatkozatok a szélső baloldalon) Azt mondják, t. ház, hogy a niunicipalis önkormányzat nem egyeztethető össze a parlament ellenőrzésének alávetett ministeri felelősséggel. Szerény nézetem szerint ez a felfogás csak a reaetionarius irányzatnak útját egyengeti Az a tan, hogy a megyei önkormányzat a parlamentáris kormány felelősségének kijátszására vezet, ma már a modern államtudomány által túlhaladott álláspont. Ma tisztában van a modern államtudomány azzal, hogy a közszabadság biztosítására nem elegendő a parlamenti kormányforma és hogy az önkormányzat elengedhetetlen kelléke a közszabadságnak. De hát nem is áll ellentétben az önkormányzat a parlamenti kormány formával és azzal igen könynyen összeegyeztethető. Ha egyfelől a municipiumoknak, mint az önkormányzat szerveinek nem szabad az állam mindenhatósága által ilnyomatniok; ha másfelől a munieipiumoknak a törvényt és törvényen alapuló ministeri rendeleteket szabatosan körülírt felelősség terhe alatt feltétlenül végre kell hajtaniok :. akkor a látszólag fennálló differeutia a muiiicipalismus és a parlamenti kormányforma közt ki van egyenlítve. (Helyeslés a ssélsö haloldalon.)
