Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.
Ülésnapok - 1887-491
540 * ftí • országos ülés 1891. ilyen középosztályunk? 1848. előtt igen is volt a köznemességben, a mely annyi évszázadon keresztül a nemzetnek államfentartó ereje volt. De 1848-ban. midőn a nemesség kebelébe a hon minden lakosát felvevénk s ezen idő óta a régi köznemesség, részint a viszonyok súlya, részint saját hibája folytán elszegényedett és ezáltal állásának függetlenségét elveszítette: utódaként azonban, vagy vele egyesülve, mint államfentartó elem, egy képzett gazdag és független polgári osztály az állam t életében még nem tudott teljesen kifejlődni. Állami életünk igen sok visszásságának — melyért pedig elég igaztalanul a kormányt szokták felelőssé tenni — e társadalmi baj képezi szülőokát. Ha tehát középosztályunk nem elég erős és így megelégedhetünk, ha annak független elemeiből a törvényhatósági bizottsági tagok kellő számmal ki fognak kerülni s ha ekként nem számíthatunk arra, hogy annak képzett tagjai akár hazafiság, akár nemes ambitioból a bizonytalan jövővel bíró közigazgatási pályára lépjenek ; úgy közigazgatási tisztviselőinket függetleníteni kell a helyi választás esélyeitől és a klikkuralom illetéktelen beavatkozása alól,. , . (Élénk helyeslés jobb felől) Meszlényi Lajos: Azt ismerem Veszprémből! (Zajos derültség a szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk! jobb felől.) Szabó Imre: . • • vagyis állásaikat biztosítani, állandósítani kell. Ezt pedig csak a kinevezési rendszer behozatalával érhetjük el. A kinevezési rendszer előnyeit még azon nemzeti érdekektől eltekintve is, melyeket ezen rendszer megalkotása bizonyára szolgálni fog, nem pótolná még az életfogytiglani választás behozatala, sem. Mert általában kisebb és szét tagolt területekre kiterjedő választások mellett oly tisztviselői kar, melynek az egész országra kiterjedő szervezete lenne s mely az egységes vezetés és testületi szellem által áthatva min deniitt szakszerűen teljesítené kötelességét, nem szervezhető. A közigazgatási tisztikar úgy állítandó össze, mint a nagy gépezet a maga alkatrészeivel : rendszeresen kell annak nyugodni, a melyben minden tagnak meg legyen a maga működési köre, hol tevékenysége az állami érdekek szolgálatában zavartalanul érvényesüljön. Működésének, tevékenységének adjon irányt, életet a törvény, a rendelet és ezeknek szelleme, állásának biztosítékát pedig képezze a szolgálati pragmatica és a fegyelmi törvény. Az ilytisztikar hazafias működése, egyéb ezéltndatosintézkedéseinkkel karöltve, ez országot majdan erős állammá fogja átalakítani. Az igen t. függetlenségi és 48-as párt a kinevezési joggal nem akar több hatalmat ruházni mííjns 29-én, pénteken. a kormányra, mint a mennyivel az eddig bírt, mert attól tart, hogy e nagjmatalom megadása magát a nemzet szabadságát veszélyeztetné. (Felkiáltások a szélsőbalon: Úgyis van!) De hát nézzünk szemébe e hazafias aggodalomnak és vizsgáljuk meg: bír-e az alappal, vagy sem? Sokszor vádolták a kormányt, hogy máinégy vagy öt képviselőválasztás alatt törvénytelen befolyásával megakadályozta a nemzet közvéleményének szabad nyilvánítását. (Úgy van! a szélső baloldalon és felkiáltások: Veszprém!) Ha ez a vád igaz volni, (Derültség a szélső baloldalon.) a jelen esetre alkalmazva mit bizonyítana ? Azt, hogy ezen képviselőválasztások alkalmával a kormánynak a választott megyei tisztviselők állván rendelkezésére, ezekben nem volt ellenálló képesség a kormány hatalmával szemben, (Helyeslés jobb felöl. Derültség a szélsőbalon.) s ekként jobb meggyőződésük ellenére lőnek a hatalom eszközeivé. (Tetszés jobb felöl.) De ha ez így van, miért tart az igen t. függetlenségi és 48-as párt a kinevezendő közigazgatási tisztvise 1 őktől ? (Egy hang a szélsőbalon: Példa van rá!) Hiszen azok, ha a szolgálati pragmatica és a fegyelmi törvények életbe fognak lépni, jövőre még oly készséges szolgái sem lesznek a hatalomnak, mint voltak e párt szerint a múltban a választott megyei tisztviselők; s miért akarja a nemzeti jogok védelmét azok vállaira helyezni, a kik e védelemre ép az általa emelt vádak alapján még a választási elv daczára is képtelenek voltak? (Élénk tetszés jobb felől.) Valóban, t. ház, a választási jog mai rendszere mellett a vármegyékben senki sem lelkesedhetik, mert hisz azt a főispán kijelölési joga már minden jelentőségétől megfosztotta. (Felkiúlfások a szélső baloldalon: Elég rossz!) Ha pedig ezen választási jogot szélesebb és függetlenebb alapra akarnók helyezni, ez által magát a magyar állameszmét azon vármegyékben, a melyekben idegen nemzetiségű polgártársaink többségben vannak, igen gyakran ezek nemzetellenes törekvései áldozativá tennők. (Igaz! Úgy van! a jobboldalon.) Ez pedig nemcsak helytelen, de sor veszélyes intézkedés is lenne. És ezért meggyőződésem az, hogy ha az országgyűlés mindenkori többségének hazafias ereje nem leend képes ez ország jogait, e nemzet szabadságát megvédelmezni : úgy a vármegyék mai szervezetükben összes választott tisztviselőikkel együtt e szerepre alkalmasak nem leendenek. (Nagy zaj és közbe szólások a szélső baW dalon. Egy hang: A véderővita nagy példa rá!) Ellenkezőleg csak alkossuk meg helyes alapon a, választási visszaélések megakadályozására szolgáló törvényt (Nagy nyugtalanság és zaj a szélső baloldalon. Felkiáltások :
