Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.

Ülésnapok - 1887-491

221 491. országos ttlíB 1SW. májns 29-é», pénteken. de szükség esetén maga érdemileg is határozliaseon. De míg az adatok, t. ház. törvénytárunk holt betűiből lépnek önként elénk: addig a mindennapi élet is erős bizonyítékokat szolgáltat a régi rendszer halandósága mellett. A régi időben mindig volt elegendő számban oly egyén, a kinek kedve is, elég vagyona is volt hozzá, hogy az időtől ideig terjedő, bizonytalan, rosszul vagy épen alig díjazott vármegyei tisztviselői állásra vállalkozzék. A viszonyok változtáva], midőn a parlament, a ministeriumok, a különféle intézetek és társulatok is a vármegyék értelmiségének nem jelentéktelen részét foglalkoztatják és vonják el; és midőn a közigazgatási tisztviselői állás nem lehet többé mellékfoglalkozás, hanem egy egyén egész tevékenységét igénybe veszi: azt kell általában tapasztalnunk, hogy mindegyre jobban fogy ama szakképzett egyének száma, a kiknek hajlandóságuk van a közigazgatási pályára lépni. Az állás bizonytalansága, helyi érdekektől való függetlensége, az előmenetel kétes volta, a kellő qualifieatiot maguknak megszerzett egyénekre nézve nem bír vonzó erővel és azokat inkább más, biztosabb jövővel kecsegtető pályára tereli, olyannyira, hogy a minősítési törvény meghozatala óta a legtöbb választási actus voltaképen az egyedüli jelentkezőnek hivatalba helyezéséből áll. De még más hátrányát is tapasztalhattuk a, választási rendszernek, a mely abból áll, hogy, ha néha egyik vagy másik vármegye területén kellő szakképzettségű és szolgálni hajlandó egyén fölös számban találkozott is: ép e rendszer sajátságánál fogva a felesleg nem volt máshová, hol alkalmas egyénekben hiány mutatkozott, átvihető és felhasználható. Tapasztalni valájik kénytelenek azt is, hogy közigazgatásunk, daezára az imént részletesen vázolt javítási kísérleteknek, a mai kor igényeit nem elégíti ki, (Ellenmondás a szélső baloldalon.) hogy vármegyéinkben a jótól a rosszig a kevésbbé jó- és kevésbbé rossznak legkülönfélébb változataiban csaknem 68 - féle közigazgatásunk van. De magának a közigazgatásnak követelményein túl még politikai szempontok is feletébb kívánatossá, sőt szükségessé teszik a kinevezési rendszer behozatalát, (Malijuk! a szélső baloldalon.) hisz köztudomású dolog és bizonyításra nem szorul, hogy vármegyéinknek több mint felében a magyar elem szám szerint kisebbségben van. (Ugy van! jobb felől. Ellenmondás és zaj a szélső baloldalon. Sálijuk! Sálijuk!) Egyébként a tisztviselők kineveztetésének a törvényjavaslat alapjául lefektetett elve sem e házban, sem azon kívül nem áj. (Nagy zaj a szélsőbal oldalon.) Első gyokérszálai a kérdésnek messze visszanyúlnak e század második negyedébe és fejlődésének első processusa rendkívül lassú volt. (Folytonos zaj. Elnök csenget.) Amipi sajtó, a szakirodalom évről-évre egyengette annak útját, készítette elő talaját. Már a közigazgatásérdekében 1880-ban megtartott enqnéte tanácskozmányain az egybehívott szakférfiak jelentékeny száma a kinevezés mellett nyilatkozott. Magában e házban, épúgy a főrendiben is, már az 1886 : XXI. tcz. tárgyalásai alkalmával többen és pedig a közjogi alapon álló mindkét párthoz tartozók közül adtik kifejezést abbeli meggyőződésüknek, hogy a közigazgatási kérdés helyes megoldását a kinevezési rendszer behozatala képezheti. (Derültség a szélső baloldalon.) Sőt mi több, 4 vármegye a képviselőházhoz intézett feliratában már akkor egyenesen a tisztviselők kinevezése mellett foglalt állást és ez annál jellemzőbb, mert, miként az annak idején a házban is constatálva lett, ugyancsak 4 és nem több vármegye nyilatkozott akkor a 6 évenkint és ismét 4 vármegye az élethossziglan való választás mellett. (Ellenmondás a szélső baloldalon.) Elnök: Méltóztassanak a képviselő urak argumentumaikat annak idején felhozni, (Zaj a szélső baloldalon.) hiszen a képviselő urak mindnyájan beszélhetnek, ha rájuk kerül a sor, de ennek nem most van az ideje. (Selyeslés jobb felől.) Perczel Dezső előadó: A közjogi alapon álló ellenzék már régen pártprogrammja egyik pontjául vette fel e kérdést; de a legutóbbi általános választások alkalmával a kormányt támogató többség soraiban is tetemesen szaporodott a kinevezési rendszer híveinek száma.. Az a kedvező fordulat, a mely az ország pénzügyi helyzetében az utóbbi időben beállott, jelentékeny szolgálatára vált az ügynek; ez tette egyedül lehetővé, hogy a dologgal komo,lyan foglalkozni lehessen. A természetes megérés e stádiumában állott a kérdés, midőn a múlt év márezius havában a jelenlegi kormány az ország ügyeinek vezetését átvette. A tisztelt ministerelnök úr a kormány irányelveinek kifejtése alkalmával azonnal kijelentette, hogy a kormány az állami administratio rendszerét behozni szándékozik; de egyúttal hozzátette azt is, hogy a jogvédelem szempontjából szükséges biztosítékokról, valamint a vármegyék részére életképes önkormányzati hatáskör fentartásáról is gondoskodni kíván. Ebbeli ígéretének megfelelve, nyújtotta be a kormány a szóban forgó törvényjavaslatot, melyet a közigazgatási bizottság beható tárgyilagos kritika alá vett és 38 ülésben való tár-