Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.

Ülésnapok - 1887-483

483. országos Illés 1891. április 25-én, szombaton. 139 a melyen a megszorult kisbirtokos kivonulhat; s hogy ezt megtegye, arról az élelmes hitelt nyújtó bizonyára fog is gondoskodni. Bátor leszek alt. §. e) pontját felolvasni, a melyben a mentesség megszűnésének esetei vannak ' fel­sorolva : »Azon adósságokért és egyéb kötelezett­ségekért, melyek a tulajdonos által írásban és pedig azon világosan kifejezett hozzátétellel vállaltattak el, hogy azokat illetőleg a tulajdo­nos az otthonmentesítés jogkedvezményéről le­mond*, — és lemond hasonlóképen a házas­társ is. Tehát, ha van mód arra, hogy az illető a lemondás által ezen törvényjavaslat hatálya alól kitérjen: egészen bizonyos, hogy csak akkor fog kölcsönt kapni, ha erről a mentességről le­mond; akkor pedig erre a törvényre szükség nincsen. Azonban tovább megyek, t. báz. A törvény­javaslat még a jelenlegi helyzeten sem javítna, hanem sok tekintetben csak rontana. Az exemptio bizonyos eseteit megadja az 1881 : VI. tcz. és az 1883 : XLIV. tcz., mely a közadók kezelé­séről szól. Ez utóbbiban a kivételeknek egész sorozata van megállapítva. A törvényjavaslat 11. §-ának a) pontja azt mondja, hogy állami, törvényhatósági és községi adótartozásokért nin­csen helye az esemptionak. Ennek kihatása tehát az lenne, hogy mig az 1883: XLíV. tcz. az adóügyi végrehajtás eseteiben helyet ád az exemp­tiouak, ezen törvény azt megtagadná. Végre pedig, t. ház, e törvényjavaslat, a mely bevallott intentiojánál fogva védeni óhaj­tí-ná a tudatlan népet és naiv földmívesosztályt, kiterjed a tudósokra, művészekre és diplomás emberekre is és ez által önmagával jön ellen­tétbe. Az egészből azou meggyőződést vagyok kénytelen meríteni, í. ház, hogy a. bajok orvos­lása ezen az úton el nem érhető; de merítem egyszersmind azt is, hogy a bajok orvoslását — a mennyiben bajok tényleg vannak — kellő előtanúlmányozás és adatgyűjtés nélkül elérni lehe­tetlen. A kisbirtokosok birtok- és hitelviszonyaival a kormány kötelessége szerint foglalkozik ; gyűj­tetnek összehasonlító adatok a földbirtok elapró­zását illetőleg és ezek egy része már fel is dolgoztatott, habár nyilvánosság elé eddig nem ke­rültek. Gyűjtetnek adatok a földbirtok forgal­mára, megterheltetésére és áltatában a kisbirtok állapotára vonatkozólag is. Ezen adathalmaz gondos feldolgozása és egybevetése szükséges arra, hogy ebben a kérdésben ne csak tisztán látni, hanem biztosan intézkedni is lehessen; addig pedig, a mig ez megtörténik, valamit tenni — szerintem — könnyelműség. (Helyeslés a jobboldalon.) A kormány e kérdésben sem engedi kira­gadni kezéből a kezdeményezést; nem teheti ezt különösen akkor, midőn azon allatok, melyek a helyzet megvilágítására szükségesek, összegyűjtve és feldolgozva nincsenek ; nem teheti akkor, midőn e törvényjavaslat oly mélyen belenyúl a magán­jogi viszonyokba és intézménybe és a melleit igen nagy zavarok előidézésére is alkalmas. Annak kijelentésére szorítkozom, t. ház, hogy a kormány tanulmányozza a kisbirtokosok viszonyait és a mennyiben szükséges, a kérdés megoldására nézve a szikkörök meghallgatásával kellő időben javaslatot is fog tenni. E javaslat, nézetem szerint a legalkalmasabban volna be­illeszthető a megalkotandó és már munkában is lévő mezőrendőri, vagy jobban mondva a mező­gazdaságról szóló törvényjavaslatba. (Helyeslés a jobboldalon.) Most pedig bátor vagyok a t, házat arra kérni, hogy e röviden vázolt indokok alapján a törvényjavaslatnak bizottsághoz való utasítását és tárgyalásra való kitűzését mellőzni méltóz­tassék. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök; Istóczy Győző képviselő ár félre­értett szavainak helyes értelmét kívánja helyre­igazítani. Istóczy Győző: T. ház! Félreértett sza­vaim értelmének helyreigazítására kérek szót, a mely alkalomból a t. ház engedelmével néhány igen rövid megjegyzést kívánok a t. földmívelés­ügyi minister úr felszólalására tenni. (Halljuk.' Halljuk í) Azt mondja a t. minister úr, hogy az ott­honmentesítés folytán az otthon birtokosának hitelképessége gyengülni fog. Már beszédem folyamán kifejtettem, hogy az általam proponált faeultatív alakban az otthonmentesítés az otthon tulajdonosának hitelképességét egyáltalában nem gyengíti, SŐE ellenkezőleg fokozza. Más volna az, hogy ha obligatorius otthonmentesítést hoztam volna javaslatba, a melynél igenis lehetett volna szó arról, hogy az otthon tulajdonosa hitelképes­ségétől tán megfosztatik, vagy abban gyengítte­tik; a faeultatív otthonmentesítésnél azonban erről nem lehet szó. Azt mondja továbbá a t. minister úr, hogy az általam benyújtott törvényjavaslat mélyen belenyúl a magánjokba, a telekkönyvi rend­szerbe, és ha jól emlékszem, a társadalmi vi­szonyokba . . . Gr. Bethlen András földmívelésügyi minister: A hitelviszonyokba! Istóczy Győző: ... és a hitelviszonyokba. Kétségtelen dolog, hogy ezekbe belenyúl, csak­hogy kérdem: vájjon a hitbizomány intézmény nem nyúl-e bele még mélyebben a telekkönyfi 18*

Next

/
Oldalképek
Tartalom