Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.

Ülésnapok - 1887-483

138 488. országos ülés 1891. április 25-cn, szombaton. megkívánt alakiságok betartása mellett, az otthonhoz tartozó ingatlanok jelzálogilag is megterhelhetők. Sőt ellenkezőleg, az otthonmentesítés az által, hogy a tulajdonost a könnyelmű adósságcsinálásban megakadályozza s Őt megóvja az oly kötelezettségek által való megterhéltetés elől, a mely kötelezettségeknek a mentesített otthonra nézve való elvállalásába ő és házastársa kifejezetten ég forma szerint bele nem egyezett, az otthonához tartozó ingatlanok hitelképességét még emeli is és tulajdonosukat képesíti arra, hogy solid pénzintézeteknél kedvező feltételek mellett jelzálogos kölcsönt kaphasson. Az általam benyújtott törvényjavaslat azonban még ennél is tovább megy. A czélból ugyanis, hogy a mentesített otthon tulajdonosa képessé tétessék arra is, hogy akár még az osztrák-magyar banktól vagy a magyar földhitelintézettől, vagy pedig a kisbirtokosok országos földhitelintézetétől is vehessen fel jelzálogos kölcsönt: a törvényjavaslat 33. §-a kimondja, hogy a hozandó otthonmentesítési törvény által érintetlenül hagyatnak mindazon kiváltságos jogok, melyek a most nevezett pénzintézeteket, a törvényjavaslat 33. §-ában felsorolt országos törvények szerint a peres, illetve végrehajtási eljárásban megilletik. Mindazonáltal az ezen hitelintézetek által nyújtott kölcsönök felvehetésere és jelzálogi bekeblezésére nézve is fentartatnak mindazon alakiságok és mindazon eautelák, a melyek általában a mentesített otthon ellenében érvényesíthető kötelezettségek elvállalása és jelzálogi bekeblezése tekintetében a törvényjavaslatban előírva vannak. Végtíl a törvényjavaslat 34., 35. és 36. §-ai a hozandó törvény végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket tartalmazzák. Mindezeknek az előadása után, a midőn a t. képviselőházat társaim nevében is arra kérem, hogy az általam benyújtott, ezen törvényjavaslatnak tárgyalás alá vételét elhatározni méltóztassék, ezen szóbeli indokolásomat azon óhajtásom kifejezésével zárom be — se részben csakis az ország népének a közóbaját fejezem ki — hogy egyszer már olyan törvényeket is hozzunk, melyek a nép vagyoni érdekeinek az előmozdítását ezé!ózzák s ne csak olyan törvényeket hozzunk, a melyekkel új meg új hivatalok állíttatnak fel és nyugdíjak rendeltetnek, vagy a mely törvények s egyéb, különben bármily helyeslendő közczélokból, a népnek csakis anyagi megterheltetésével, csakis a már majdnem elviselhetetlen közterheknek a további fokozásával járnak. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: A földmívelésügyi minister úr kíván szólni. Gr. Bethlen András földmívelésügyi minister: T. ház! Istóczy Győző t. képviselőtársam indokolta és ismertette az otthon mentesítéséről szóló, általa beadott törvényjavaslatot; és jelezte a czélt, a melyet ezen törvény által elérni óhajtana. Legyen szabad kijelentenem, hogy szerény véleményem szerint ezen a módon e czélt elérni nem lehet és az agrár állapotok javítása ily eszközökkel meg sem közelítheti. Daczára annak, hogy a képviselő úr az amerikai állapotokat behatóan és tüzetesen vázolta : kénytelen vagyok azt mondani, hogy a hazai állapotokra világosságot még sem derített; és hogy ezen törvényjavaslat kellően előkészítve nincs. De veszélyekkel is járna ezen törvénynek most rohamosan való meghozatala. A javaslat mélyen belenyúl a magánjog viszonyaiba; belenyúl a telekkönyv rendjébe; mélyen érinti a hitelviszonyokat; és általában igen nagy zavart idézne elő főkép a kisbirtok hitelviszonyai körűi: úgy, hogy merem mondani, hogy nem használna, hanem positive ártana. Az agrár-viszonyok javítása minden esetre oly czél, mely a kormánynak főbb gondjai közé kell, hogy tartozzék; és ha nagyjában jelezni akarom azt, hogy ez irányban mit tartanék szükségesnek, — azt mondhatom : igen kívánatos, hogy a földmíves osztály állapota egészséges irányban fejlesztessék; a proletariátus képződése korlátol tassék és a kisbirtokos osztályban bizonyos állandóság létesíttessék. Ez igen fontos és nagy czél, a melyet csak lassú munkával és egyéb eszközökkel lehet elérni. Ezen eszközök: a mezőgazdaságban észszerű irány behozatala, tudniillik, hogy a mezőgazda, a kisbirtokos földjét észszerűen és teljesen kihasználja; a productionak új ágai kezderaényezendők a jövedelem fokozására; a hitelviszonyok rendezendők; és főkép a népnevelés terén lehet i^en sokat tenni: mert ha majd takarékosság és szorgalom váltja fel a most sok helyen divatozó pálinka-ivást, bizony ezen bajok nagy része önként elmúlik. Mint mondám, a javaslatban foglalt módokkal nem lehet segíteni a bajon. A javaslat intentioja, mint azt a t. képviselő úr is kifejezte, nem az, hogy a kisbirtokos osztály vagyonosabb részén segítsen, mert hiszen ezek erre nem is szorultak; hanem hogy a fejletlenebb és kedvezőtlenebb viszonyok közt levő kisbirtokosokon segítsen. Már pedig, ha a törvényjavaslat egyes szakaszait tekintem, például az 1. és 10. §-t, a melyekben az exemptiónak méretei vannak megállapítva: mondhatom, hogy azok épen a szegényebb vidékekre káros hatással lennének, mert nem minimumot, hanem maximumot állapítanak meg és mondhatni az összes kisbirtokosokat megfosztanák a hitelképesség előnyeitől. De a javaslat maga is gondoskodik ajtóról,