Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.
Ülésnapok - 1887-482
482. országos ülés 1891. április 28-itn, estttSrtBkün. 115 ter lesz, a miben én hinni nem akarok. (Derültség a ssélső baloldalon.) Ha már most a tényleges állapot az, hogy az alelnöki állás szervezve van s a minister úr hozzá teszi azt, liogy ez lényegében személyeket érintő kérdés: vájjon nem ágy tűnik-e fel a dolog mindenki előtt, hogy a budapesti törvényszék alelnöke személyileg nem alkalmas arra... Elnök (csönget): Ne méltóztassék személyekről szólani! (Helyeslés a jobboldalon.) Polónyi Géza: Csak azt mondtam, hogy könnyen így magyarázható. (Ellenmondások a jobboldalon.) A t. minister űr javasolja, hogy a budapesti kir. törvényszéknél alkalmazott ügyész főügyészi-helyettes rangot nyerjen, a miből azon állapot következnék, hogy az ugyanazon törvényszéknél lévő alelnök rangban alantabb álland, mint az ügyész. Ez nem helyes állapot. (Igás! Úgy van! a ssélsö bololdalon.) És akármennyit beszéljünk erről a dologról, tény az, hogy a budapesti kir. törvényszék alelnöke ma egyenrangú a vidéki törvényszékek elnökeivel. Nem értem tehát: miért ne részesíttessék azon beneficiuniban egy nagy törvényszék vezetője, a mely törvényszék 9 tanácsból áll, a melyben részesül egy vidéki törvényszék vezetője, a melynél pedig csak egy-két tanács van? Szilágyi Dezső igazságügyminister: T. ház! Ismétlem, hogy elvileg nem ajánlom a háznak, hogy bármely első bírósági alelnöki állás, bármely beváló vagy be nem váló consideratio kedvéért curiai bírói ranggal és jelleggel láttasfék el. Ez elvileg lehetetlen. Ez az egyik, a mit megjegyezni akartam. A másik pedig az, a mi a budapesti ügyészségre nézve mondatott, melynek vezetője Í4 alügyész élén áll... Polónyi Géza: Csak 13 van! Szilágyi Dezső igazságügyminister: Jövőre lehet 14 vagy 15; ezen nagy hivatalnak élére lesz állítva jövőre egy főügyészi helyettes. Azt mondja a képviselő úr: már most lehetséges lesz, hogy magasabb rangban fog állani az ügyész, mint a bíróság alelnöke. Ez, t. ház, nem lesz lehetséges; mert először is téves az, hogy akár ezen törvényjavaslat, akár az igazságminister az ügyészt a bíró fölé akarná helyezni. Polónyi Géza: De úgy van! Szilágyi Dezső igazságügyminister: Nem úgy van, mert nem helyezi fölé. Itt ezélzás van arra, hogy mert egy szakaszban hasonrangú állások elősoroltatnak, az egyik előbbre van téve, mint a másik; de a sorban akár előbb áll, akár utóbb, minthogy ugyanegy pont alatt állanak, egyenrangúak s köztük az anciennitas dönt. Ez a szabály. Másodszor még abban az esetben is, ha minden úgy maradna,mint jelenleg van: az ügyészség főnöke és a büntető-bíróság alelnöke egyenrangúak volnának; elsőbbséggel azonban az idősebb bírna. E második állítás is téves tehát. Az persze lehetséges volt és lesz mindig. hogy egy senatusban oly bíró elnököl, ki a vádat képviselő ügyészszel szemben rangban nem idősebb. Ne méltóztassék, t. ház, e dolgot tovább feszegetni és méltóztassék elejteni azt az eszmét. hogy alelnöki állás curiai bírói állássá tétethessék. (Helyeslés jobb felől ) Horánszky Nándor: T. ház! Távol van tőlem az a felfogás, hogy e teremben törvényt személyes szempontból lehetne akár alkotni, akár megbírálni, nem tette ezt Polónyi t. képviselőtársam sem. Ő csak hasonló állásokat parificált és azokat egytermészetű intézkedésekkel akarta honorálni. Én tehát csupán a javaslatnak 50. §-ára hivatkozom, a hol a 3. pont szerint a vidéki királyi törvényszéki elnök egy rangsorba helyeztetik a budapesti királyi törvényszék alelnökével. Már most a minister firnak lehet az az intentiója, hogy a budapesti fenyítő törvényszékre vonatkozólag minél előbb reformot fog ajánlani; hogy ez helyes lesz-e vagy sem, majd akkor fogjuk megítélni, ha a reform előttünk lesz. De addig is, míg ez megtörténik, épen a szolgálat érdekében helyesnek tartanám, hogy az említett alelnöki állás épúgy honoráltassék, mint a vidéki törvényszékek elnöki állásai. Hozzáteszem még, hogy épen az állás fontosságára való tekintettel nem volna czélszerü a budapesti királyi törvényszék alelnökét kivenni azon állás fontosságából, melybe őt egy másik szakasz, állására tekintettel, belesorozta. Én tehát ezen elvi szempontból hozzájárulok Polónyi Géza képviselő űr módosításához. (Helyeslés bal felől.) Szilágyi Dezső igazságügyminister: Az, a mit a képviselő úr előadott, épen nem objectiv szempont. A törvényszéki elnöki állás jellege jövőre is táblabírói állás lesz, még pedig Il-od osztályú. Itt csak arról van szó, hogy a vidéki törvényszéki elnöki állással parificáltatik a budapesti királyi törvényszék alelnöke. (Felkiáltások a szélsőbalon: A fenyítő-osstály vezetője!) Engedelmet, de még az nincs megállapítva, hogy annak a fenyítő bíróságnál kell elnökölni; mert elnökölhet ott az elnök, míg az alelnök a civilis bíróságnál végezi az elnöki teendőket. De én helyes szervezeti alapon még szolgálati szempontból sem ajánlhatom, hogy az alelnöki állás curiai bírói jelleggel ruháztassék fel. (Helyeslés jobb felől.) És ez, mellékesen mondva, a jövőre nézve hozzájárulna ahhoz is, hogy a jövő fejlődés tekintetében inkább zavarólag, mint előmozdítókig hasson. (Helyeslés jobb felől.) Teleszky István államtitkár: T. ház! Én Horánszky Nándor t. képviselőtársam egyik indokolását szó nélkül nem hagyhatom: azt is*
