Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.

Ülésnapok - 1887-482

11 g 482. orszAgog ülés 1881. április 28-An, csütörtökén. tudniillik, a hol azt mondja, hogy Polónyi Géza képviselő úr indítványának el nem fogadása által az alelnök, ki az 50. §-ban egyenrangúvá van téve a vidéki törvényszéki elnökkel, mintegy hátrább tétetnek. Ez az indok azért nem áll, mert abban az 50. §-ban, mely tárg3'alás alá fog kerülni, a pesti törvényszéki alelnök nemcsak a vidéki törvényszéki elnökkel egyenrangú, hanem egy kategóriába van helyezve a királyi táblai bíróval is. A királyi táblai bíró tehát egyenrangú a vidéki törvényszéki elnökkel és a pesti törvényszéki alelnökkel. Ott van a főügyészi helyettes is, a ki szintén ugyanazon rangban van és mégis sem a királyi táblai bíró uem kaphat curiai bírói czímet és jelleget, sem a főügyészi helyette?- főügyészi ezímet és jelleget, mert ez az előléptetés azon indokokból, a melyek igen helyesen lettek kifejtve, csak a törvényszékeket vezető elnököknek adott kedvezménynek tekintetik. Ennélfogva a t. képviselő úr által felhozott indok egyáltalában nem áll, mert a királyi táblai bíró sincs azért rangban hátrább helyezve, mert curiai bírói ranggal és jelleggel fel nem ruházható. (Helyeslés jobb felől.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve; ha tehát szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A 27. §-hoz Polónyi Géza képviselő úr azon módosítást terjesztette be, hogy ennek második bekezdésében, mely 1. számmal van jelölve, ezen szavak után: »törvényszék elnökének*, iktattassanak be a következő szavak: »és a budapesti királyi törvényszék alelnökének«. Az első bekezdés meg nem támadtatván: kijelentem, hogy az elfogadtatik. A második bekezdés szövege sem támadtatván meg: kijelentem, hogy az elfogadtatik. Kérdem már most a t. házat: méltóztatik-e elfogadni Polónyi Géza képviselő úr indítványát, mely szerint ezen második bekezdésbe beiktatandók volnának e szavak: »és a budapesti királyi törvényszék alelnökének*; igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, kik azt elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége a módosítást nem fogadta el és így a szöveg változatlanul marad. A szakasz többi része meg nem támadtatván, megszavaztatik. Következik a 28. §. Varasdy Károly jegyző (olvassa a 2832. §-t, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 33. §-t). Balogh Géza jegyző: Polónyi Géza! Polónyi Géza: T. ház! A parlainentarismus elve a szóbeliségnek emanatiója. Igen természetes, hogy a tanácskozás rendje megkívánja a kölcsönös kapacitálás lehetőségénél fogva, hogy ha valaki valamely dolog fölött szavaz, legalább tudja, hogy miről van szó. Még egy törvényjavaslatnál sem tapasztaltuk a ki- és bejáró szavazókat annyira, mint ma. (Derültség bal felől. Mozgás a jobboldalon.) Kénytelen vagyok constatálni, hogy módosításaim ellen majdnem tüntetőleg szavaz 15—20 oly képviselő, kiknek egyike sem hallotta azt, hogy mi volt a módosítás, mert kiment, mielőtt a módosítás benyujtatott és bejött, mikor szavazni kellett. (Mozgás jobb felől.) Ne méltóztassék tehát rossz néven venni, ha majd mi, adandó alkalommal, bizonyos költségvetési általános vitánál azt mondjuk, hogy a képviselő urak nem meggyőződésük szerint szavaznak. (Igaz! Úgy tan! bal felől. Ellenmondás a jobbddalon.) Mert azokról az urakról, a kik azt sem hallották, hogy mi a beadott módosítás, csak nem tételezhetem fel, hogy meggyőződésük szerint szavaznak az ellen. (Igaz! Ügy van! bal felől.) Hogy a kormányt támogató többség, hogy a minister állását ne koczkáztassa, minden javaslatnak ellene szavaz: azt nagyon természetesnek találom ; de őrizzék meg legalább a tanácskozások méltóságát s ne alterálják azt azzal, hogy folytonosan ki- és bejárnak (Helyeslés a szélső baloldalon.) és úgy szavaznak, hogy nem is tudják, miről van szó. (Élénk mozgás jobb felől.) Megengedem, hogy ennek kijelentésére jogom nincs ; concedálom, hogy ez az elnök urat illette volna meg; de ha túl is léptem azon a határon, a mely egy képviselőt megillet, talán az igazságon nem léptem túl. (Helyeslés a szélső baloldalon. Mozgás a jobboldalon) S most áttérek magára a szakaszra. (Mozgás jobb felől.) Elnök: T. ház! Csak azt akartam megjegyezni, a mit a t. képviselő úr maga is elismert, hogy ezen enuntiatio nem a képviselő úrra tartozik. Különben méltóztassék meggyőződve lenni, hogy az ilyen apró módosításokat meg lehet érteni, ha azok felolvastatnak és így mindenki tudja azt, hogy mire szavaz. (Úgy van! jobb felől.) Polónyi Géza: A 33-ik §-nál szintén van egy csekély módosításom. Nem vieiálja ez sem a törvényjavaslat intézkedéseit, sem a tárgyalás alatt lévő szakaszt. A t. minister úr a vizsgálóbírói intézményt akarja itt létesíteni, illetőleg a törvényszéki bírákat ruházza fel a vizsgálóbírói teendőkkel s ezek számára 200 forintnyi pótlékot hoz javaslatba. Nincs azonban egy szervezeti törvényünk sem, t. ház, mely a budapesti és & vidéki bíró között fizetés tekintetében különbséget ne tenne. Ha valahol van értelme, hogy a vidéki bíró és