Képviselőházi napló, 1887. XXII. kötet • 1891. február 3–márczius 26.

Ülésnapok - 1887-452

é62. orsiágosülés február S-éu, c»ntiJrt8k«n. 18»1. 57 be, hogy annak első sorában e szavak után »segélyezés helyett« iktattassanak be e szavak »a segély pénztár áltak. A 12. §. szövegében különben meg nem tániadtatván, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 12. §-t Neumann képviselő úr módosítványával elfogadni, igen vagy nem? (Elfogadjuk!) Azt hisxem, kijelenthetem, hogy az elfogadtatott. Következik a 13. §. Varasdy Károly jegyző (olvassa a 13 ~ 15. §-okat

} melyek észrevétel nélkül elfogadtatta};; olvassa a 16. §-t). Ullmann Sándor! Ullmann Sándor: T. ház! A törvényjavaslat értelmében a járulékok és szolgáltatások, melyeket a betegsegélyző pénztárak fizetni tartoznak, a kötelezett tagok járulékai vagy a közönséges átlagos, vagy pedig a valósággal élvezett napi bér alapján számítandók ki. De, t. ház, úgy itt a fővárosban, valamint a vidéki nagyobb városokban még számtalan olyan kereskedő s különösen kisiparos van, a kiknél az alkalmazottak nemcsak készpénzfizetést élveznek, hanem természetben való ellátást nyernek s esak ezen felül kapnak bizonyos készpénz fizetést. Ezt a körülményt a törvényjavaslat nem veszi tekintetbe, a minek az a hátrányos következménye lehet, hogy miután a munkások kevesebbet fizetnek be, betegség esetében kevesebb segélyt is fognak kapni. Minthogy pedig e törvényjavaslat lehetőleg a fennálló állapotokhoz kivan simulni, benyxtjtandó módosítványom általi módot kívánok nyújtani arra, hogy a természetben való ellátás is számításba vétessék, Módosítványom a következőkép hangzik: Az első bekezdés végére tétessék: »A béren felül, vagy a helyette szerződésileg megállapított élelmezés egyenértéke is számba veendő.* Továbbá a 3-dik bekezdés első sorában e szavak után: •>Az átlagos közönséges napibért« a következő szavak tétessenek: »valamint az élelmezés egyenértékét.« Ez utóbbi módosítványom tulajdonkcp arra vonatkozik, hogy az élelmezés egyenértékét az iparhatóság fogja megállapítani a szakkörök meghallgatásával. Ajánlom módosítványomat elfogadásra. (Rdyeslés a joboldalon.) Elnök: A inódosítvány fel fog olvastatni. Varasdy Károly jegyző (olvassa). Baross Gábor kereskedelemügyi mi nister: T. ház! Valóban nem lehet elzárkózni azon tény elől, hogy nemcsak a fővárosban, hanem a vidéken is dívik az, hogy a fizetésen felül vagy a helyett az illető munkások teljes ellátást kapnak, a mi a fizetés egyenértéke gyanánt számittatik be. Nehogy ez elejtessék e járulékok számításánál: én a módosítványt, mint hiánypótlót elfogadom s kérem a t. házat, hogy azt szintén elfogadni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve, KÉPVH. NAPLÓ. 1887—92. XXII. KÖTET. következik tehát a szavazás. Ullmann Sándor képviselő úr két módosítvány adott be, a melyek azonban a szakasz szövegét nem támadják meg. Azt hiszem tehát, kijelenthetem, hogy maga a szakasz elfogadtatik. A kérdés most az: méltóztatik-e t. ház, Ullmann Sándor képviselő úr azon módosításait, hogy az első bekezdés végére e szavak: »Á béren felül, vagy a helyette szerződésileg megállapított élelmezés egyenértéke is számításba veendő*; továbbá a harmadik bekez dés első sorában e szavak: »valamint az élelmezés egyenértékét* illesztessenek be. Kérdem tehát a t. házat: méltóztatik-e a képviselő úr módosítványaít elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy elfogadtatnak s így a szakasz azokkal egészíttetik ki. (Helyeslés.) Következik a 17. §. Varasdy Károly jegyző (olvassa a 17— 22. §'-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak. Olvassa a 23. §-t). Tisza István: T. ház! A 23. §. végén az mondatik, hogy biztosított családtagok táppénzre igényt nem tarthatnak. Én ezt a családtagok betegségének majdnem minden esetében helyesnek tartom és elfogadom; csakis egy kivételt tartok szükségesnek: t. i. kivételt óhajtanék tenni a háztartást vezető feleségre nézve. Tudjak ugyanis, hogy ennek betegsége valóban oly súlyos csapás az egész családra nézve, hogy ezen esetben a segélyezés nagyobb mértéke, illetőleg a táppénzzel való segélyezés is teljesen indokolt. Ennélfogva bátor vagyok egy módosítást ajánlani, melynek értelmében a szakasz vége így szólana : (Olvassa!) ; »az ily biztosított családtagok közül azonban a 7. §. c), illetve a 8. §. a) pontjában megállapított táppénzre csak a belépésre kötelezett tagnak vele egy háztartásban élő neje tarthat igényt.« Ajánlom módosításomat a. t. háznak elfogadásra. (Helyeslés jobb felöl.) Elnök: A módosítvány fel fog olvastatni, Varasdy Károly jegyző (olvassa a módosítványt). Baross Gábor kereskedelmi minister: T. ház! Azt hiszem, hogy a módosítás mint teljesen" humánus intézkedés, elfogadható s ezt a magam részéről készségesen el is fogadom s kérem a t. házat, hogy ahhoz hozzájárulni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: T. ház! a 23. szakaszhoz Tisza István képviselő úr adott be egy módosítást, a mely szerint e szakasz szövege az utolsó-előtti sorban előforduló e szavaktól »az ily biztosított családtagoké végig következőképen változnék meg: >>az ily biztosított családtagok közül azonban a 7. szakasz c), illetve a 8. §, a) pontjáb an megállapított táppénzre esak a belépésre kötelezett tagnak vele egyháztartásban élő neje tarthat igényt*. Kérdem tehát a t. házat: méltózta-