Képviselőházi napló, 1887. XXII. kötet • 1891. február 3–márczius 26.

Ülésnapok - 1887-457

130 *57. országos ülés fehrtiár 17-én, kedden. 1891. jelenteni, hogy gr. Hadik Sándor Temesvármegye új-aradi választó kerületében f. év és hó 9 ikén megválasztott országgyűlési képviselő úr megbízó levelét a bizottság vizsgálat alá vévén, miután a választási jegyzőkönyv a törvény rendeletének úgy alakilag, mint tartalmilag megfelel: nevezett képviselőt a kérvényezésre kiszabott 30 napi határidő fentartása mellett igazolta. Elnök: Az állandó igazoló bizottság jelentése alapján gr. Hadik Sándor Temesvármegye új-aradi kerületében megválasztott országgyűlési képviselő ÍI 30 napi határidő fentartása mellett igazoltatik és egyszersmind a 4-ik osztályba soroztatik. Gr. Esterházy Kálmán jegyző: Csá yossy Béla, a gazdasági bizottság előadója! Csávossy Béla előadó: T. ház! Van szerencsém a gazdasági bizottság jelentését a képviselőház február havi költségelőirányzatára vonatkozólag tisztelettel beterjeszteni és kérem, méltóztassék azt kinyomatni, szétosztatni s annak idején napirendre tűzni. Bemutatom egyszersmind a bizottság üléséről szóló jegyzőkönyvet és a pénztár állásáról szóló kimutatást, kérve: méltóztassék azokat megtekinthetés végett a ház irodájában elhelyezni. Elnök" A gazdasági bizottság jelentése a képviselőház február havi költségvetéséről ki fog nyomatni, a ház tagjai között szét fog osztatni és ha a t. ház beleegyezik, a holnaputáni ülés napirendjére tűzetik ki, a jegyzőkönyv és a kimutatás pedig a ház irodájába helyeztetik el. Gr. Esterházy Kálmán jegyző: Fenyvessy Ferencz, a közoktatásügyi bizottság előadója ! Fenyvessy Ferencz előadó: T.ház! Van szerencsém a közoktatásügyi bizottság jelentését a vallás- és közoktatásügyi ministernek a közoktatás állapotáról szóló 19. jelentése és az országos tanítói nyugdíj- és gyámalapnak 1889. évi állapotára vonatkozó jelentése tárgyában benyújtani, azon kéréssel, hogy ezt kinyomatni, a ház tagjai között szétosztatni és napirendre tűzni méltóztassék Elnök: A közoktatásügyi bizottság jelentése a vallás- és közoktatásügyi ministernek a közoktatás állapotáról szóló 19. számú jelentése és az országos tanítói nyugdíj- és gyám-alapnak 1889. évi állapotára vonatkozó jelentése tárgyában, ki fog nyomatni a ház tagjai közt szét fog osztatni és annak idején napirendre tűzetni. Több jelentés nem levén, következik a napirend és pedig először a »hadsereg, hadi tengerészet, honvédség és népfölkelés tiszti és legénységi özvegyeinek és árváinak ellátásáról szóló 1887: XX. tcz. határozmányainak kiterjesztésére vonatkozó törvényjavaslat« harmadszori megszavazása. Gr. Esterházy Kálmán (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat, hogy méltóztatik-e a most felolvasott törvényjavaslatot harmadszori felolvasásában is megszavazni: igen, vagy nem? (Igen! Nem !) Kérem azon képviselő urakat, a kik azt megszavazzák, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház megszavazza a törvényjavaslatot és alkotmányos tárgyalás és szíves hozzájárulás végett a főrendiházhoz átküldeni határozza. Kérem a t. házat: méltóztassék a jegyzőkönyvnek ide vonatkozó pontját azonnal hitelesíteni, hogy a törvényjavaslat átküldhető legyen. Széll Ákos jegyző (olvassa a jegyzőkönyvnek ide vonatkozó ponját). Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyvnek ezen pontját hitelesítettnek jelentem ki. Következik a napirend szerint az igazságügyi bizottság 684. számú jelentése a eonsuli bíráskodás szervezéséről szóló 673. számú törvényjavaslat tárgyában. Azt hiszem, t. ház méltóztatik a jelentést felolvasottnak tekinteni, (Helyeslés) s így az általános vitát megnyitom. Az első szó illeti a bizottság előadóját. Bokros Elek előadó: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A középkor végső századában vették kezdetüket azon capitulatióknak nevezett nemzetközi szerződések, a melyek értelmében a keresztény nyugati civilisált államoknak honosai aü Európába behatolt és Konstantinápolyt elfoglalt muzulmán birodalom területén bizonyos kiváltságos helyzetet nyertek. E kiváltságos helyzet az erterritorialitás jogában áll és ennek a következése az, hogy a nyugati civilisált államok honosai a török birodalomnak sem magánjogi törvényei, sem bírói és más hatóságai alá nem soroztattak ; hanem megtartották saját hazájuk igazságügyi fenhatóságát, saját hazájuk exponált közegeinek felsőbbségét. Erre a kivételes jogra szüksége volt mind a nyugati államoknak, mind a török birodalomnak. Szüksége volt a nyugatiaknak azért, (Halljtik!) mert a művelt európai államok polgáraitól nem lehetett megkívánni azt, hogy kereskedelmi telepeket alkossanak és ügyleteket kössenek azon muzulmán birodalom törvényeinek uralma alatt, a melynek egész jogfejlődése, a koránon alapuló vallásos törvényei, fanatismusa s ázsiai önkénye sem a személy-, sem a vagyonbiztonságot számukra nem adta meg. De szüksége volt ezen jog megadására a muzulmán államok kormányainak is, mert ők