Képviselőházi napló, 1887. XXII. kötet • 1891. február 3–márczius 26.

Ülésnapok - 1887-457

130 *57. országos ülés fehrtiár 17-én, kedden. 1891. jelenteni, hogy gr. Hadik Sándor Temesvár­megye új-aradi választó kerületében f. év és hó 9 ikén megválasztott országgyűlési képviselő úr megbízó levelét a bizottság vizsgálat alá vévén, miután a választási jegyzőkönyv a tör­vény rendeletének úgy alakilag, mint tartalmi­lag megfelel: nevezett képviselőt a kérvénye­zésre kiszabott 30 napi határidő fentartása mel­lett igazolta. Elnök: Az állandó igazoló bizottság jelen­tése alapján gr. Hadik Sándor Temesvármegye új-aradi kerületében megválasztott országgyűlési képviselő ÍI 30 napi határidő fentartása mellett igazoltatik és egyszersmind a 4-ik osztályba soroztatik. Gr. Esterházy Kálmán jegyző: Csá yossy Béla, a gazdasági bizottság előadója! Csávossy Béla előadó: T. ház! Van sze­rencsém a gazdasági bizottság jelentését a kép­viselőház február havi költségelőirányzatára vo­natkozólag tisztelettel beterjeszteni és kérem, méltóztassék azt kinyomatni, szétosztatni s annak idején napirendre tűzni. Bemutatom egyszersmind a bizottság üléséről szóló jegyzőkönyvet és a pénztár állásáról szóló kimutatást, kérve: mél­tóztassék azokat megtekinthetés végett a ház irodájában elhelyezni. Elnök" A gazdasági bizottság jelentése a képviselőház február havi költségvetéséről ki fog nyomatni, a ház tagjai között szét fog osz­tatni és ha a t. ház beleegyezik, a holnaputáni ülés napirendjére tűzetik ki, a jegyzőkönyv és a kimutatás pedig a ház irodájába helyezte­tik el. Gr. Esterházy Kálmán jegyző: Feny­vessy Ferencz, a közoktatásügyi bizottság elő­adója ! Fenyvessy Ferencz előadó: T.ház! Van szerencsém a közoktatásügyi bizottság jelentését a vallás- és közoktatásügyi ministernek a közok­tatás állapotáról szóló 19. jelentése és az orszá­gos tanítói nyugdíj- és gyámalapnak 1889. évi állapotára vonatkozó jelentése tárgyában benyúj­tani, azon kéréssel, hogy ezt kinyomatni, a ház tagjai között szétosztatni és napirendre tűzni méltóztassék Elnök: A közoktatásügyi bizottság jelen­tése a vallás- és közoktatásügyi ministernek a közoktatás állapotáról szóló 19. számú jelentése és az országos tanítói nyugdíj- és gyám-alapnak 1889. évi állapotára vonatkozó jelentése tárgyá­ban, ki fog nyomatni a ház tagjai közt szét fog osztatni és annak idején napirendre tűzetni. Több jelentés nem levén, következik a napi­rend és pedig először a »hadsereg, hadi tenge­részet, honvédség és népfölkelés tiszti és legény­ségi özvegyeinek és árváinak ellátásáról szóló 1887: XX. tcz. határozmányainak kiterjesztésére vonatkozó törvényjavaslat« harmadszori meg­szavazása. Gr. Esterházy Kálmán (olvassa a tör­vényjavaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat, hogy méltóztatik-e a most felolvasott törvényjavaslatot harmadszori felolvasásában is megszavazni: igen, vagy nem? (Igen! Nem !) Kérem azon képviselő urakat, a kik azt megszavazzák, méltóztassanak felállani. (Meg­történik.) A ház megszavazza a törvényjavasla­tot és alkotmányos tárgyalás és szíves hozzá­járulás végett a főrendiházhoz átküldeni ha­tározza. Kérem a t. házat: méltóztassék a jegyző­könyvnek ide vonatkozó pontját azonnal hitele­síteni, hogy a törvényjavaslat átküldhető legyen. Széll Ákos jegyző (olvassa a jegyzőkönyv­nek ide vonatkozó ponját). Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyző­könyvnek ezen pontját hitelesítettnek jelen­tem ki. Következik a napirend szerint az igazság­ügyi bizottság 684. számú jelentése a eonsuli bíráskodás szervezéséről szóló 673. számú tör­vényjavaslat tárgyában. Azt hiszem, t. ház méltóztatik a jelentést felolvasottnak tekinteni, (Helyeslés) s így az általános vitát megnyitom. Az első szó illeti a bizottság előadóját. Bokros Elek előadó: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A középkor végső századá­ban vették kezdetüket azon capitulatióknak nevezett nemzetközi szerződések, a melyek értel­mében a keresztény nyugati civilisált államok­nak honosai aü Európába behatolt és Konstanti­nápolyt elfoglalt muzulmán birodalom területén bizonyos kiváltságos helyzetet nyertek. E kivált­ságos helyzet az erterritorialitás jogában áll és ennek a következése az, hogy a nyugati civi­lisált államok honosai a török birodalomnak sem magánjogi törvényei, sem bírói és más hatóságai alá nem soroztattak ; hanem megtartották saját hazájuk igazságügyi fenhatóságát, saját hazájuk exponált közegeinek felsőbbségét. Erre a kivételes jogra szüksége volt mind a nyugati államoknak, mind a török birodalomnak. Szük­sége volt a nyugatiaknak azért, (Halljtik!) mert a művelt európai államok polgáraitól nem lehe­tett megkívánni azt, hogy kereskedelmi telepeket alkossanak és ügyleteket kössenek azon muzulmán birodalom törvényeinek uralma alatt, a melynek egész jogfejlődése, a koránon alapuló vallásos törvényei, fanatismusa s ázsiai önkénye sem a személy-, sem a vagyonbiztonságot számukra nem adta meg. De szüksége volt ezen jog megadására a muzulmán államok kormányainak is, mert ők

Next

/
Oldalképek
Tartalom