Képviselőházi napló, 1887. XXII. kötet • 1891. február 3–márczius 26.

Ülésnapok - 1887-455

455. országos Illés M»rnár 12-én, csütörtökéin. 1891. való felliasználására az olyanokat tartom leg­kevésbbé alkalmasaknak, a melyek nagy keres­kedelmi, közgazdasági érdekeket érintenek. Hogy ez elkerültessék, továbbá minden oly hír és hírlelés megakadályozására, a melyek ily kér­déseknél arra vezethetnének, hogy azok agita­tionális eszközül használtassanak fel: ezen utat és módot, t. i. az interpellatió útját kellett vá­lasztanom. (Helyeslés a jobboldalon.) A mint méltóztatik tudni, legalább a ház t. tagjai a különböző hírlapokban olvashatták, az árú- és helyi tarifára vonatkozólag a leg­újabb időben Bécsben tartott tárgyalásokat illető­leg a lapok különféle közleményeket hoztak. Énei akarok tekinteni ez alkalommal annak a tagla­lásától, hogy az állam érdekében helyes és szükséges-e, hogy valaki a nélkül, hogy is­merné azon tárgyalások eredményét, már előre, meghátrálásnak, vagy nem tudom én milyen vívmánynak nevezi e tárgyalások folytatását. Legkivált nem tartanám helyesnek, hogyha ilyen, határozottan a közérdek szempontjából megbírálandó ügyekbe a nemzeti aspiratiókra vonatkozó kérdések helytelenül elegyíttetné­nek bele. Ezek indokai annak, hogy ezen interpella­tiót sürgősen megtenni szükségesnek tartom. Már most, ha méltóztatik megengedni, fel­olvasson! interpellatiómat s azután egy pár rö­vid megjegyzéssel egyszersmind lehető röviden indokolni fogom, hogy ezen kérdések megtéte­lére engem mily indokok bírtak rá. Interpellatióm így szól: (olvassa.) »Interpellatió a kereskedelmi minister iVrhoz. 1. Való-e a lapoknak azon közleménye, hogy a magyar árú-tarifákra vonatkozólag az osztrák kereskedelmi ministerrel oly megálla­podások jöttek volna létre, melyek ezen tarifáknak és az e tárgyban kiadott ministeri rendeletnek módosítását vonnák maguk után ? 2. A megállapodásoknak, a mennyiben ilye­nek létrejöttek, közlését e pillanatban a minis­ter úr az állam érdekében időszerűnek tartja-e? 3. Végül a Németországgal folytatott vám­szerződési tárgyalásoknál a vasúti tarifa kérdé­sek a kölcsönösségi alapon a tárgyalások kere­tébe bevonatnak-e ?« (Felkiáltások a szélső bal­oldalon: Nem ez a lényeg!) Ez az a három kérdés, melyet a t. minis­ter úrhoz intézek. Legelső sorban, t. ház, sem a t. minister urnak, sem a t. háznak a múlt alka­lommal tanúsított magatartását egyáltalában meg­sérteni nem akarom, hogy a minister úrhoz az iránt intézzek kérdést, vájjon a magyar állam­nak a vasúti tarifákra vonatkozó Önrendelkezési joga egyáltalában a tárgyalásokon szóba jöhe­tett-e? A minister úrnak ez irányban tett hatá­rozott kijelentése után, melyhez — meg vagyok győződve — úgy az egész kormány, mint a t. ház is feltétlenül ragaszkodik, ilyen kérdéseknek újból való felvetése teljesen jogosulatlan lenne. De, ha ezen elv ki is mondatott, én a minister urnak, midőn e kérdésben b. Kaas Ivor kép­viselő úniak válaszolt, azon kijelentését, hogy a tarifákat nem szándékozik módosítani, (Közbe­szólások a szélső báloldalon: A kiterjesztésről van szó!) — majd a kiterjesztésre is rátérek — egyálta­lában nem értelmezhetem lágy, hogy a kiadott árú-tarifák semmi körülmények között módosí­tás alá ne jöhessenek; hanem úgy értem, hogy akár tapasztalatok folytán, . akár más állami érdekek — legyenek azok kereskedelmi vagy közgazdasági érdekek — szempontjából, vagy pedig más állam vasritaival való megegyezés szempontjából, igenis megtörténhetik és az állam érdekében szükséges is lehet, hogy módosítások történjenek; de ezen módosítások olyanok legye­nek, a melyek a magyar állam jól felfogott érdekeivel indokolhatók. Miután én meg vagyok győződve, hogy valamint engem nem vezet, íigy a ház egyet­len tagját sem vezeti ennél a kérdésnél egyéb, mint az állam jól felfogott érdekeinek, az állam souverain jogainak megóvása: ezt taktikai kér­désnek, legalább részemről, sem pártokkal, sem a kormánnyal szemben kijátszhatónak nem t.ir­tom. (Helyeslés jobb felől.) Megtörténhetik ennélfogva — és ez vonat­kozik a kiterjesztésre — hogy lényegében módo­sítás nélkül tartatik meg a kiadott árú-tarifa.; de megtörténhetik az is — én nem tudom, me^­történt-e vagy nem — hogy az árú-tarifában meg­szabott határok kitérjesztetnek. E kiterjesztésnek meglehet a jogosultsága a magyar állami érdekek szempontjából; de tör­ténhetik az oly szempontból is, hogy valaki a magyar állami érdekeket nem képes, vagy nem meri más államok érdekeivel szemben érvénye­síteni. Hogy a kiterjesztésnek mik voltak az indokai, ezt azon tételek és felvilágosítások fog­ják igazolni, melyeket a kormány annak idején — akár most, akár később — elő fog terjeszteni. És ezek nem elvileg és általánosságban értendők, mert elvi és általánosságban való meg­egyezésnek itt, felfogásom szerint, helye nincs, itt arról lehet »zó, hogy egyes tételekre vonat­kozólag határozott, tarifában kifejezett megegye­zések jönnek létre, a mi a tarifában nyer itt is, amott is kifejezést. Ez szerintem azt jelenti, a mitől egy kormányt, mely az ügy vezetésé­vel meg van bízva, elzárni sem nem jogos, sem nem szabad, hogy tudniillik az a kormány az államnak jól felfogott érdekében s az állam sou­verain jogainak fentartása mellett, akár magán vasutakkal, akár más államok vasutaival oly

Next

/
Oldalképek
Tartalom