Képviselőházi napló, 1887. XXII. kötet • 1891. február 3–márczius 26.
Ülésnapok - 1887-455
455. országos Illés M»rnár 12-én, csütörtökéin. 1891. való felliasználására az olyanokat tartom legkevésbbé alkalmasaknak, a melyek nagy kereskedelmi, közgazdasági érdekeket érintenek. Hogy ez elkerültessék, továbbá minden oly hír és hírlelés megakadályozására, a melyek ily kérdéseknél arra vezethetnének, hogy azok agitationális eszközül használtassanak fel: ezen utat és módot, t. i. az interpellatió útját kellett választanom. (Helyeslés a jobboldalon.) A mint méltóztatik tudni, legalább a ház t. tagjai a különböző hírlapokban olvashatták, az árú- és helyi tarifára vonatkozólag a legújabb időben Bécsben tartott tárgyalásokat illetőleg a lapok különféle közleményeket hoztak. Énei akarok tekinteni ez alkalommal annak a taglalásától, hogy az állam érdekében helyes és szükséges-e, hogy valaki a nélkül, hogy ismerné azon tárgyalások eredményét, már előre, meghátrálásnak, vagy nem tudom én milyen vívmánynak nevezi e tárgyalások folytatását. Legkivált nem tartanám helyesnek, hogyha ilyen, határozottan a közérdek szempontjából megbírálandó ügyekbe a nemzeti aspiratiókra vonatkozó kérdések helytelenül elegyíttetnének bele. Ezek indokai annak, hogy ezen interpellatiót sürgősen megtenni szükségesnek tartom. Már most, ha méltóztatik megengedni, felolvasson! interpellatiómat s azután egy pár rövid megjegyzéssel egyszersmind lehető röviden indokolni fogom, hogy ezen kérdések megtételére engem mily indokok bírtak rá. Interpellatióm így szól: (olvassa.) »Interpellatió a kereskedelmi minister iVrhoz. 1. Való-e a lapoknak azon közleménye, hogy a magyar árú-tarifákra vonatkozólag az osztrák kereskedelmi ministerrel oly megállapodások jöttek volna létre, melyek ezen tarifáknak és az e tárgyban kiadott ministeri rendeletnek módosítását vonnák maguk után ? 2. A megállapodásoknak, a mennyiben ilyenek létrejöttek, közlését e pillanatban a minister úr az állam érdekében időszerűnek tartja-e? 3. Végül a Németországgal folytatott vámszerződési tárgyalásoknál a vasúti tarifa kérdések a kölcsönösségi alapon a tárgyalások keretébe bevonatnak-e ?« (Felkiáltások a szélső baloldalon: Nem ez a lényeg!) Ez az a három kérdés, melyet a t. minister úrhoz intézek. Legelső sorban, t. ház, sem a t. minister urnak, sem a t. háznak a múlt alkalommal tanúsított magatartását egyáltalában megsérteni nem akarom, hogy a minister úrhoz az iránt intézzek kérdést, vájjon a magyar államnak a vasúti tarifákra vonatkozó Önrendelkezési joga egyáltalában a tárgyalásokon szóba jöhetett-e? A minister úrnak ez irányban tett határozott kijelentése után, melyhez — meg vagyok győződve — úgy az egész kormány, mint a t. ház is feltétlenül ragaszkodik, ilyen kérdéseknek újból való felvetése teljesen jogosulatlan lenne. De, ha ezen elv ki is mondatott, én a minister urnak, midőn e kérdésben b. Kaas Ivor képviselő úniak válaszolt, azon kijelentését, hogy a tarifákat nem szándékozik módosítani, (Közbeszólások a szélső báloldalon: A kiterjesztésről van szó!) — majd a kiterjesztésre is rátérek — egyáltalában nem értelmezhetem lágy, hogy a kiadott árú-tarifák semmi körülmények között módosítás alá ne jöhessenek; hanem úgy értem, hogy akár tapasztalatok folytán, . akár más állami érdekek — legyenek azok kereskedelmi vagy közgazdasági érdekek — szempontjából, vagy pedig más állam vasritaival való megegyezés szempontjából, igenis megtörténhetik és az állam érdekében szükséges is lehet, hogy módosítások történjenek; de ezen módosítások olyanok legyenek, a melyek a magyar állam jól felfogott érdekeivel indokolhatók. Miután én meg vagyok győződve, hogy valamint engem nem vezet, íigy a ház egyetlen tagját sem vezeti ennél a kérdésnél egyéb, mint az állam jól felfogott érdekeinek, az állam souverain jogainak megóvása: ezt taktikai kérdésnek, legalább részemről, sem pártokkal, sem a kormánnyal szemben kijátszhatónak nem t.irtom. (Helyeslés jobb felől.) Megtörténhetik ennélfogva — és ez vonatkozik a kiterjesztésre — hogy lényegében módosítás nélkül tartatik meg a kiadott árú-tarifa.; de megtörténhetik az is — én nem tudom, me^történt-e vagy nem — hogy az árú-tarifában megszabott határok kitérjesztetnek. E kiterjesztésnek meglehet a jogosultsága a magyar állami érdekek szempontjából; de történhetik az oly szempontból is, hogy valaki a magyar állami érdekeket nem képes, vagy nem meri más államok érdekeivel szemben érvényesíteni. Hogy a kiterjesztésnek mik voltak az indokai, ezt azon tételek és felvilágosítások fogják igazolni, melyeket a kormány annak idején — akár most, akár később — elő fog terjeszteni. És ezek nem elvileg és általánosságban értendők, mert elvi és általánosságban való megegyezésnek itt, felfogásom szerint, helye nincs, itt arról lehet »zó, hogy egyes tételekre vonatkozólag határozott, tarifában kifejezett megegyezések jönnek létre, a mi a tarifában nyer itt is, amott is kifejezést. Ez szerintem azt jelenti, a mitől egy kormányt, mely az ügy vezetésével meg van bízva, elzárni sem nem jogos, sem nem szabad, hogy tudniillik az a kormány az államnak jól felfogott érdekében s az állam souverain jogainak fentartása mellett, akár magán vasutakkal, akár más államok vasutaival oly
