Képviselőházi napló, 1887. XXII. kötet • 1891. február 3–márczius 26.
Ülésnapok - 1887-455
100 455. országos ülés február l?-en, csütörtökön. 1801. fegyveres békeállapotot megszüntetni nem lehet. (Úgy vem! a szélső baloldalon.) Nagyon szép a kormány által a mi helyeslésünk mellett is felállított azon programúi, hogy a Balkán-félsziget népeinek függetlensége mondassák ki; de valamely programm jóhiszeműségében csak akkor hisz a világ, ha azt első sorban az respectálja, a ki felállítja. Csak az önzetlen hatalom, a mely ily programmot felállít, remélheti, hogy azt sikeresen meg is fogja oldani; mert az ily programm imponál, rokonszenvet kelt az illető népeknél, holott minden megrontatik akkor, ha önző ezélok által vezé reltetünk. Százszor hatalmasabb volna ma a magyar állam a keleti politika terén, ha Boszniát és Herezegovinát el nem foglalta volna; (Úgy van! a szélső baloldalon.) hanem az első pereztől fogva kizáiólag csakis azon népek önrendelkezési joga mellett küzdött volna. (Helyeslés a szélső baloldalon) Minthogy kijelentettem, t. ház, hogy a közjogi és nemzetközi jog kérdéseinek tárgyalásába tüzetesebben belebocsátkozni czélszeríínek nem tartom ; minthogy továbbá a mi katonai tekintetben kifogásolni való volt, azt Czirer Ákos t. bará'om előttem igen helyesen és tüzetesen kifejtette: én csak arra szoritkozom még, hogy a magam és elvbarátaim nevében ismételten kijelentsem, hogy ezen törvényjavaslathoz hozzá nem járulunk. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: A ministerelnök ttr kíván szólni. Gr. Szapáry Gyula ministerelnök: T. ház! A szőnyegen levő törvényjavaslathoz hozzászóltak a nemzetközi jog, a magyar közjog és a czélszerűség szempontjából. (Halljuk! Halljuk !) A mi a kérdésnek első részét, vagyis nemzetközi oldalát illeti, ezt vita tárgyává tenni nem akarom; sőt még azon meggyőződésemnek sem fogok kifejezést adni, hogy a lefolyt 13 esztendő igazolta-e azt a politikát, a melyet a kormány ebben a kérdésben követett; mert ennek a kérdésnek teljes nyugodtsággal való megítélése a jelen helyzetben még alig lehetséges. Én, t. ház, csatlakozom azokhoz, a kik azt mondják, hogy a berlini szerződés interpretatiója ez idő szerint napirenden nincsen. Ehhez tehát bővebben szólni nem szükséges. Nem szólok ahhoz sem, hogy a magyar közjog szempontjából helyes és ezélszerä-e a törvényjavaslatban foglalt intézkedés; hanem szorítkozom annak kijelentésére, hogy én igen kívánatosnak tartom, hogy Bosznia és Plerczegovina népessége is részt vegyen azon terhek viselésében, melyeket a közös hadsereg fentartásának költségei a monarchia két államára rónak; hogy másrészt megkönnyíttessenek azon költsé| gek terhei, a melyek az occupatióval járnak és hogy háború esetén ezen csapatok is felhasználhatók legyenek. (Helyeslés jobb felől.) Ha pedig háború esetén e csapatokat fel akarjuk használni, mindenesetre szükséges, hogy azok kellő katonai kiképzésben részesüljenek. (Helyeslés jobb felől.) És a nélkül, hogy katonai kérdésekben szaktekintélynek tartanám magamat, mondhatom, hogy előttem világos, hogy egyrészt azon országok helyzeténél, másrészt pedig azon szolgálatnál fogva, melyet e csapatok teljesíteni hívatva vannak, azon tartományok nem alkalmasak arra, hogy ott nagyobb csapattestek vonassanak össze a csapattestekbea való gyakorlat végett. (Úgy van! jobb felől.) Az a hasonlat, t. ház, a melyet Helfy Ignácz képviselő xir Svájczra és a Hortobágyra nézve mondott, nem állja meg a maga helyét, mert Bosznia és Herezegovina talán mégis más viszonyban van monarchiáiikhoz,, mint a miben S váj ez van Magyarországgal, vagy Hajdrunegyével. (Helyeslés jobb felöl.) Midőn az a kérdés vettetett fel, hogy a boszniai csapatok az országba behozassanak: a kormány közjogi tekintetben azt az álláspontot foglalta el, hogy miután a törvény világosan és határozottan rendeli, hogy idegen csapatok, melyek a véderő törvényben megemlítve nincsenek, a törvényhozás hozzájárulása nélkül az országba be nem hozhatók és ha ez vétetnék czélba, erre a törvényhozás külön beleegyezése szükséges; ebből kifolyólag előterjesztette azt a javaslatot, melyet most tárgyal a t. ház. A magyar kormány ezen álláspontjának következménye volt az, hogy e csapatok eddig Magyarországra nem jöhettek: éa hogy a kormány beleegyezése szükséges ahhoz, hogy a bosnyák csapatok az országba behozhatok legyenek ós hogy e csapatok szaporíttathassanak: ez által a kormány felelősséget vállal a törvényhozással szemben arra nézve, hogy ezek a csapatok oly czélból és azon számban hozatnak be, a melyet a törvényjavaslat megjelöl. Hogy pedig ez nem más, mint a katonai kiképzés, ezért a kormány a felelősséget minden tekintetben elvállalja. (Helyeslés jobb felől.) Minthogy azonban nálunk és a Lajthán-túli országokban az eljárás és a közjogi helyzet ebben a tekintetben különböző és ott misem akadályozza azt, hogy a boszniai csapatok bevitessenek, mint a hogy a múlt évben tényleg be is vitettek: épen politikai szempontból nem I tartanám helyesnek azt, hogy ezen csapatok a monarchia egyik területére bevitethessenek, a monarchia másik területére pedig ne legyenek bevihetők. (Helyeslés jobb felöl.) Ezen különbség megszűntetése végett tartom szükségesnek, a közjogi helyzet teljes fentartása mellett, azon intézkedéseket, melyek a törvényjavaslatban vannak. (Élénk helyeslés jobb felől.)
