Képviselőházi napló, 1887. XXII. kötet • 1891. február 3–márczius 26.

Ülésnapok - 1887-455

455. országos illés feltrn összpontosítást végig élvezhetett volna. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Általában, ágy látszik, hogy ezeket a hegyi dandárokat valami szerfölött tökéletlen institutiónak szeretnék bemutatni, a melyekkel talán még komoly actiót sem lehet kifejteni. A megszállás idején pedig megtették kötelességüket. Mert hiszen.kérem, ezek a hegyi dandárok sem állanak épen bádog-katonákból, hanem válogatott gyalogezred és vadász zászlóaljaink vannak bennök, a különbség csak az, hogy létszámuk csekélyebb és hogy tábori tüzérség helyett hegyi ütegekkel dolgoznak. (Igaz! Úgy van! a szélscbal felöl.) A mi már most a megszállt területen ez idő szerint elhelyezett csapatokat illeti, igaz, hogy ottan nincsen tábori tüzérség és kevés a lovasság, aztán nincsenek hidászok, hiányzanak a postagalambok, sőt talán a hadi léghajók is. De van ott a hadtesíparancsnokság alatt két gyalog hadosztály 10 dandárra osztva és pedig 3 gyalogezred egyenkint 8 zászlóaljjal, aztán 23 felemelt létszámú, 4 rendes létszámú gyalog-zászlóalj, 4 vadász-zászlóalj, 3 lovas század, 12 hegyi üteg, 6 vártüzér század 2 tüzérszertárral, a többi nem-combattans csapatokról nem is szólva. Számszerint van ott lenn, csak a fegyvereseket értve, mintegy 1.000 havidíjas, azaz tiszt és 21.000 katona és altiszt, mely szám untig elég nagy arra, hogy azokból a sokat emlegetett hegyi dandárokból a kiképzés czéljaira, ha kel!, nagyobb csapatkötelékek is alakíthatók legyenek arra a módra, a hogy itthon a gyakorló tereken is megszokott történni, hogy századokból egy századot, zászlóaljakból egy zászlóaljat alakítanak, hogy tisztet és katonát a hadi létszámra emelt csapatokhoz hozzászoktassák. (Helyeslés bal felől.) Az nem szenved kétséget, t. ház, hogy az olyan ország, a melyben a pacificatiót követő 13. évben, mikor ott már jórészt consolidált viszonyok uralkodnak, még mindig szükségét látják annak, hogy a bemzülöttekhől alakított csapatokon kívül állandóan 22.000 katona tartassék, valószínűleg nem parádéképen, hanem szükséges őrizetül; az olyan ország háború esetére még kevésbbé jöhet azon szerencsés helyzetbe, hogy a maga csekély erejét országa védelménél nélkülözhetné s e szerint a t. kormány indokolásának azon része, mely a kért rendszabályhoz való hozzájárulásunkat a monarchia védőképessége fokozásának okából kívánja kieszközölni, értéktelen szóvirágnál egyébnek alig mondható. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Ezeknél fogva, minthogy a törvényjavaslat ellenében, annak külpolitikai vonatkozásaitól egészen eltekintve, nemcsak hogy igen nyomós közjogi aggodalmaink vannak, hanem az abban nyújtott törvényes garantiákat sem tarthatjuk KÉPVII. NAPLÓ. 1887—92. XXII. KÖTET. r 12-én, csütörtökön. 1891. 97 kielégítőknek ; s mert másfelől még ezea aggályaink eloszlatása esetére sem látjuk a tervezett intézkedések katonai szükségességét és reális értékét bebizonyítottnak : kénytelenek vagyunk a javaslattól hozzájárulásunkat megtagadni s meg vagyok bízva t. elvtársaim részéről is annak kijelentésére, hogy a javaslatot általánosságban sem szavazzuk meg. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Josipovich Géza jegyző: Gr. Apponyí Albert! Gr. Apponyi Albert: T. képviselőház! (Halljuk !) Minthogy én a most tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot elfogadom ; de indokaim némileg eltérnek azon indokolástól, melyet a t. előadó úr írásban és szóval előterjesztett: legyen szabad szavazatomat minden polémiának mellőzésével röviden indokolnom. (Halljuk! Halljuk!) Mindenekelőtt a javaslatot közjogunk szempontjából nem tartom kifogásolhatónak. Az én kiindulási pontom ennél a kérdésnél — a mint az először hírlapi híresztelések nyomán felmerült, hogy tudniillik a boszniai csapatok a magyar állam területére is behozatni szándékoltatnak — az én álláspontom első sorban a magyar közjogra vonatkozó aggodalom volt, mert ha ez a törvényhozás előzetes beleegyezése nélkül történik, ez csakugyan közjogi sérelem lett volna, ez csakugyan az előadó úr által ismertetett régi törvények — de, ha ilyen írott törvények nem volnának is — az általános constitutionalis elvek megsértése lett volna. Szerencsére e tekintetben a kormány közjogi álláspontja ugyan az, a mi az enyém, mert ezen csapatoknak a magyar területre való behozatala czéljábál annak módja és formája szerint törvényes felhatalmazást kér; az erre vonatkozó intézkedés tehát törvényes alapon fog állni és nekem közjogi aggodalmakra okot nem ad. (Helyeslés bal felöl). Ez így lévén, előttem tisztán czélszerííségi kérdés az : vájjon a boszniai és herczegovinai csapatok behozatala magyar területekre megengedendő-e, vagy nem? Én erre a czélszerííségi kérdésre, az így felvetett kérdésre, ezen dolognak minden oldalról történt meggondolása után, igennel vagyok kénytelen válaszolni. Mindenkiismeri a t. házban, legalább sokan ismerik, azt az álláspontot, melyet én és elvbarátaim e tartományok occupálásával szemben elfoglaltunk, mikor az még kérdés volt; és nagyon sajnálom, de lényegesen akkori álláspontom e tekintetben ma sem változott, (Helyeslés a baloldalon.) ma sem vagyok képes belátni, hogy az helyes és szerencsés cselekmény volt. (Helyeslés a baloldalon.) Azonban a bevégzett ténynyel kénytelen vagyok számolni. Nem lehet tagadni, hogy egy hosszú évekig tartó kormányzás és birtok13