Képviselőházi napló, 1887. XXI. kötet • 1890. deczember 9–1891. január 31.

Ülésnapok - 1887-432

432. or»aágo§ ülés detieuiber 15-éu, hétfőn. 189Ö. 15Ö kötelességemnek fogom tartani, hogy a költségek mikénti fedezése iránt a háznak előterjesztést tegyek; addig is.kérem, mé'tóztassék a felmentést megadni. (Helyeslés jobbfelöl.) Horánszky Nándor: Én ugy tudom, t. ház, hogy a költségek már tényleg fedezve vannak, Nem tudom tehát, mit ért a t. minister ur azalatt, hogy utólag óhajt a háznak előterjesztésttenni a költségek fedezése tekintetében. Nem tudom, e télkiadásnak igazolását tartja-e szem előtt, vagy esetleg póthitelt kivan évre, mint túlkiadásra kérni. K részben is óhajtanék felvilágosítást, mert elvégre is a kérdés iránt nem vagyunk teljesen tisztában. Kérem tehát, méltóztassék ez irányban is a kellő felvilágosítást megadni; mert az előttünk fekvő jelentés oly szűk szavú, hogy abból lehetetlen a dolgot teljesen átérteni, különösen azon szempontból, vájjon a kormány nem volt-e abban a helyzetben, hogy annak idején előzetesen jöhetett volna a képviselőház elé a végett, hogy ezen élőviz-csatorna költségeit megszavaztassa. Mert tudom én, t. ház, hogy ennek az élővízcsatornának kiépítése és felállítása bizonyos complicatióban van azon magántulajdonosok érdekeivel, a kik ezen élővíznek hasznát veszik és igy bizonyos tekintetben adrepartitióra van szükség. De ez nem zárja ki, hogy azért, ha az állam részére ilyen műnek létesítése szándékoltatik, ez iránt a háznak elhatározása már előzetesen kéressék ki, még pedig kellő combinatiójával a képzelhető kiadásoknak; mert különben ennek az lenne a következménye, hogy minden hasonló esetben csak utólagosan hozat- i nék tudomására a háznak minden nagyobb túl- i kiadás, holott — azt gondolom — ez a budgetirozás természetével meg nem egyezik. (Helyeslés a baloldalon.) Különben magam részéről a háznak előző tárgyalásaiból meglehetősen ismerem ezen élővíz-csatornának a sorsát és annak előállott építési szükségét. Azonban, t. képviselőház, azt tartom mégis, hogy legalább a zárszámadások alkalmával, melyekre annyissor történik j utalás, hogy majd ekkor meg ekkor fogjuk a zárszámadásban ezen meg ezen tételeket elszámolni, hogy — mondom — legalább a zárszámadás alkalmával volna szükséges, hogy felvilágosítá sokat nyerjünk a kiadások természetére, mérvére, különösen pedig annak indokoltságára nézve, hogy ez vagy az a túlkiadás miért nem hozatott kellő időben és előlegesen a háznak tudomására. Csupán ezeket akartam ezúttal megjegyezni. (Helyeslés balfélöl.) Gr. Esterházy Kálmán jegyző: Rakovszky István! Bakovszky István : T. képviselőház! Méltóztatnak az e^ész zárszámadás ezen egy tételének különös fontosságot tulajdonítani és méltóztatott különösen hivatkozni arra, hogy a zárszámadási bizottság jelentése e tekintetben, mint a tisztelt előttem szólott képviselő ur magát kifejezte, igen szűkmarkú. Hát legyen szabad nekem is ezen szempontból néhány szóval a kérdésnek tisztázásához hozzájárulnom. (Halljuk! Halljuk!) Először is, t. képviselőház, azt hiszem, hogy általában jó és örvendetes jelenségnek tekinthethetjtik a multak után azt, hogy egy nagy, 356, illetőleg 836 milliónyi bevétel és 350 illetőleg 844 milliónyi kiadásról szóló budgetben összesen jelentékenyebb felszólalásra és megjegyzésre érdemes tételt, ezen egyen kivül, nem találunk a zárszámadásban. Ez maga is, azt hiszem, általánosságban örvendetes körülmény; de a zárszámadási bizottságot sem a szűkmarkúságnak, sem annak a vádja, a mit Madarász t. képviselő ur mondott, hogy csak ugy könnyedén átsiklik ezeken a dolgokon, nem érheti. Mert hiszen igazolja a zárszámadási bizottság azt, hogy, daczára a kedvező körülményeknek, még sem hunyt szemet azon dolgok előtt, a melyek, habár csekély részét képezik is a költségvetésnek, még sem felelnek meg a szabályos eljárásnak. A zárszámadási bizottság nem elégedett meg azzal, a mint azt Madarász t. képviselő ur kívánja feltüntetni, hogy csak egyszerűen oda teszi, hogy „jó lett volna" a póthitel kérése, mert nem ez a conclusiója a zárszámadási bizottság jelentésének; ez csak kiindulási pontja, midőn hangsúlyozza, hogy ily nagyobb túlkiadást, ha azt előzetesen a költségvetésbe felvenni nem leheteti, kellett volna vagy jó lett Yolna — bármily kifejezéssel élt is, mindegy — póthitel alapján kérni a törvényhozástól. De itt nem állapodott meg a zárszámadási bizottság és ezért nem fogadhatja el Madarász t. képviselő urnak a szemrehányását, mert tovább megy és azt mondja: Igenis, utalok ezen és ezen jelentésemre, a hol elő vannak adva azon indokok, a melyek miatt a minister — akár a jelenlegi, akár az előbbi minister — ezúttal ezen póthitel iránti kérését be nem terjesztette. Ez pedig részletesen benne van a zárszámadási bizottság részletei jelentésének a földmívelési ministerium tárczájáról szóló részében, a hol egyenesen ki van fejtve, hogy a ministerium azon felvilágosítást adta, hogy a munkálat által csatornázott vízmennyiséget részben a szomszéd földbirtokosok saját gazdasági czéljaíkra óhajtották arányos pénzbeli hozzájárulás mellett igénybe venni; a dolog természeténél fogva tehát sem ezen arány, sem a törvényhozástól kérendő póthitel aránya, a tárgyalásoknak bevégzése előtt, nem volt megállapítható. A zárszámadás' bizottság tehát, t. képviselőház,