Képviselőházi napló, 1887. XXI. kötet • 1890. deczember 9–1891. január 31.

Ülésnapok - 1887-430

gg 4*0. országos ülés deezentber 12-én, pénteken. 1890. háborúra várjunk. Mert hogyha tényleg keresztül visszük azt, a mit ajánlunk, ugy akkor fogjuk a gyárat alapítani, mikor tudjuk azt, hogy a gyártott fegyverekre szükség is lesz és midőn azt is tudjuk, hogy időnk lesz azokat kellőleg előállítani, a mely utolsó körülményre főleg nagy súlyt kell helyezni, ha tekintjük ezen gyár szomorú történetét. Azt hiszem tehát, t. képviselőház, hogy abban, a mit a jövőben felállítandó gyárra nézve mondtunk, nincsen semmi olyan, a mi lehetetlen feltételhez kötné annak létrejöttét; ennélfogva nincsen semmi olyan, a mi jogot adna a képviselő uraknak arra, hogy meggyőződésünk komolyságában kételkedjenek. (Élénk helyeslés jobb felöl) T. képviselőház ! Mi koinolyun vesszük kívánságainkat e tekintetben; de komolyan vesszük ugyanakkor kötelességünket is, mely arra utal. hogy csak akkor ajánljuk egy gyár felállítását, mikor a czél, melyet kitűzünk, vele biztosan eléretik. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Mert, t, képviselő ur, higyje el, hogy sokkal könnyebb volna ránk nézve a parlamentáris helyzet, ha magunkra gondolnánk mindig, mint azt állítják; sokkal okosabb volna, ha mi ezt belátjuk és azt mondanák : „Le roi est mórt, vive le roi." Megbukott a gyár, állítsunk fel egy másikat! És azután a t. minister urakra biznók azt, hogy; n tudnak abból a helyzetből kivergődni, hogyan tudnak gyárat alapítani akkor, mikor arra momentán szükség nincs. (Nyugtalanság a szélsőbalon. Felkiáltások : A nemzetnek mindig szüksége van rá!) Helfy Ignácz: Mit csinálnak olyankor más fegyvergyárak a világ valamennyi országában ? Gr. Andrássy Gyula előadó: Más fegyvergyáraknál nem kérdéses az. hogy milyen fegyverek gyártására rendeztessenek be. (Helyeslés jobbfelöl.) Nem akarok, t. képviselőház, ezen kérdéssel tovább foglalkozni; mert azt hiszem, hogy a ki nem akarja elhinni azt, hogy mi hisszük, a mit mondunk, avval tovább foglalkozni nem is érdemes. (Élénk tetszés és helyeslés jobbfelől.) T. képviselőház! Törekedtem olyan pontokat találni — az igaz, hogy gyéren mutatkoztak — a melyekben egyetértettünk mindnyájan. Most át kell térnem azokra, a mikben határozott ellentétes álláspontot foglalunk el. Polónyi t. képviselő ur határozati javaslatának első pontjára nézve, mely a jövőben felállítandó fegyvergyárra vonatkozik, már kifejtettem nézetemet. A második pontról szintén tudja, hogy azt visszautasítjuk, visszautasítjuk pedig két okból; az első ok az, hogy feleslegesnek véljük, feleslegesnek azért, mert a kormány eljárását .politikai szempontból correctnek kell tartanunk. Visszautasítjuk másodszor azért, mert meggyőződésünk szerint ilyen vizsgálat czélhoz nem vezetne. Minden félreértés elkerülése végett, legyen szabad, t. ház, ezt a pontot praecisiroznom. (Halljuk! Halljuk!) Mi nem állítjuk azt, hogy az egész ügyet, a bukás egész történetét, összes okait ismerjük. Mi csak azt mondjuk, hogy az adatok alapján jó lelkiismerettel állíthatjuk, hogy a minister ur magatartása a magyar érdekeknek megfelelő, (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon. Zaj a széhö baloldalon) hogy az őt vezérlő szempont a honvédség harczképessége volt. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon, Zaj a szélső baloldalon.) S én azt hiszem, t. ház, ha e kérdésről tiszta véleményt alkothatunk magunknak, akkor azután jó lelkiismerettel szavazhatunk is e kérdésben. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Mert azt hiszem, ez a cardinalis kérdés, melyben kételyt eltűrni nem szabad s aztán nyugodtan nézhetünk minden támadással szembe. (Élénk helyeslés és tetszés a jobboldalon.) Azt hallottam több oldalról, t. ház, hogy ha tisztáztatik is ez a kérdés, ez nem elég a mi szavazatunk igazolására. Mert a kormány nemcsak általános politikai motívumaiért felelős, hanem felelős azért is, hogy ezen gyárért, melyet a törvényhozás fel akart állítani, melynek virágzása határozottan törvényhozási czél volt, hogy ezen gyárnak sorsáért a minister is felelős. Ha ig-y volna, akkor tényleg nem volna felmenthető a felelősség alól addig, mig ki nem mutatta pontosan és részletesen mindazokat az okokat, melyek a gyár kudarczához vezettek és ki nem mutatta, hogy nem volt út és mód a gyár megmentésére, Ezt az állítást én, t. ház, tévesnek tartom. Én azt hiszem, hogy felelősség csak akkor és ott lehet, a hol jog van. (Ugy van! Ugy van! Helyeslés a jobboldalon.) A hol a törvényhozás a kormányt joggal fel nem ruházza, ott, azt hiszem, nem fair, nem méltányos, nem igazságos a felelősségre vonás. (Élénk helyeslés jobbfelől. Mozgás balfelöl.) Pedig, t. ház, a gyárral szemközt a törvényhozás a kormányt semmi joggal fel nem ruházta, (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon) az egy tőle független magántársulat volt; ennélfogva annak belügyeiért a minister felelős nem lehet. (Ugy van,! Ügy van! jobbfelől.) Helfy Ignácz: Ott van, hogy a törvény végrehajtásával a miiúster bizatik meg! Gr. Andrássy Gyula előadó: igen, a törvényben meg vannak nevezve a kedvezmények; a kormány felelős azért, hogy ezek a kedvezmények megadattak-e. (Ugy van! Uyy van! jobbfelöl.) Ha ki tudná mutatni a t. képviselő ur azt, hogy például az adómentesség nem adatott meg, hogy például az a telek, melyet a törvény