Képviselőházi napló, 1887. XXI. kötet • 1890. deczember 9–1891. január 31.

Ülésnapok - 1887-429

4S9. Orsííí goí, Illés deessember 11-én, egtttfalftktln. 1890. 7 g, minden íninister behoz egy halmaz aetát, leteszi a ház asztalára (Zajos felkiáltások a szélsőbalon: ügy is kell!) és azután a t. képviselő urak itt olvasgathatják azokat és felolvasásokat tarthatnak belőlük. Éu azt hiszem, t, képviselőház, hogy az, a ki semmikép érteni nem akar, talán egyik vagy másik irányban nincs egészen felvilágosítva a dolog mibenlétéről, de, mondom, csak az nincs, a ki nem akar érteni; ellenben a ki részrehajlatlannl birálja a dolgot, azt hiszem, kell, hogy ha a gyár, illetőleg a választmány jelentését ... Papp Elek: Gyászjelentését? (Élénkderültség a bal- és szélsőbalon.) B. Fejérváry Géza honvédelmi minister: Vegye annak, ha akarja! A ki a gyászjelentést, (Zajos derültség a bál- és szélsőbalon) vagyis a gyár jelentését, továbbá a t. ház asztalára tett jelentésemet, végre 6-án és 9-én, ugy hiszem, elég hosszasan tett (Felkiáltások a szélső baloldalról: Az igaz!) szóbeli előterjesztésemet olvassa, azt hiszem, hogy ha részrehajlatlanul akarja megbírálni a helyzetet, lehetetlenség, hogy magával tisztában ne legyen. (Ugy van! Ugy van! jobbfelől. Derültség és mozgás a szélső baloldalon.) Egyet, t. képviselőház, eoustatálni kívánok és ez az, hogy ha valaki azt hiszi, mint ez a t. képviselő ur beszédéből kiviláglik, hogy addig nem lehet tisztában ezen ügy iránt, míg a fegyvergyártáshoz nem ért, ez nagy csalódás; mert ha a legügyesebb fegyvergyárosokat hozom is ide és azok itt egy esztendeig tartanak előadást a fegyvergyártásról, ahhoz egyikünk sem fog érteni, magamat sem véve ki. Azt mondja a t. képviselő ur, követelve az iratok előterjesztését, illetőleg hozzájárulva Polónyi Géza t. képviselő ur határozati javaslatához és hivatkozva egyúttal az 1888 : H. törvényczikkre, hogy itt mi is compromittálva vagyunk (Igaz! balfelHl) és egy más helyen azt mondja: „Itt magának a. törvényhozásnak a hitele forog szóban". (Igaz! balfélol.) No, t. képviselőház, legbensőbb meggyőződésem . . . (Felkiáltások a szélső baloldalról: Szent meggyőződés! Zaj) . . . meggyőződésem az, t, képviselőház, hogy nagy szavakat egykönnyen nem eresztettek szélnek annyira meggondolatlanul, mint épen ezeket. (Felkiáltások a szélső baloldal ról: Most! Most! Nagy derültség a szélső baloldalon.) Hogyan érti a t. képviselő ur a magyar törvényhozás eompromittálását, azt én nem tudom, (Nagy derültség a szélső baloldalon és felkiáltások: Épen ez a baj!) nem y agy ok képes felfogni. Ha egy törvényhozás törvényt hoz egy máilétező vállalatnak, bármilyen legyen az, kedvezményeket nyújtandó és ha ezen vállalat azután bármi oknál fogva nem képes a hozzáfűzött várakozásoknak megfelelni, hogy ez által a törvényhozás compromittálva lenne, azt, valóban nem tudom, miként lehet mondani. (Élénk helyeslés jobbfelől. Felkiáltások a szélső baloldalon: Csak a minister van compromittálva!) Nem azt mondta a képviselő ur, hanem ezt: „Mert hiszen mi is compromittálva vagyunk", (Felkiáltások a szélső baloldalon: Mi mondjuk!) Azt mondja a t. képviselő ur, mint máibátor voltam említeni, hogy itt magának a törvényhozásnak hitele forog szóban. Ez is csak olyan nagy szó. Mit akart ezzel mondani? Azt, hogy e miatt az ország, vagy a külföld a magyar törvényhozásnak nem fog többé hitelt adni vagy azt akarta talán jelezni, hogy a pénzvilágban Magyarország hitele megingott? Gonstatálom itt, t. képviselő ur, hogy ezen igen szomorú bukás alkalmával a külföldön sem a magyar állam papírjai, sem valamely jóravaló magyar vállalatnak a papírjai egy fillérrel sem mentek vissza, (ügy van! jóblfelől. Derültség a bal- és a szélső baloldalon.) Mert a külföldnek még azon elemei is, kik, mint Ugron Gábor t, képviselő ur nem minden jogosultság nélkül fölemlítette, hogy a külföldön vannak elemek, kik ilyenkor kárörömmel emlegetik a „magyar wirthschaftot", még ezeknek sem volt okuk ez alkalommal ebben az értelemben felszólalni. Mert nem az esetlegesen általuk hibáztatott „magyar wirthsehaft" idézte elő ezt a bukást, hanem előidézte egy külföldi czég Angolországban és egy külföldi czég Berlinben, (ügy van! Ugy van! jobbfelöl.) Én tehát azt hiszem, hogy ez a nagy hangzású kijelentés teljesen alaptalan. (Helyeslés jobbfelől. Derültség a bal- és a szélső baloldalon.) Azt mondja a t. képviselő ur: vájjon miért intézhetett a fegyvergyár-társaság 1888 után és később ugyanebben az ügyben még mindig előterjesztéseket a ministerhez, hn először akartam, előzékenységemnek jelét adva, rajtuk segíteni s később megtagadtam közreműködésemet, hogy az idomszereket megszereztessem 1 Erre vonatkozólag azt mondja a t. képviselő ur . . , (Félkiáltások a szélső baloldalon: Ne forduljon hátra! Nem értjük, mit beszél!) Bocsánatot kérek, nem tehetek róla, hogy ennek a pártnak folyton hátat kell fordítanom. (Derültség és tetszés a jobboldalon. Zaj a szélső baloldalon. Olvassa): „Józan ész szerint nem lehet azt. mondani, hogy ezt a levelezés kellemetességei miatt tette — tudniillik a fegyvergyár — hanem tette alkalmasint azért, mert a minister urnak ezen 1888. évi szíves közbenjárása kellő eredményre nem vezetett, mert a gyár az idomszer-mintákat meg nem kapta. Hát a t. minister ur miért 10*