Képviselőházi napló, 1887. XXI. kötet • 1890. deczember 9–1891. január 31.

Ülésnapok - 1887-445

445. országos fllés .fanttár 38-án, hétfőm 1891. Má könnyen azon téves felfogás keletkezhetnék, hogy a törvényhatósági városokban az óvodák felállítására kivetendő 3 százalékos adó mindig kivetendő akár van 20 százalék pótadója, akár nincs. Ha tehát ezt nem akarjuk, hanem a 3 százalék határt ugy ezen városokra, mint általában a községekre ki akarjuk terjeszteni, akkor a 17. §. első bekezdését classifieálni kell és meg kell mondani, hogy : egyéb vagyon és jövedelem hiányában a törvényhatósági joggal felruházott város és. község stb. így aztán a két szakasz közt az összhang meglenne. Én tehát a magam részéről első sorban felvilágosítást kérek a minister úrtól arra nézve, hogy a*l4. §. első két sorában foglalt rendelkezés miként értendő? Mert ha ugy értendő, a mint én értem, azon esetben a 17. §-t ki kell bővíteni az általam javasolt értelemben; mert különben zavar támadna és a törvényhatósági joggal biró városokra 20 százalékon felül terjedhető pótadó kivetésére len lének kötelezve, a mit a törvényjavaslat nem akar. (Helyeslés.) Gr. Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi minister: T. ház! Méltóztassék megengedni, hogy legelső sorban azon kérdésre válaszoljak, melyet Horánszky Nándor t. képviselő úr fölvetett. Arra, hogy vájjon a 17. szakaszban említett „község" szó alatt a törvényhatósági joggal biró városok is értetnek-e, kijelentem, hogy én ugy értem, miszerint a „község" alatt a törvényhatósági városok, nagy- és kisközségek is benfoglaltatnak, hogy "tehát a 17. szakasz rendelkezése az összes községekre, legyen az törvényhatósági, szabad királyi város, vagy pedig nagy-, vagy kisközség, egyaránt kiterjed. Ha ennek megfelelőleg méltóztatik kívánni, hogy ez határozottan ki is fejeztessék, az ellen kifogást nem emelek. (Helyeslés.) A többi módosítványokra áttérve, első sorban megemlékezem arról, melyet Tisza Kálmán képviselő úr előterjesztett. A módosítvány ugyanazt tartalmazza, a mit én a törvényjavaslatban kifejezni kívántam. Elismerem, hogy az ő szövegezése határozottan világosabb, mint az előttünk fekvő fogalmazvány szerint. Azért részemről igen szívesen hozzájárulok, hogy a Tisza Kálmán t. képviselő úr által beterjesztett szövegezés fogadtassák el, annak elvetése mellett, a mit a bizottság a t. ház elé terjesztett. Már nem vagyok oly szerenesés azon módosít ványnyal, melyet Tors Kálmán t. képviselő úr nyújtott be; nem pedig azért, mivel az utolsó bekezdés még mást is czéloz, mint a mit ő abban talál: tudniillik az állami adóképesség szempontjából is kell bizonyos határokat szabni ÓB bizonyos határok közé szorítani a községek azon jogát, hogy magukra pótadót vethessenek óvoda felállítása ezéljából. Nem lehet megengedni a községeknek, hogy végtelenül pótadót vessenek ki; mert akkor megtörténhetik, hogy az állami adót nem fizetik oly pontosan, mint szükséges. Azért állapítottuk meg azt, hogy ha a község pótadója a 20 százalékot túlhaladja, hogy akkor további pótadóval való megterheltetése a községeknek csak ugy legyen lehetséges, ha ahhoz a belügyi és pénzügyi ministerek hozzájárulnak; a helügyminister azért, mert a költségvetést ő hagyja jóvá, a pénzügymiuister pedig általános financiális szempontból. (Helyeslés.) Ezeknél fogva kívánatosnak tartom, hogy a szöveg ugy, a mint van, változatlanul megmaradjon. (Helyeslés.) Az ellen azonban nem lehet kifogásom, hogy Almásy Sándor képviselő űr pótmódosítványa el fogadtassák. Mert, ha jól értettem, annak tartalma az, (Halljuk!) hogy ezen lehetőség, hogy a község önmagát megadóztassa,- csak 30 százalékig menjen, azaz, hogy ha a községi pótadó egyáltalán a 30 százalékot már elérte, akkor többé semmiféle pótadóval ne lehessen a községet terhelni. (Helyeslés.) Ehhez készséggel hozzájárulok, mint biztosítékához annak, hogy a községek túlságos teherrel ne legyenek megróva. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Horánszky Nándor: A nyert felvilágosítás után talán kegyes lesz a t. ház megengedni, hogy a törvény szabatosítása érdekében azt, a mit mondottam, módosítás alakjában is benyújtsam. (Halljuk!) Mert látom ugyan, hogy a t. minister úr a községek elnevezése alatt a törvényhatósági joggal biró várósokat is értette; miután azonban a 14. szakaszban mégis különbség van téve a két categoria közt; miután a törvényhatósági joggal biró városokról külön törvény rendelkezik s a községi törvény, midőn a községeket definiálja, a városok közül csakis a rendezett tanácsúakat veszi bele a községek categoriájába: felfogásom szerint múlhatatlanul szükséges, hogy a 17. szakaszban a törvényhatósági joggal biró városok külön is megneveztessenek, mert különben 3 százalékon tói megterhelhetők lennének. Ennélfogva bátorkodom indítványozni, hogy a 17. szakasz első bekezdésének ezen szava után: „hiányában" tétessenek e szavak: „úgy a törvényhatósági joggal felruházott városok, valamint a községek is." (Helyeslés.) Ily módon elérjük azt, hogy a törvény szövege szabatosabb lesz. Törs Kálmán: T. ház! Ennek kapcsán bátorkodom indítványozni, méltóztassék ezt a módosítást kibővíteni és pedig, minthogy e módosításra a 14. szakasz adott alkalmat, az ott