Képviselőházi napló, 1887. XXI. kötet • 1890. deczember 9–1891. január 31.

Ülésnapok - 1887-445

446. orsíägos ülés Január 36án, hétfőu, 1891. 337 más országra egyáltalában nem alkalmazható, legkevésbé alkalmazható Franeziaország példája reánk. Mert igaz, hogy politikailag radicalis eszmék vannak Franeziaországban, de a ki valaha Franeziaországban járt, tudja, hogy ott vallási kérdésekben a leg-ultramontánabb nézeteknek igen sok hive van és hogy ott nincs meg a keresztény felekezeteknek ama nagy különféle­sége, mint nálunk. Hisz Franeziaországban oly elenyészőieg csekély nem-katholicus van, hogy ha egy határozottan katholicus országot akar valaki megnevezni, első sorban Franeziaország jut eszébe. És mégis Franeziaországban odáig emelkedett a felvilágosodás, hogy több, mint ezer óvoda van két ezerrel szemben, a iiol a felekezeti különbség kitüntetését nem tartották szükségesnek. Egyáltalában nem ellenzem, hogy e kérdésben kiegyenlítést kereshessünk; sem azt nem ellenzem, hogy e kérdésben lehetőleg objec­tiv gondolkodás jusson érvényre. De óva intem a t. házat és a minister urat, hogy ne oly megoldást keressünk, mely pilla­natnyilag eloszlatja köztünk, kik nem egyformán gondolkodunk, a differentiákat, de aztán évtize­deken át a különböző felekezetek közt a diffe rentiákat egymás elleni gyűlöletté fokozná. Ép azért rámutatok a kiegyenlítésnek szerintem egyedüli módozatára. Ne az legyen a szempont, hogy az a fohász megfelel-e egyik vagy másik felekezet felfogásának, hanem az, hogy nem | ütközik-e egyik felekezet dogmáiba sem? Mert j ha nem azt nézzük, hogy az a fohász egyetlen I felekezet dogmáival se ellenkezzék, hanem azt kívánjuk, hogy bizonyos felekezet speciális fel­fogásának feleljen meg: akkor felekezeti kisded­óvodánk lesz és bárhogy is tiltakozzunk, a kis gyermekek közé viszszük be azt a vallási hábo­rút, mely a nagyok között évszázadokon át nem volt. Részemről elfogadom a szakaszt s nincs kifogásom az ellen sem, hogy az a bizottsághoz visszautas!ttassék. De bármi legyen ennek hatá­rozata, most jelzett felfogásomtól eltérni nem fogok. (Helyeslések a jobbddalon.) Madarász József jegyző: Polónyi Géza! Polónyi Géza: T. ház! Mint a függet­lenségi és 48-as párt tagja szólok e kérdéshez. Előre is jelzem, hogy én a vallási s felekezeti kérdésekben is 48-as vagyok. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Állok a 48-iki XX. törvényezikk alapján, a mely a vallások közti egyenjogúságot állapítja meg. Nincs kifogásom az ellen, hogy különösen a túloldalról a legújabb időkben a felekezet nélküli állam eszméjét colportálják e házban. Idáig magam is elmegyek. De ép azért, mert a vallásfelekezetek közti egyenjogúságnak vagyok őszinte s igaz híve, támogatnom kell gróf Károlyi Sándor képviselőtársam indítványát. I (Helyeslés baJfdől.) I K£TVU. NAVLÓ. 1887 — 02. XXI. KÖTBT. Azt mondja Horváth Qyula t. képviselő­társunk, vájjon, ha tíz évvel ezelőtt ily törvény­javaslat bejutott volna a házba, vájjon akadt voln i valaki is, ki ez ellen felszólaljon ? Horváth Gynla: Húsz évvel előbb! Polónyi Géza: Tehát húsz évvel előbb. Nagyon nehéz ily hypotkesisek fölött vitatkozni; mert, hogy mi történt volna, ha beadatott volna, arra nehéz ma a választ megadni. Azonban vegye tudomásul t. képviselőtársam, hogy 1867 óta Magyarországnak közszelleme megkövetelte a kormánytól azt a politikát, hogy ép azért, mert Magyarországon több vallásfelekezet van, gondosan őrködjék a fölött, hogy a felekezetek közt levő, nem ritkán szűkkeblüséget s érzé­kenységei oly törvényjavaslatokkal, melyek azokat érintenék, fel ne háborgassa. Azért, t. ház, mert a kormány eddig tartózkodott az ily kérdések felbolygatásától, volt tisztességes és olyan béke, melyet a jövőre magam is szí­vesen üdvözlök e házban. De a legújabb időben másként áll a dolog. Sűrűn emelkednek előttünk oly tények, melyek a felekezetiséget önkénytelenül vagy kénysze­rítve, de tényleg harezba szólítják. Ezt tartom én hibának azok részéről, kik alkalmat szol­gáltatnak arra, hogy e kérdések a képviselő­házban felmerüljenek. (Élénk helyeslés bal felöl.) És mivel találkozunk most? György Endre t. képviselőtársunk elégnek tartja, hogy a katho­licus társadalomban előkelő állást elfoglaló ember itt felszólaljon e kérdésben, ki jogot keres és igazságot követel, hogy reásüsse, hogy felekezetiség az. a mi őt felszólalásra indítja. (Igaz! Ugj van! bal felől.) Nos, t. ház, ez a türelmetlenségnek jelen­sége, (I'jat! ügy van! bal felől) a melyet vissza kell utasítani (Élénk helyeslés hal felöl.) Akkor lesz közöttünk béke, ha nem azt mérlegeljük, hogy katholicus vagy protestáns-e, a ki fel­szólalt, hanem nézzük, hogy képviselő, ki az ország javát és üdvét akarja előmozdítani. (Helyeslés bal felöl.) Volt-e valakinek erősebi) joga e képviselőházban ezen kérdésnél felszó­lalni, mint gr. Károlyi Sándor képviselő urnak ? (Igaz! ügy van! bal felöl.) Ezt ő neki elmondani szerénysége tiltja, de nekem kötelességem fel­említeni Miről van itt szó ? 0 maga tart fenn egy óvodát hazafias és vallásos nejének támo­gatásával, hol 300 kisded nyer ellátást, de azzal a határozott szándékkal, hogy ott egyúttal val­lásosán neveltessenek a gyermekek. Lehetetlenné akarják ezt tenni jövőre azon jelszó alatt, hogy hazánk magyarosodásának akarunk szolgálatot tenni? Lehetetlenné akarják tenni, hogy hason­lóan áldozatkész főuraink, kisdedeink neveléséről gondoskodjanak hazafias, magyar szellemben ? Nem hisíem. Legyünk, t. ház, tisztában a kér­43

Next

/
Oldalképek
Tartalom