Képviselőházi napló, 1887. XXI. kötet • 1890. deczember 9–1891. január 31.

Ülésnapok - 1887-445

446, ersBágoi ttlés január 26-án, "hétfőn. 1891 33} dába bevitessék azon gyermekek közé, kik azt megérteni sem képesek és azt, hogy azok ártatlan lelkébe a felekezeti különbség becsempésztessék, felfogásom szerint, bűnnek tartom. (Zaj.) Elnök: Gróf Károlyi Sándor képviselő ur félremagyarázott szavai értelmének helyreigazítása végett kér szót. (Halljuk! Halljuk!) Gr. Károlyi Sándor: T. képviselőház! Legyen szabad néhány szóval a kérdéshez szólanom. Múlhatatlanul bele kell ereszkednem György Endre t. képviselőtársamnak mostani érvelésébe és az ő mondásának fonalát elválasztanom attól, a mit én két-három nappal előbb bátor voltam proponálni. (BaVjuk! Halljuk!) Igenis, Beöthy Ákos t. képviselőtársunk múltkori beszédjének, mely fényes volt és melyet a ház minden oldaláról üdvözöltek, mondott szavai valóban helyesek voltak. Említette ugyanis, hogy utóbbi időben a múlt század csontkamráb ból származó fuvallat látszik átlengeni a házat, midőn vallásfelekezeti ügyekről van szó. (Igaz! ügy van! a baloldalon.) De már bocsásson meg a t. ház, a most felszólalt t. képviselőtársam, nézetem szerint, túlmegy, mikor azt, a mit én proponáltam, ugy ecseteli, mint a mi a törvény üdvös hatását vitiálná és a mi az igazság ellenére volna. (Halljuk!) Az, a mit én hoztam javaslatba, az igen egyszerű és nem czéloz egyebet, mint azt, hogy azon egynéhány katholicus hitfelekezettí óvodának, mely létezik és jó szolgálatot tesz, további fenmaradása ne veszélyeztessék egy szó által, a mely a törvényben van és épen azért ezen szó elhagyását indítványozom. A törvényjavaslatban az a helyes indigitatio foglaltatik, hogy mindenütt minél több óvoda állíttassák fel. Hogy tehát hitfelekezeti óvodák szaporodhassanak és fejlődhessenek, ennek nem akarom az útját elzárni, sőt ellenkezőleg lehetővé kívánom ezt tenni. (Helyeslés.) Ez volt az egyedüli indok, a miért javaslatomat beadtam. (Helyeslés.) T. képviselőtársam azt is hangsúlyozta — múltkori szavára hivatkozom — hogy ha az óvodába behozzuk a felekezetiséget, bűnt kövelünk el. Én nyíltan megvallom, hogy azt a nagy bűnt ez esetbea nem tudom feltalálni. Mert hiszen, ha a t. barátom helyesnek látja azt, hogy 3 éyvel később a felekezeti iskolában, felekezeti szellemben taníttassanak a gyermekek: akkor nem látom át, hogy mit ártanánk azzal, ha már az óvodában hitfelekezeti imát mondatnánk el a gyermekekkel. (Helyeslés a baloldalon.) Kérem a t. képviselőtársamat, ne méltóztassék ezea szavaimat hitfelekezeti velleitásnak, vagy talán oly valami kitörésnek tekinteni, mint a mely pápista részéről a ealvinista hitfelekezet ellenében történnék. (Helyeslés) Ez absurdum volna. Ennek egy szava sem szól belőlem. (Helyeslés.) Én egyetértést, én békét akarok a hitfelekezetek közt és igy szavaimat félremagyáraztatni nem tűröm, (Élénk helyeslés a baloldalon.) György Endre: T. ház! Félreértett szavaim értelmének helyreigazítása végett vagyok bátor szót kérni és tisztán szorítkozni két dolog constatálására. (Halljuk Halljuk!) Hogy felekezeti szempontból e kérdést nem vetettem fel, igen természetes, miután épen a felekezeti kérdésnek eliminilását óhajtottam a törvényjavaslatból Azt sem állítottam, hogy a katholicus jellegű óvodák fenn ne tartassanak. Es nem engedem oda magyaráztatni szavaimat; mert constatálhatom, talán Polónyi t. képviselő ur nem tudja, hogy protestáns jellegű óvodák is vannak. Polónyi Géza: Tehát azokat is fenn kell tartani! György Endre : Ha valaki ebből felekezeti szempontot, akar deriválni, az alaposan téved. Mert ha egyik-másik felekezetnek vannak óvodái, az én álláspontom arra irányul, hogy ha a felekezeti óvodákat a törvényhozás már elfogadta, legalább a felekezeti jelleg azokra szükségen túl ne nyomassék. És itt vagyok bátor helyreállítani azon kifejezésem értelmét, melyre gróf Károlyi Sándor t. képviselő ur méltóztatott hivatkozni, hogy én a felekezeti jelleget az óvodába bevinni bűnnek tartom. Bűnnek tartom azért, mert más a felekezeti óvoda és más a felekezeti népiskola. Mert a felekezeti iskolába a felekezeti tanítást bevinni szükséges a gyermekek fejlett értelménél fogva; de hat éves koráig minden gyermek neveltethetik vallás-erkölcsi alapon — melyre én is nagy súlyt fektetek — a nélkül, hogy felekezeti jellegű nevelést kellene neki adni. Tehát egy felesleges és kikerülendő elemet vegyítünk bele, midőn a felekezetiséget oda viszszük a gyermekek ártatlan keblébe. Ez az, a mit én bűnnek tartok. Gróf Csáky Albin, vallás- és közoktatásügyi minister: T. ház! Méltóztassék megengedni, hogy azon módosítványokhoz, melyek a 8. §-hoz beadattak, igen röviden és azon sorrendben, a melyben be lettek mutatva, hozzászóljak. (Halljuk! Halljuk!) Először is Molnár Antal képviselő ur terjesztett be módosítványt, a mely a szakasz első bekezdésének helyesebb szövegezését czélozza. A képviselő ur ugyanis azt kívánja, hogy az első sorban e szavak után: „a kisdedóvodáknak és az állandó gyermek-menedékházak munkaköre" beszurassék „a gyermekeknek stb. foglalkozása". Minthogy kétségkívüli, hogy ezen szónak „gyermekek" kimaradása, egyszerűen sajtó •4S*