Képviselőházi napló, 1887. XXI. kötet • 1890. deczember 9–1891. január 31.

Ülésnapok - 1887-439

2| f 489. országos ülés Január Idén, hétfőn. 1891. dákat kell tehát felállítani, hogy a gyermekek nagyobb erkölcsi és szellemi képzettséggel érkezzenek az elemi iskolákba, hogy ott nagyobb előmenetelt tehessenek. (Helyeslés.) Végre, t. ház, még egy nagy és főfontosságú momentum áll az én szemeim előtt és ez hazánknak anyanyelvi viszonya. (Halljuk! Halljuk!) Azt gonlom t. ház, hogy mindenkinek érdekében fekszik az országban, hogy az állam nyelvét elsajátítsa. (Általános élénk helyeslés.) Nem akarom ezáltal a nem-magyar anyanyelyüek jogát csorbítani, csak módot akarok nyújtani arra, hogy ők is elsajátíthassák a magyar nyelvet, (Általános élénk helyeslés) minek később kétségkívül hasznát is fogják venni. (Helyeslés.) Ebből következik, hogy arra törekedtem és a törvényjavaslat is ezt contemplálja, hogy a nemmagyar anyanyelvű gyermekek már a kisdedóvodákban játék, mulatság és szórakozás közben bevezettessenek a magyar nyelv ismeretébe, (Általános élénk helyeslés) hogy igy az elemi iskolákban annál könyebben elsajátíthassák az állam nyelvét. (Élénk helyeslés.) Ezekből a fő momentumokból következik az is, hogy ha ezeket elérni akarjuk, akkor általánosan kötelezővé kell tenni a kisdedóvodák látogatását; mert ha nem teszszük kötelezővé, akkor nem is biztosíthatjuk azt a czélt, a mely miatt azokat felállítjuk, (ügy van!) Ámde ezen általános kötelezettség természetesen nem terjedhet ki egész a családi körig; mert a hol a gyermek a családi körben kellő gondozást nyelés kellő felügyeletben részesül, ott nagy hiba volna a szülőket arra kényszeríteni, hogy gyermekeiket onnan kiragadva, a kisdedóvodákban helyezzék el. (Helyeslés.) Ez a kötelezettség tehát csak addig terjed, a hol a szülő, vagy gyám nem gondozza kellően a gyermeket. Nem sújtó kényszer az, mely e törvényjavaslattal a szülőkre alkalmaztatik, de jótétemény. (Tetszés.) Jótétemény különösen a szegény sorsuakra nézve, mert ezek nem képesek gyermekeiket kellően gondozni; de jótétemény a társadalomra nézve is, mert tekinlettél azon szülőkre, kik tudatlanságból vagy közönhösségből nem gondozzák kellően gyermekeiket, az államnak kell e gyermekeket a társadalom számára megmenteni. (Igán! ügy van!) Ebből természetszerűleg következik az, hogy minél több helyen kell ilyen kisdedóvodákat létesíteni, a mi csak ugy érhető el, ha az óvodák felállítása első sorban a községek kötelességévé tétetik. De a községek nagy része már is jelentékeny adóval van megterhelve. Tudjuk, hogy sok oly község van, a mely már most is alig képes minden feladatának megfelelni. A községeknek azon kötelezettségét tehát, hogy eddigi feladatukon túl még óvodákat is állítsanak, bizonyos tekintetben mitigálni kell. Ennek a törvényjavaslatban akként kivántam kifejezést adni, hogy az óvodai intézeteket teljes óvodákba, állandó menedékházakba és nyári menedékházakba osztályoztam és hogy ezek fölállítását az illető községek adóképességéhez mértem. Ezenfölül ki van mondva a törvényjavaslatban az is, hogy ha egy község pótadója a 20 százalékot már elérte, akkor az ezen fölül való megadóztatás akkor léptethető életbe, ha a közoktatási, a belügyi és pénzügyminister e tekintetben egyetértenek s ha minden oldalról meg van állapítva az, hogy a 20 százalékot felülhaladó megadóztatás az illető községet anyagilag túlterhelni nem fogja. (Helyeslés.) Egyébként a törvényjavaslatban mód van nyújtva arra, hogy a községeken kivül mások is állíthassanak ilven óvóintézeteket. Fenn van ti tartya erre a jog a felekezeteknek, az egyesületeknek, jogi személyeknek és magánosoknak és a községek kötelezettsége csak akkor áll elő, ha más ilyen óvoda nem létezik. Végül, ha mindezen factorok összeműködése sem elégséges arra, hogy az óvóintézetnek felállítása biztosíttassék, akkor az állam köteles közbelépni, hogy saját erejéből pótolja azt, a mire mások nem képesek. (Helyeslés.) így aztán reméljük, hogy a törvénynek sikere lesz és hogy hazánk nagy része megfelelő időben megfelelő kisdedóvási intézetekkel lesz ellátva. (Helyeslés.) Elismerem, hogy nagy összegek fognak fordíttatni kisdedovodák felállítására; elismerem, hogy mindezen mitigatiók daczára, melyeket volt szerencsém felszámlálni, némely helyeken nehezen lesznek elviselhetők a terhek; de másrészt tagadhatatlan, hogy jó lesz a befektetés, hogy dús kamatokat fog hozni minden tekintetben. (Tetszés.) Ezért nem is kell visszariadni ezen terhektől. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Ugy hiszem, hogy nem kis jelentőségű momentum az, mely a törvényjavaslatban akként jut kifejezésre, hogy az óvó-állomásokra első sorban mindig nők alkalmazandók. (Általános élénk helyeslés.) Nagyfontosságú ez azért, mert kétségen kivül áll az, hogy a nők leginkább értenek a gyermekek gondozásához, ápolásához; hogy ők pótolhatják legkönnyebben az anyai felügyeletet. De van e momentumnak még azon másik oldala is, hogy ez úton a sociális problémák egyikének megoldását is elősegítjük, a mennyiben lehetővé teszszük, hogy a nők hivatásukhoz és természetükhöz mért munkakörben kellő állást nyerhessenek és igy biztosíthassák a maguk fentartását. (Általános élénk helyeslés.) A mi azon intézkedéseket illeti, melyek az alakítandó új intézetek fölött való felügyeletre vonatkoznak, e tekintetben iparkodtam az eddigi