Képviselőházi napló, 1887. XXI. kötet • 1890. deczember 9–1891. január 31.

Ülésnapok - 1887-433

176 **3> orss&goi ttléí deciemfcer 16-én, kedden. 189S. egyik része azon intézkedéseknek és kedvez­ményeknek, melyeket az állam ezen baj sana­lására czélba vett, akkor csakis az ítélendő meg: vájjon ezen kedvezmények mértéke elégséges-e és hogy a többi adófizetők rovására méltányos volna-e ez irányban tovább menni, igen, vagy nem? (Helyeslés jobb felöl.) Méltóztassék tekintetbe venni azt, hogy Európa más szőlőtermő országai tudtommal szintén nem mentek tovább a tiz évi adókedvez­ménynél. És midőn csak a között kell válasz­tanunk, hogy az esetleg báró Andreánszky kép­viselő ur által ilyenekül kijelölt szőlődézsma­váltság-kötelezettek utódai jussanak azon szo­morú sorsra, vagy más olyan adófizetők, kik, ha amazok vállairól a teher levétetik, kénytelenek lesznek azt viselni, akkor ezzel nem sokat segí­tünk és semmi esetre sem járunk el helyesen. (Élénk helyeslés jóbbfelöl.) Vájjon a kormány eleget tesz-e a gyümölcs­termelés tekintetében vagy nem, ezt lehet bírálni. Ámde ezen 6. §. hatálya nem a jövőre vonat­kozik; minthogy a folyó évben már megszűnik a szőlŐdézsmayáltság? kötelezettség és igy semmi esetre sem teszi lehetetlenné azt, hogy jövőre ezen területek gyümölcstermelés útján hasznosit­tassanak. Petrich Ferencz t. képviselő ur, ha jól fog­tam föl indítványát, kívánatosnak tartaná, hogy az állam ezen tönkretett területeket megvegye és részben erdőkké, részben pedig eperfatele­pekké alakítsa át. Ezt részemről azért nem tar­tom helyesnek, mert ha az ilyen területek erdő­talaj czéljaira vásároltatnának, a váltságösszeg oly csekély lenne, hogy azzal az illetőkön alig lenne segítve. Azon területeknek epreskertekre való felhasználása pedig, helyi fekvésüknél fogva nagyobbrészt lehetetlen lenne. (Helyeslések) Végül csak még azon nézetemnek adok kifejezést, hogy a törvényhozás heiyesen cselek­szik, ha az adókedvezmények tekintetében elmegy a javaslatba hozott határig, egyéb kedvezményekre nézve pedig azon állásponthoz ragaszkodik, a mely a költségvetés általános tárgyalása, alkal­mával itt igen bőven megvitattatván, a ház többsége által mint helyes, el is fogadtatott. Mindezeknél fogva kérem a t. házat, hogy ezen törvényjavaslatot általánosságban a részletes tár­gyalás alapjául elfogadni méltóztassék. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Wekerle Sándor pénzügyminister: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) T. barátom, a föld­mívelési minisier ur már érintvén azt, hogy ezen törvényjavaslat által a phylloxera-vész elleni védekezést a kormány nem tekinti kimerített­nek, sőt, hogy messzebb menő, nagyobb mérvű intézkedések is lesznek teendők. Csakis annak indokolására fogok szorítkozni, hogy ezen javas­lat, melylyel a kormány már is elő kivánt állani, mielőtt a többi intézkedésekre nézve ala­pos javaslattal lépett volna fel, a pénzügyi ked­vezmények megállapítását egyáltalában nem szűkkeblűén méri, hanem meglehetős tágan állapítja meg azokat, ugy, hogy ez a javaslat mindenesetre nem oly hangon való elbírálást érdemel, mint azt egyik-másik képviselő ur jónak látta e javaslattal szemben gyakorolni. (Helyeslés a jobboldalon.) E javaslat, mint a földmívelési minister is jelezte, elmegy azon végső határig, a meddig egy európai törvényhozás az adókedvezmények megállapításában elmehet. (Helyeslés a jobb­oldalon.) Tudtomra nincs oly európai törvény­hozás — pedig más államokban is bir oly fontossággal a szőlőterületek megújítása, mint nálunk — a mely ennél messzebb menő ked­vezményeket állapított volna megadóztatás tekin­tetében, Nem azt akarom vitatni, hogy az itt proponált 10 év helyett, nem lehetne-e épen oly jó lélekkel hosszabb terjedelmű adókedvezményt megállapítani; épen ugy jó lélekkel lehet az egyik, mint a másik nézet mellett érlelni és méltányossági indokokat mindig lehet felhozni. A kérdés csak az: vájjon a mi viszonyaink között indokolt-e, okszerű-e az itt nyújtott ked­vezményeknél még nagyobb kedvezményeket biztosítani. Bernát Béla képviselő ur azt az eszmét vetette föl, hogy leghelyesebb volna, ha az újonan beültetett szőlőterületekre az állandó adó­mentességet hozhatnék be. Én ezt mint tör­vényeink szellemével, alapelvével ellenkezőt nem fogadhatnám el ; mert a hasznosítható területek­nél alapvető adótörvényeink állandó adómentes­séget sehol sem állapítanak meg. Más az, hogy ideiglenes adómentesség legyen. Erre nézve pedig a határidő megállapításánál e törvényjavaslat elment azon határig, a meddig magok a szőlő­termelők elmenni kívántak. Legalább tudtomra, az érdekelt képviselő urak, a kik erre nézve meghallgattattak, nagyobb mérvű adókedvezmé­nyeket maguk sem tartottak szükségesnek. Szederkényi Nándor: A szőlőtermelők orrol semmit sem tudnak! Wekerle Sándor pénzügyminister: Már bocsánatot kérek, az összes szőlőtermelőket csak nem lehet meghallgatni. Ha ő tőlük kér­dezzük, hogy mennyit akarnak, megengedem, ötven esztendőt fognik kérni. (Derültség.) De itt nem arról van szó. Ilyen kérdésekben szak­értekezleteket szoktunk összehívni; már pedig arról a szakértekezletről, mely ezzel a tárgygyal foglalkozott, mégis azt nem lehet mondani, hogy az ugy volt összeállítva, hogy esetleg épen 10 esztendőt szavazzon meg. Mert hiszen nem az adókérdés iránt, hanem egy ettől egészen elütő más kérdésben, a phylloxera elleni véde-

Next

/
Oldalképek
Tartalom