Képviselőházi napló, 1887. XXI. kötet • 1890. deczember 9–1891. január 31.

Ülésnapok - 1887-433

176 **3> orss&goi ttléí deciemfcer 16-én, kedden. 189S. egyik része azon intézkedéseknek és kedvezményeknek, melyeket az állam ezen baj sanalására czélba vett, akkor csakis az ítélendő meg: vájjon ezen kedvezmények mértéke elégséges-e és hogy a többi adófizetők rovására méltányos volna-e ez irányban tovább menni, igen, vagy nem? (Helyeslés jobb felöl.) Méltóztassék tekintetbe venni azt, hogy Európa más szőlőtermő országai tudtommal szintén nem mentek tovább a tiz évi adókedvezménynél. És midőn csak a között kell választanunk, hogy az esetleg báró Andreánszky képviselő ur által ilyenekül kijelölt szőlődézsmaváltság-kötelezettek utódai jussanak azon szomorú sorsra, vagy más olyan adófizetők, kik, ha amazok vállairól a teher levétetik, kénytelenek lesznek azt viselni, akkor ezzel nem sokat segítünk és semmi esetre sem járunk el helyesen. (Élénk helyeslés jóbbfelöl.) Vájjon a kormány eleget tesz-e a gyümölcstermelés tekintetében vagy nem, ezt lehet bírálni. Ámde ezen 6. §. hatálya nem a jövőre vonatkozik; minthogy a folyó évben már megszűnik a szőlŐdézsmayáltság? kötelezettség és igy semmi esetre sem teszi lehetetlenné azt, hogy jövőre ezen területek gyümölcstermelés útján hasznosittassanak. Petrich Ferencz t. képviselő ur, ha jól fogtam föl indítványát, kívánatosnak tartaná, hogy az állam ezen tönkretett területeket megvegye és részben erdőkké, részben pedig eperfatelepekké alakítsa át. Ezt részemről azért nem tartom helyesnek, mert ha az ilyen területek erdőtalaj czéljaira vásároltatnának, a váltságösszeg oly csekély lenne, hogy azzal az illetőkön alig lenne segítve. Azon területeknek epreskertekre való felhasználása pedig, helyi fekvésüknél fogva nagyobbrészt lehetetlen lenne. (Helyeslések) Végül csak még azon nézetemnek adok kifejezést, hogy a törvényhozás heiyesen cselekszik, ha az adókedvezmények tekintetében elmegy a javaslatba hozott határig, egyéb kedvezményekre nézve pedig azon állásponthoz ragaszkodik, a mely a költségvetés általános tárgyalása, alkalmával itt igen bőven megvitattatván, a ház többsége által mint helyes, el is fogadtatott. Mindezeknél fogva kérem a t. házat, hogy ezen törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni méltóztassék. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Wekerle Sándor pénzügyminister: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) T. barátom, a földmívelési minisier ur már érintvén azt, hogy ezen törvényjavaslat által a phylloxera-vész elleni védekezést a kormány nem tekinti kimerítettnek, sőt, hogy messzebb menő, nagyobb mérvű intézkedések is lesznek teendők. Csakis annak indokolására fogok szorítkozni, hogy ezen javaslat, melylyel a kormány már is elő kivánt állani, mielőtt a többi intézkedésekre nézve alapos javaslattal lépett volna fel, a pénzügyi kedvezmények megállapítását egyáltalában nem szűkkeblűén méri, hanem meglehetős tágan állapítja meg azokat, ugy, hogy ez a javaslat mindenesetre nem oly hangon való elbírálást érdemel, mint azt egyik-másik képviselő ur jónak látta e javaslattal szemben gyakorolni. (Helyeslés a jobboldalon.) E javaslat, mint a földmívelési minister is jelezte, elmegy azon végső határig, a meddig egy európai törvényhozás az adókedvezmények megállapításában elmehet. (Helyeslés a jobboldalon.) Tudtomra nincs oly európai törvényhozás — pedig más államokban is bir oly fontossággal a szőlőterületek megújítása, mint nálunk — a mely ennél messzebb menő kedvezményeket állapított volna megadóztatás tekintetében, Nem azt akarom vitatni, hogy az itt proponált 10 év helyett, nem lehetne-e épen oly jó lélekkel hosszabb terjedelmű adókedvezményt megállapítani; épen ugy jó lélekkel lehet az egyik, mint a másik nézet mellett érlelni és méltányossági indokokat mindig lehet felhozni. A kérdés csak az: vájjon a mi viszonyaink között indokolt-e, okszerű-e az itt nyújtott kedvezményeknél még nagyobb kedvezményeket biztosítani. Bernát Béla képviselő ur azt az eszmét vetette föl, hogy leghelyesebb volna, ha az újonan beültetett szőlőterületekre az állandó adómentességet hozhatnék be. Én ezt mint törvényeink szellemével, alapelvével ellenkezőt nem fogadhatnám el ; mert a hasznosítható területeknél alapvető adótörvényeink állandó adómentességet sehol sem állapítanak meg. Más az, hogy ideiglenes adómentesség legyen. Erre nézve pedig a határidő megállapításánál e törvényjavaslat elment azon határig, a meddig magok a szőlőtermelők elmenni kívántak. Legalább tudtomra, az érdekelt képviselő urak, a kik erre nézve meghallgattattak, nagyobb mérvű adókedvezményeket maguk sem tartottak szükségesnek. Szederkényi Nándor: A szőlőtermelők orrol semmit sem tudnak! Wekerle Sándor pénzügyminister: Már bocsánatot kérek, az összes szőlőtermelőket csak nem lehet meghallgatni. Ha ő tőlük kérdezzük, hogy mennyit akarnak, megengedem, ötven esztendőt fognik kérni. (Derültség.) De itt nem arról van szó. Ilyen kérdésekben szakértekezleteket szoktunk összehívni; már pedig arról a szakértekezletről, mely ezzel a tárgygyal foglalkozott, mégis azt nem lehet mondani, hogy az ugy volt összeállítva, hogy esetleg épen 10 esztendőt szavazzon meg. Mert hiszen nem az adókérdés iránt, hanem egy ettől egészen elütő más kérdésben, a phylloxera elleni véde-