Képviselőházi napló, 1887. XXI. kötet • 1890. deczember 9–1891. január 31.
Ülésnapok - 1887-433
*8S. országos illés deczember 16-áu, kedden. 1890. Í77 kezes kérdésében hallgattuk meg a szakértőket és ők — legalább a mennyire én tudom — az ott felmerült ideát, tudniillik az itt contemplált adómentesség tartamát viszonyaink közt elegendőnek tartották. Továbbá, t. ház, kiterjeszteni ezeket az adókedvezményeket olyan szőlőterületekre, melyek a phylloxera által meg vannak ugyan támadva, de részben még hasznot hajtanak és azokat egészen adómenteseknek nyilvánítani, nézetem szerint, nemcsak indokolí nem lenne, hanem ez igen válságos visszahatással is lehetne egyes községek háztartására. (Igaz! jobbfelöl.) Mert egészen más az, ha arra az alapra helyezkedünk, hogy egy ezentúl létesítendő adó-objectumra kedvezményt adjunk és egészen más az, ha olyan meglevő adójövedelmekről mondunk le, melyek a jövedelmezőség mértéke után okszerűen és indokoltan szedhetők. (Helyeslés jobbfelöl.) B. Andreánszky képviselőtársamnak a szőlődézsmaváltság iránt felhozott érvelésére nézve legyen szabad csak azt megjegyeznem, hogy ha ő azon fáradságot, a melyet szellemeskedő megjegyzéseinek kitalálására fordított, (Derültség) ami adótörvényeink alaposabb tanulmányozására, avagy csak ennek a törvényjavaslatnak figyelmes elolvasására fordította volna; méltóztassék meggyőződve lenni, hogy beszédének legalább 9 A» része elmaradt volna. (Tetszés jobbfelöl.) És itt leszek bátor miudjárt bebizonyítani, hogy miért. (Halljuk! Halljuk!) A t. képviselő ur nem látszik azt tudni, hogy a szőlődézsmaváltság-tartozás lerovásának ideje a folyó évvel lejárt. Báró Andreánszky Gábor: Tudom! Wekerle Sándor pénzügyminister: Hát kérem, ha tudja, hogy ítélheti ezt meg a jövő szempontjából ? Itt, t. képviselőház, arról van szó, hogy ez a jövőre is ki fog hatni. Megjegyzem, mert hiszen az 1883: XI. t.-cz. alapján hosszabb tartamú törlesztések is engedélyeztettek, de itt nagyjában, túlnyomó részben arról van szó, hogy a szőlődézsmaváltság-hátralékokat, a melyeket eddig teljes mértékben követeltünk és a melyeket egy része be is fizetett, visszamenőleg 1883. évi január hó 1-től egészen a mai napig, vagyis az év végéig, a midőn megszűnik a tartozásnak fizetése, leírjuk. Itt tehát nemcsak arról van szó, hogy jövőre nem követelünk valamely tartozást, hanem arról van szó, hogy már teljesített befizetéseket az illetőknek javára Írjunk. Nézetem szerint, igen népszerű finánczpolitika volna azt mondani, hogy a szőlődézsmaváltsági tartozást elengedjük. De vájjon joggal indokolható volna-e, hogy az állam oly követelésekről mondjon le, a hol ő a kártalanításnál e»ak a közvetítő szerepét játszotta. Ez megint KÉPVH. NAPIA 1887—92. XXL KÖTET. egészen más kérdés; itt, a mint mondom, tulajdonképen airól van szó, hogy 1883-tól kezdve visszamenőleg oly adatok alapján, a melyek rendelkezésünkre állanak, a méltányosság követelményeinek megfelelőleg leszámolhassunk az egyesekkel olyképen, hogy a ki többet fizetett — a mint hogy 1883-ra visszamenve, a túlnyomó rész fizetett több évre egész évi tartozásokat — ezt a katasteri jövedelem arányában betudjuk neki további tartozásaiba a későbbi esztendőkre, szóval ezen alapon, egyforma mértékkel mérve, mindenkivel leszámoljunk. Csak ezeket kívántam, t. ház, megjegyezni. Vagyok bátor még egyet kijelenteni. A menynyiben hosszabb tartamú adókedvezmények hozatnának javaslatba az itt contemplált 10 esztendőnél, sajnálatomra, arra kellene kérnem a t. képviselőházat, hogy ne méltóztassék ezen adókedvezmények kérdését túlságos generositással elbírálni; ne pedig azért, mert, nézetem szerint, elmentünk már egészen addig a határig, a mely egyrészről ösztönül szolgálhat az illetőknek arra, hogy a szőlők regenerálásához — megengedem, igen nagy költséggel járó regenerálásához — újólag hozzáfogjanak és a melynek átlépése másrészt pénzügyi érdekeinket sértené, esetleg a jövőre érzékenyen veszélyeztetné. (Helyeslés jobbfelöl.) Itt nem praemiumokról van szó arra, hogy egyes területek a jövőre parlagon hagyassanak. Ezt, nézetem szerint, maga a 6. szakasz kizárja ; mert itt, ismétlem, a múltra való leszámolásról van szó, ugy, hogy itt a jövőre praemiumról szólni nem lehet, ha parlagon hagyja azt a szőlőt. Hogy egyébiránt erre nézve is igazoljam, hogy részemről is közre kivánok hatni arra, hogy ezen parlagon hagyott területek mielőbb, a mennyire csak lehetséges.mívelés alá vonassanak, egy új szakaszt is leszek bátor a részletes tárgyalás során előterjeszteni, a melyben azt hozom javaslatba, hogy a vagyon-átruházásoknál nem az eddigi katastralis jövedelem alapján és minimalis tételek alkalmazása mellett, hanem a vételár, esetleg a bevallott érték alapján történjék az illeték megállapítása. (Helyeslés.) Kérem, méltóztassék a törvényjavaslatot általánosságban elfogadni. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve; ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Az előadó ur sem kívánván szólni, kérdeni a t. házat: roéltóztatik-e a szőnyegen lévő törvényjavaslatot a pénzügyi és közgazdasági bizottságok szövegezése szerint általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik elfogadják, méltóztassanak íelállani. (Megtörténik.) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy általánosságban elfogadtatik. aa
