Képviselőházi napló, 1887. XXI. kötet • 1890. deczember 9–1891. január 31.

Ülésnapok - 1887-432

156 * 82 öreges Uéb deczember 15-én, hétfon. 1890. az előirányzat szerinti összeggel, kiadásban pedig tett 488,291.115 frt 14V« krt, vagyis 24.325 frt 86 krral többet, mint a megnevezett összeg, miért is az előirányzott 2,226.512 frtnyi hiány is ugyanennyivé! nagyobb. Összevetve most már a mondottakat, az 1889. évre végleg megállapított költségyetés tett: bevételben 836,513.401 frt 22 krt; kiadásban 844,881.071 frt 28Vi krt; hiányban 8,367.670 forint Ü6 1 / 2 krt, melylyel szemben a közigazga­tási előírás, illetőleg utalványozás tett bevételben 838,208.329 fit 01 krt;kiadásban 832,948,769 frt 087* krt; fölöslegben 5.259.559 frt 927* krt, vagyis ez év kezelésének a közigazgatási elő­írás, illetőleg ^utalványozásban nyilvánuló ered­ménye az előirányzatnál több mint 137* millió forinttal kedvezőbb. 1887-ben 7 millió, 1888-ban 12 millió fo­rinttal volt kedvezőbb az előírás az előirány­zatnál, a fokozatos haladás tehát igen szembe­tűnő. Hosszasan kellene igénybe vennem a t. ház szíves figyelmét, ha az eredményt a költségvetés főosztályai szerint részletezném, de legalább a rendes kezelésre akarok rámutatni s röviden kiemelem, hogy, mig a rendes kezelésnél ä költ­ségvetés szerint 13 millió felesleg irányoztaíott elő, addig az előírás eredményekiiit 29 millió felesleg van kitüntetve, a mi mindenesetre igen megnyugtató, sőt örvendetes eredmény. I)e, t. ház, azt hiszem, hogy ha az 1889. évi kezelésről teljesen hü képet akarunk nyerni, az imént felsorolt összegekből mindazon bevéte­leket és kiadásokat le kell vonnunk, melyek köl­esönökből erednek, illetőleg kölcsönök conversió­jára fordítandók, melyek tehát ez év bevételei­nek illetőleg kiadásainak nem tekinthetők. Kölcsönökből eredő bevételkint előirányoz­tatok 499,263.132 frt 16 kr.; kölcsönök con­versiójára fordítandó kiadásként megszavaztatott — az 1881. évi XXX1T. és 1888. évi XXII. törvényczibk alapján — összesen 484,786.913 frt 82 kr.* Ha ezen összegeket levonjuk az előbb em­lített előirányzat szerinti összegekből, marad mint az 1889. évet illető bevételi előirányzat 337,250.269 forint 06 kr., mint kiadás pedig 360,094,157 frt 467* kr. E szerint az állam jövedelmeiből nem több mint 337,250.269 frt 06 krig terjedő kiadás fedezete állott a kormány rendelkezésére s az előirányzat szerint 22,843.888 frt 407* kr. idegen pénzből, illetve hitelművelet alapján lett volna fedezendő. Mit mutat evvel szemben az előírás ered­ménye? A hitelmüveletekből eredő bevételek levo­násával tett az 1889. évibevételi előírás 350,758.805 forintot, a kiadási utalványozás pedig — a köl­csönök conversiójára fordított összegeket szintén levonva — 348,161.885 frtot, azaz az állam for­rásaiból eredő jövedelmek az ezen évet illető kiadások fedezésére nemcsak elegendők voltak, hanem még 2,596.049 frt 73 kr. fölösleg is mutatkozik! Ezen eredmény, számokban kifejezve, 25,440,838 frttal kedvezőbb az előirányzatnál. (Helyeslés.) Bár költségvetésileg először 189l-re irá­nyoztatik elő fölösleg, ezek szerint már 1889-ben helyreállt az egyensúly s ma már zárszámadási eredmény alapján eonstatálhatjuk, hogy a nem­zet s a t. ház régi óhaja, törekvéseinek czélja el van érve s e nemzet, nem csekély áldozatok árán, nehéz küzdelmek után végre az ígéret földjére csakugyan elvezettetett. Oly eredmény, t. ház, mely teljesen igazolja a kormány által már évekkel ezelőtt inaugurált pénzügyi politikába helyezett bizalmat, melylyel szemben a zárszámadás vizsgáló bizottság nem habozott a maga részéről osztatlanul fejezni ki tetszését és elismerését. (Élénk helyeslés jobbfelől.) S tette ezt annyival is inkább, mert ebben egy­szersmind a jövő további kedvező fejlődésének méltán legfőbb garantiáját találja. Daczára ezen kedvező eredményeknek, a zárszámadási bizottság, teljes tudatában annak, hogy tniajdonképeni hivatását s főfeladatát az alkotmányos ellenőrzés képezi, most is teljes rigorositással terjesztette ki figyelmét a költség­vetésből történt összes eltérésekre s vizsgálta azon okokat, melyek ez eltéréseket szüksége­sekké s indokoltakká tették. Mert — tekintve a ház budgetjogát — azon körülménynyel, hogy 8 millió 800 ezer forintnyi túlkiadást bőven ellensúlyozza, sőt teljesen leapasztja a más czíme ken elért s összesen — berek számban szólva — 20 millió forintra rugó megtakarítás, s hogy a némely jövedelmi ágaknál tapasztalt 19 millió forintnyi visszamaradással szemben áll más czí­liieken közel 23 milliónyi több bevétel, még az eltéréseket — daczára annak, hogy ez pénz­ügyileg, a mérleg szempontjából igen előnyös helyzet — igazoltaknak nem tekinthette. (He­lyeslés jobbfelöl.) Sőt tovább ment a bizottság. Nemcsak hogy az eltérések indokait mérlegelte egész szigorral, hanem azon meggyőződésben, hogy az állam­háztartás rendezésében elért jelentékeny sikere­ket mi sem veszélyeztetné jobban, mintha a jövedelmek vérmes reménynyel irányoztatnának elő s a kiadási hitelek nem a valódi szükségnek megfelelőleg kéretnének: azon szempontból is tárgyalta a tételeket, hogy vájjon a jövedelmi visszamaradások nem oly természetüek-e, hogy általában közjövedelmeink s különösen az illető ágak fejlődésképességébe vetett hitünket meg­ingathatnák s hogy a tűlkiadások ismétlődésétől

Next

/
Oldalképek
Tartalom