Képviselőházi napló, 1887. XXI. kötet • 1890. deczember 9–1891. január 31.
Ülésnapok - 1887-432
482. országos ülés deezember 15-én, hótfSn. 1890, 157 — a mi, különösen, ha nagyobb mérvben történnék, kétségkívül zavarólag hathatna — nem kell-e tartanunk? Megnyugvással constatálhatom, t. ház, hogy, mig egyrészt a költségvetéstől történt eltérések teljesen kielégítő s elfogadható indokolást és magyarázatot nyertek, addig másrészt — mint ez Írásbeli jelentésemben tüzetesb kifejtést nyert — arról is meggyőződtünk, hogy ez eltérések korántsem oly természetűek, hogy a budget realitása tekintetében legkisebb kételyt is ébreszthetnének. Mert, midőn — egyebekről nem is szólva — az egyenes adók 668 ezer forinttal, a fogyasztási adók 6 millió forinttal, a jövedékek is igen tekintélyes összeggel, a kereskedelmi tárcza bevételei 4 millióval haladják meg az előirányzatot s midőn mindezek daczára is azt látjuk, hogy a bevételi előirányzat nagyban és egészben mégis a régi keretben mozog: azt Íriszem, a legpessiniisticusabb felfogás sem láthat, a különben is ily nagy budget keretében igazán alig számbavehető,, csekély eltérésekben komolyabb f figyelmet érdemlő jelenséget. És hogy állunk a túlkiadások tekintetében? Ha eltekintünk azoktól, melyek csak látszólagos túlkiadások s melyek ilyeneknek nem is tekinthetők, mint például az államadósságok fejezeténél felmerült s egy milliót meghaladó túlkiadás, mely a conversio keresztül vitelével áll kapcsolatban, s ilyenek például az üzemi és üzleti természetűek, melyeknek az illető bevételi czímcken több bevétel felel meg, mondom, ha ilyenektől eltekintünk, a valódi túlkiadások valóban oly minimalisak, hogy számba alig jöhetnek. Egyedül a nyugdíjaknál látunk most is, mint az előző években, egy nagyobb összegű túlkiadást, 556 ezer frtot. Tekintve azonban, hogy az új nyugdíjtörvénynek a tisztviselőkre nézve kedvezőbb rendelkezéseire való figyelemmel e ezímen a jövő évi költségvetésben már tetemesen nagyobb összeg van előirányozva, remélhető, hogy jövőben ezen ezímen sem fogunk nagyobb túikiadásokkal találkozni. Ezek után kérem a t. házat, hogy ide vonatkozó határozati javaslatunkat elfogadva, az eltéréseket jóváhagyni s ugy ezekre, valamint általában a zárszámadásban nyilvánuló összes eredményekre nézve a kormánynak a törvényszerű felmentést megadni méltóztassék. (Helyeslés jobbfelöl) Ezen kivül még két határozati javaslatot terjeszt a bizottság a t. ház elé. Kötelességemnek tartom ezekre is röviden kiterjeszkedni. A aldunai Vaskapu-szabályozás költségeiről szóló számadás, a törvény követel menyeinek megfelelőleg, a zárszámadásoktól elkülönítve adatván be s igy a bizottság is azt külön vévén tárgyalás alá, külön határozati javaslattal ajánlja a Vaskapu-szabályozási előmunkálatok 1889. évi költségeiről szóló s összesen 96.759 frt 93 krnyi kiadást feltüntető számadás jóváhagyását. Végre a 3-ik határozati javaslat vonatkozik a honvéd-segély-alapra. Tárgyalásaink aorán tudniillik arról győződvén meg, hogy ezen alap az országgyűlés dotatiója mellett sem elegendő a segélyre szorultak támogatására, a minek egyik oka az is, hogy a segélyezésre részben az alap tőkéi is felhasz • náltattak, kívánatosnak látnánk a további intézkedések megtétele szempontjából első sorban az egylet törzsvagyona álladékának megállapítását. a mire a kormányt határozati javaslatunkkal utasíttatni kérjük. Ajánlom a t. háznak mindhárom határozati javaslat elfogadását. (Élénk helyeslés jóbbfélöl.) Balogh Géza jegyző: Madarász József! Madarász József: T. ház! Azon helyeslések után, melyekkel a t. előadó ur előadása a kormánypárt részéről találkozott, engedje meg a t. ház, hogy bizonyos tekintetben a t. előadó ur előadásához én is hozzájáruljak. (Halljuk! Halljuk!) Különösen helyeslem a takarókosság és jövedelem fokozására nézve előadottakat, főleg ha a takarékosság a múlhatatlan közművelődési czéloknak veszélyeztetése nélkül történhetik. De midőn ezt szívesen elfogadom, kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy azon takarékosságot, mely a múlhatatlanul szükséges közművelődési és nemzeti czélok elérhetésétől az eszközöket megvonja, pedig méltóztassék megengedni, hogy egyebet ne említsek, a közoktásügy állapotáról szóló jelentésből azon sajnos adatot merítettem, hogy hazánkban több száz olyan község van, melyekben a gyermekek iskolába nem járhatna-;, azon takarékosságot, mely e bajok eloszlatására nem ajánlja fel minél előbb a kellő eszközöket, én véteknek, hazám elleni bűnnek tartanám. (Élénk helyeslés a balés sselső baloldalon.) A mi pedig a jövedelmek fokozását illeti, magam is igen szívesen veszem a jövedelmek mindazon emelését, melyet egy vagyonos nemzet vagyonos polgárai megbírnak; de kártékonynak, sőt bűnnek tartanám, hogyha az az adócsavar megfeszítése által történik. (Igaz! TJgy van! a ssélső baloldalon.) A t. előadó ur — ha ugyan jól értettem — a fölötti örömét fejezte ki, hogy már 1889 ben helyreállván az egyensúly e hazában, ime elérkeztünk az igéret földére. Én erre csak azt mondom a képviselő, mint előadó urnak, hogy körülbelül 1000 évvel azután, mikor ősapáink Kárpát bérczeit már képesek voltak elfoglalni, óhajtom az előadó urnak és hazámnak, hogy még egy második
