Képviselőházi napló, 1887. XXI. kötet • 1890. deczember 9–1891. január 31.
Ülésnapok - 1887-432
488. országos flles deezember 15-én,hétfőn. 1890. jtK tikailag, mint közgazdaságilag inkább érdekelt államok ugyancsak 10°/»-os értékvámot fogadtak el. Az eg\ptomi kormány fentartotta macának a szabadságot, hogy a 10 0 /»-os vámon kivtil eső, valamint egyéb intézkedések tekintetében is autonóm módon járhasson el, de mindig azon kikötéssel, hogy mindazon előnyök, melyek más államoknak adatnak, nekünk is megadassanak; és hogy viszont mindazokat az intézkedéseket, melyek ránk fognának súlyosodra, más államokra is egyaránt alkalmazni fogja. Ezen értelmezéssel fogadtuk el különben az egyptomi vámszabályzatot is, a miből azon előny is származott, hogy ez év augusztus közepe óta a dohánynak bevitele lehetővé van téve, a minek fontos ságát eléggé hang úlyóznom, azt hiszem, nem szük*éges. (Helyeslés.) Meg kell jegyeznem továbbá, hogy ezen 10 évre szóló szerződés előzőleg a törvényhozás jóváhagyását igényli. Ezen jóváhagyás annál szükségesebb, mert ez év végével lejár azon felhatalmazási törvény is, melynek értelmében Egyptommal viszonyaink ideiglenesen rendeztettek. Szükséges tehát, hogy ama törvény hatályát már január 1-én ezen egyezmény pótolja. De szükséges, t. ház, a törvényhozás sürgős jóváhagyása azért is. mert január l-ig az egyptomi kormánynyal még kellő időben ki kell cserélni okiratainkat, az idő pedig ehhez már igen rövid. Mindezeknél fogva s utalva egyúttal azon indokolásra is, melyet a törvényjavaslathoz csatolni bátor voltam, kérem a t. házat, hogy a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni méltóztassék. (Helyedés.) Emich Gusztáv a közgazdasági bizottság előadója; T. ház! A kereskedelmi minister ur által tett előterjesztés után, nekem, mint a közgazdasági bizottság előadójának, szerepem igen rövidre szorítható, miután a minister ur által előadottak kifejtették az egyezmény legfontosabb momentumait. Még csak az egyptomi forgalom jelentőségének il'lustrálása szempontjából vagyok bátor jelezni, hogy a manarchia kikötőiből 52 segélyezett gőzhajót járat, ezek közül havonkint egyet Fiuméből; ezenkívül pedig számos gőz- és vitorlás hajó foglalkozik épületfaszállítással. Egyptom árúforgalma az utolsó években a bevitelben visszaesett, kivitelben azonban emelkedést mutat. Utóbbi időben azonban a kivitelben oly lényeges a haladás, hogy öszszes bevitele 1827* millió, kivitele 310 millió franknyi volt; ebből a monarchiára esik a be vitelből 16-6 millió, a kivitelből 25"6 millió frank. A közgazdaság mindezen érdekeinek mérlegelésével vagyok bátor a közgazdasági bizottság nevében a t. háztól az egyezmény változatlan elfogadását kérni, mint a mely keletre irányuló kereskedelmi érdekeinket kétségkívül nagy mértékben előmozdítani van hivatva. Elnök: Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a szőnyegen lévő törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy az elfogadtatik és így következik a részletes tárgyalás. Először a ezím a közgazdasági bizottság szövegezése szerint Dárdai Sándor jegyző (Olvassa a törvényjavaslat czímét, bevezetésit és I— XVI. czikkeit, a melyek észrevétel nélkül elfogadtattak). Elnök: Evvel a törvényjavaslat részleteiben is megszavazva lévén, harmadszori megszavazása a holnapi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a zárszámadási bizottság jelentése az 1889. évi állami zárszámadás s a Vaskapu-szabályozás költségeiről szóló számadás megvizsgálása tárgyában. Azt hiszem, méltóztatik a. jelentést felolvasottnak tekinteni és igy az általános vitát megnyitom. Az első szó a bizottság előadóját illeti. Földváry Miklős előadó: T. ház! Az 1889. évi állami zárszámadások oly kedvező eredményeket mutatnak, a milyenekkel a korábbi évi zárszámadások egyikében sem találkoztunk. Nem az I 887. és 1888. évek zárszámadásaiban sem, a melyek pedig már szintén eléggé megnyugtató képet nyújtottak a kormány állaingazdászati s kormányzati tevékenységéről. Az 1889. évi zárszámadás a pénzügyi helyzet s államháztartásunk javulásának még határozottabb jelenségeit tünteti fel s ez év kezelésében még örvendetesebben nyilvánul egyrészt a közjövedelmek emelkedése, másrészt a takarékosság elvének teljes érvényesülése. Állításom igazolásául, t. ház, legyen szabad a zárszámadások főeredményeire utalnom s néhány számadatra hivatkoznom. (Halljuk I) Mindenekelőtt a költ égvetési törvény alapján nyugvó kezelést tekintve, 1889-re bevételként előiratott 352,358.051 frt 79 kr., mely az előirányzott 350,663.124 írtnál 1,694.927 frt 79 krral több; kiadásként utalványoztatok 344,847.653 frt 94 kr., mely a költségvetési törvénynyel megszavazott 356,804.282 forintnál 11,956.628 frt 06 krral kevesebb, minélfogva a költségvetési törvény alapján nyugvó kezelés | végeredményeként 7,510 397 frt fölösleg mutatkozik, mely eredmény, szemben az előirányzott 6,141.158 frtnyi hiánynyal, 13,651.555 frt és 85 krral kedvezőbb. (Helyeslés.) A póthitelek- és felhatalmazásokkal nyert bevételi és kiadási hitelekre a költségvetési évfolyamán előirt járandóság tett bevételben 485,850.277 frtot, mely összeg teljesen egyezik 20*
