Képviselőházi napló, 1887. XX. kötet • 1890. november 19–deczember 6.

Ülésnapok - 1887-413

};4 418. országos ülés novemtter Síl-én, pénteken. 1890. zsidóság nemzeti érzülete fokozódjék ég ne érezze azt az insultust, mely a törvény ezen intézkedésében foglaltatik. (Igazi Ugy van! bal­felöl.) T. ház! Ez egészségtelen állapot és ezt meg kell szüntetni; de hogy tisztába jöjjünk a kérdés iránt, egész elfogulatlanul akarok sze­mébe nézni és az a kérdés merül fel, hogy mi a zsidóság ebben az országban és ennek ax országnak ? (Halljuk ! Halljuk!) Tudjuk a multakból, a zsidók egyenkint jöttek be az országba és az akkori gazdasági fejletlenség mellett apró kiskereskedők, korcs­márosok . . . Csatár Zsigmond: Pálinkamérők! (Derült­ség a szélső baloldalon ) GrÜnwald Béla: . . . voltak és egyszer­smind falusi bankárok. Igen természetes, hogy uzsorával is foglalkoztak; Csatár Zsigmond: De mennyire! (Derült­ség a szélső baloldalon.) GrÜnwald Béla: ... és azért azt a be­nyomást tették, mintha ők gazdasági parasiták volnának, a mik tényleg voltak is. De azóta a helyzet lényegesen megváltozott. A zsidóság óriási átalakuláson ment keresztül; ma földbir­tokosok, gazdák, bérlők s a ki az 1885-iki kiállítást figyelemmel kisérte, látta, hogy a nagy és kisipar terén milyen óriási tevékenységet fej­lettek ki. Látjuk, hogy a kereskedésnek nagy styljét Magyarországon ők alkották meg és igy tulajdonképen mozgató erői mindazon forgalmi eszközöknek, melyek a gazdaság előmozdítására szükségesek. Azonkívül foglalkoznak a polgári élet egyéb feladataival, ügyvédek, tanárok, tu­dósok, orvosok stb. Most, t. ház, mi derül ki ? Az, hogy a zsidó megszűnt gazdasági parasita lenni, hanem a gazdasági élet egyik lényeges orgánumává vált, kitűnt, hogy a zsidóság azzal foglalkozik, a mi­vel a polgári elem Európa nyugoti országaiban, hogy a zsidóság ma a magyar polgári elemnek egyik lényeges és kiváló része, hogy az nem csupán egy felekezet, hanem egy néposztály, a mely nagy, lényeges gazdasági és szellemi functiot végez az ország életében s a ki ezt a lényeges orgánumot megsérti, magát a nemzet testét sebezné meg. (Helyeslés.) T. ház! A magyar állam gyengeségének oka a múltban a magyar polgárság hiánya volt. A középkorban a polgárság idegen volt s nem vett részt a nemzet szellemi életében. Most má­sodszor alakult egy nagyobb stylü polgárságunk, a zsidóságban. ' Azt akarjuk-e, hogy ez is idegen maradjon, mikor beolvadásra való képességének s hajlamá­nak annyi jelét adta s nem nemzeti érdek-e, hogy a zsidóság magyar polgársággá váljék, hogy teljesen beolvadjon a nemzet testébe s anyagi és szellemi ereje a nemzet erejét gya­rapítsa ? De a keresztények s nem keresztények közötti házasság, a családi közösség nélkül nincs össze­olvadás. Ne engedjük, hogy ez az elem külön­állásában megkeményedjék s proclamáljuk a connubiumot keresztények s nem keresztények között. A ki magasabb nemzeti szempontból tekinti a kérdést, nem kételkedhetik, hogy a házassági jog ily szellemben való átalakítása, első rangú nemzeti érdek s remélem, hogy a t. igazságügyminister ur nemcsak a liberalis­mus, de a nemzeti érdek szempontjából mielőbb c gy °ty törvényjavaslatot fog benyújtani, vagy a családi jog rendezésénél oly intézkedéseket fog tenni, hogy házasságjogunkból ezen ano­mália kiküszöb öltessék. (Helyeslés.) Ezeket csak azért hoztam fel, hogy ki­mutassam azt, hogy egyik megoldatlan kis kérdés mily nagy megoldatlan kérdésekre utal, hogy nemzeti életünk problémáival mily keveset fog­lalkoztunk mindekkoráig. Végre is, t. ház, a ház tárgyalásaiból és hangulatából azt vettem ki tanulságul, hogy immár lehetetlenné vált annak a politikának a folytatása, a mely az ő két­szinűségével kaczérkodott minden áramlattal és minden iránynyal, (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon) hanem a nemzet szükségei a kormányt is a tiszta álláspontok felé hajtják, (Helyeslés a bal- és a szélső baloldalon) hogy lehetetlenné vált az a politika, mely minden particularis érdekkel kiegyezik az állam tekintélyének és érdekeinek rovására (Helyeslés a bal- és a szélső baloldalon) és hogy végtére az állam érdekei és a nemzeti érdekek lesznek az irányadó szempontok a kor­mány körében is. Lehetetlennek tartom, t. ház, tovább is azt a politikát, mely nem a problémák megoldásában, hanem azok kikerülésében kereste a dicsőséget. (Helyeslés a bal- és a szélső bal­oldalon.) Végtére, t. ház, nemzeti életünk leg­főbb problémáihoz kell fordulnunk és akkor be fogjuk dugni forrásait azon apró kérdéseknek és kellemetlenségeknek, melyek közéletünkben előfordulnak és a melyek kellemetlenséget okoz­nak kormánynak, képviselőháznak és minden tényezőnek, kis kérdésekkel való foglalkozásra kényszerítik. (Helyeslés a bal- és a szélső bal­oldalon.) Osak a nagy kérdések megoldása fogja közéletünket felemelni, magasabb styllel fel­ruházni, mert csak azok érdemesek arra, hogy a közvélemény érettük lelkesüljön és irántuk meleg érdeklődést tanúsítson. Be kell következni az időnek, midőn a nemzet eszményei és a hatalom egy és ugyanazon tényezőben essenek össze, mert eddig, fájdalom, a kettő mindig külön volt választva. (Ugy van! ügy van! a bal- és a szélső baloldalon.) És ennek igy kell lenni azért, mert

Next

/
Oldalképek
Tartalom