Képviselőházi napló, 1887. XX. kötet • 1890. november 19–deczember 6.

Ülésnapok - 1887-425

428. országos ülés deezenber 5-én, pénteken. 1890. 351 T^ftént azonban, hogy a bécsi cs. és kir. liadszertárban eszközölt vizsgálatnál a nekünk átadott mintapuskák, melyek a mi gyártásunk­nak alapjául szolgáltak és a melyeknek alkat­részeivel a mi puskáink alkatrészei felcserél­hetők, teljesen mellőztettek és a felcserélhető­ség a steyri gyárban készült oly puskákkal vizsgáltatott meg, a melyeknek azonossága a mintapuskákkal constatálva egyáltalában nincs." (Nagy mozgás a hal- és szélső haloldalon.) Hogy történhetett ez, t. képviselőház, miután tény az, hogy a steyri fegyvergyárban ma készülő puskák alkatrészeit nem lehet felcserélni azon mintapuskák alkatrészeivel, a melyek a magyar fegyvergyárnak átadattak ; a szerződésben azon­ban az volt mondva, hogy a fegyvergyár pus­káinak alkatrészei ez utóbbi puskák alkatrészei­vel legyenek kicserélhetők? A magyar gyár nem is dolgozhatott ugy, hogy a steyri fegyvergyár jelenlegi puskáinak alkatrészeivel legyenek ki­cserélhetők a magyar puskák alkatrészei; mert akkor a t. honvédelmi minister ur az ő nagy előzékenységével bizonyosan azt mondta volna a fegyvergyárnak: Nem azt követeltem én, hogy az uj steyri fegyverek alkatrészeivel legyenek kicserélhetők a magyar puskák, hanem az 1888 ban átadott mintapuskák alkatrészeivel! És mégis azt vetik szemére a fegyvergyáruak, hogy az alkatrészek a steyri fegyvergyár puskáinak alkat­részei vei nem voltak kicserélhetők. No, t. kép­viselőház, a mint én megbízható szakemberek­től hallottam, a kik azt megpróbálták, a steyri fegyvergyár által jelenleg szállított puskák al­katrészei a steyri fegyvergyár részéről a magyar fegyvergyárnak akkor átadott mintapuskák alkat i részeivel nem cserélhetők ki. (Nagy mozgás a bal- és szélső baloldalon.) Megyek tovább, t. képviselőház. A jegyző­könyv a Julius 12ikén kezdődött próbákról azt mondja, hogy a folytatólagos lövésnél — ezen 50 fegyverből csak 31-et próbáltak ki s ezzel, gondolom, 3805 lövést tettek — a závárzat tokjai kitágultak. Erre a bizottság, mint azt már Polónyi Géza t. képviselőtársam felolvasta — meg akarom kímélni a t. házat, hogy még egy­szer felolvassam — kimutatja azt, hogy az idom­szerekkel meg se lehetett mérni azon táguláso­kat; pedig ezen idomszerekkel 5 ezred milli­méternyi tágulásokat is meg lehet mérni. Azon kivül a jegyzőkönyvben egyenesen ki van mondva, hogy a próbáknál a í9. számú fegy ver feltétlenül megfelel, annál más hiba nem lehetett — a mennyire nekem az adatok ren­delkezésemre állnak és a mennyire én combi nálni tudom — mint az, hogy a fegyver alkat­részeit a steyri gyár által készített fegyverek alkatrészeivel kicserélni nem lehetett. Maga a jegyzőkönyv is azt mondja (olvassa): „Das Ge­wehr Nr. 19 blieb gut. Ansonstenwurdenkeinerlei Brüche oder besondere Störungen coiisítatirt." Már mostan, ha egy gyár 12 nap alatt — mert a Julius 7-iki próbánál 20 fegyer még nem felelt meg, akkor még biztonsági okokból be kellett szüntetni a próbákat — ily előmenetelt tudott tenni, akkor nem mondhatja a minister ur, hogy ez a gyár, melynek üzletvezetősége ellen kifogást nem lehet tenni, melynek élén munkakedvelő, reális emberek állottak és me'y csak azért volt késedelemben, mert a Green­wood-czég nem szállította a kellő időben a szük­séges gépeket, nem tud megfelelni, akkor ettől a gyártól el lehetett várni, hogy rövid idő alatt teljesen használható fegyvereket fog szállíthatni (Ugy van! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) A honvédelmi minister ur mindazáltal szán­dékában nem hagyta magát megzavartatni és a gyárhoz azt a kérdést intézte, hogy augusztus 20-ig, illetőleg 31-ig hány fegyvert bírna szál­lítani. S ez a gyár, mely június 12-ikén ínég csak 20 fegyvert birt szállítani, már akkor ezállítóképesnek U mutatkozott; mert kijelentette, hogy augusztus 20-ig 250 fegy vett é* augusztus 31-ig ismét 250 fegyvert bir szállítani, de egy­szersmind kijelentette, hogy e fegyverek nem fognak különbözni azoktól, melyeket Julius 19-én Bécsben az arsenálban kipróbáltattak, miután a jegyzőkönyvek a kísérletekről csak augusztus 16-án boesájtattak a gyárvezetőség rendelkezé­sére, tehát 4 nap alatt, augusztus 16-ától augusztus 20-áig semmi esetre sem változtat­hatta meg a gyár a fegyvereket, bár már elő­zőleg kimutatta, hogy igenis törekszik és képes is rövid idő alatt javításokat eszközölni. (He­lyeslés balfelöl.) Így tehát a t. minister ur augusz­tus 21-én a gyárnak kijelentette, hogy ő mal­most azon 75.000 fegyverre sem reneetál, a melyeket azelőtt esetleg hajlandó volt a gyártól átvenni. Hát, t. ház, ha valaki ebből ki tudja olvasni azt, hogy az igen t. minister ur jóakarattal járt el a fegyvergyárrá] szemben, akkor igazán szeretném tudni, hogy hol kezdődik a rossz­akarat? (Iraz! Ugy van! a bal- és szélsőbalon,.) Ha csak egy csepp jóakarat lett volna a minis­ter úrban, akkor már az első lépésnek annak kellett volna, lenni, hogy a gyárba kiküldte volna azt a műszaki bizottságot, a melynek kiküldését ezen gyár a minister úrtól kérte. (Helyeslés balfdöl.) Különben is tudnia kellett volna a t. minister urnak azt, hogy ilyen gyár mindig gyermekbetegségekkel küzd és hogy például a steyri gyár csak másfél esztendő után tudott a - hadügyministeriumnak teljesen meg­felelő fegyvereket átadni. De a hadügyministe­rium nem ugy tett, mint a t. minister ur, hogy rá sem nézett a gyárra, hanem mindig szoros

Next

/
Oldalképek
Tartalom