Képviselőházi napló, 1887. XX. kötet • 1890. november 19–deczember 6.
Ülésnapok - 1887-425
344 *^S. országos ülés deeíember 5-én, pénteken. 1890. fog szállítani, vagy ki kellett magát tennie annak, hogy a pénzügyi bizottságban élhetetlennek fog declaráltatni. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Bármiként álljon is azonban a dolog, a t. minister ur eljárásának megvilágítására fontos adat, hogy a t. minister ur még akkor is, midőn e szerződést azzal a társulattal felbontotta, midőn f! minister ur látszólagos jóakaratot színlelt a társaság iránt, (ügy van! a szélső baloldalon) akkor is oly feltételekhez kötötte a további 75.000 db. fegyver szállítását, melyeknek betartása lehetetlenség. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Már most, t. ház, még két mozzanatot akarok esak kiemelni. (Halljuk! Halljuk!) Milyen kifogások tétettek ezen fegyverek ellen ? Az egyik neme a kifogásoknak az volt, hogy a steyri fegyvergyár fegyvereinek egyes részeivel a fegyverek egyes idomszerei nem cserélhetők fel. Igen, t. képviselőház, de ezen kérdésnél, midőn a puskák összehasonlítására került a sor, (Halljuk! Halljuk!) kisült, hogy a t. eomissio, mely ezen puskákat vizsgálta, az az átvételi különítmény — szószerint idézem az idevonatkozó jelentést, mely azt mondja; „Az átvételi különítmény ezek egy részét helyesnek találta, más részét, ezek között olyanokat is, a melyek a bécsi császári hadszertárban készültek, annak a bélyegével voltak ellátva, visszautasította." (Derülség a balon és szélsőbalm.) Szabad-e tehát, t. képviselőház, magyar embernek úgy eljárnia — mert az előbb a t. minister ur rossz néven vette, hogy én magyar emberrel szemben kifogásolom ezen eljárás helyességét — szabad-e magyar embernek, a magyar fegyvergyár érdekében kiküldött magyar embernek igy eljárnia, hogy a bécsi arsenal bélyegével ellátott és jónak talált fegyvereket esak azért, hogy a fegyvergyár ne boldoguljon, visszautasítsa? (Igaz! Ugy van! Élénk tetszés a szélsőbalon.) De, t. képviselőház, tovább megyek. Az idomszerek, a melyeket a minister urnak és az elkülönítménynek rendelkezésére bocsátottak — (Halljuk! Halljuk!) a fegyvernél előforduló u. n. vastagodásnak kérdésében — Staachuugnak hívják azt németül — 0'005 milliméternyi elváltozás megvizsgálására terjednek ki, tehát 0'005 milliméternyi vastagodás valamely részen azon idomszerek által, melyek a szakértők rendelkezésére állanak, eonstatálható. Most mi történt? Ezt az 50 db. fegyvert visszautasították a vastagodás czímén; holott constatálták, hogy oly csekély volt az elváltozás, hogy saját idomszereikkel nem fedezhették azt fel. (Derültség és mozgás a szélsőbalon.) Tehát 0'005 rész milliméteren alul kellett állania annak a vastagodásnak, mert különben, ha ezen felül állott volna, saját idomszereikkel észrevehették volna. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) És ez szolgált indokul arra, t. képviselőház, hogy a minister ur ezen gyárral minden további összeköttetést megszakított és a gyárnak létezését egyáltalán lehetetlenné teszi. (Igaz! Ugy van! Élénk tetszés a szélső baloldalon.) Ezek tények, t. képviselőház s az előttem fekvő jelentésben a fegyver- és lőszergyár-részvénytársaság nem is fukarkodik azon meggyőződésének kifejezést adni, hogy ezen fegyveres lőszergyárat a t. honvédelmi minister ur buktatta meg. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Most már, t. ház, csak arra van szükség, hogy ezen fegyvergyár bukása folytán a mérleget vonjuk le. (Halljuk Halljuk!) Ki mit nyert és ki mit vesztett! A magyar állam elvesztett 16 hold telket;, elvesztette a törvény által biztosított összes kedvezményeket; de ez, azt hiszem, t. képviselőház, csekély ár ahhoz képest, hogy egy nemzeti szégyent kell elviselnünk az egész külföld előtt, hogy Magyarországon egy fegyvergyárat nem bírtunk létesíteni (Ugy van! Ugy van! a szélső baloldalon) és hitelképtelenné tettük jövőre nézve az eszmét. Mert Magyarországon a magánvállalkozás tartózkodó lesz még egyszer ilyen ministerialis jóakaratnak kitenni magát, hogy itt fegy vei gyárat létesítsen. (Ugy van! Ugy van! a szélső baloldalon.) De, t. ház, vesztett a magyar állam különösen egy jelentékeny tényezőt, elvesztette azt, hogy a 180.000 darab fegyver szállításának elmaradásával a fegyvergyár előállításának czélja és lehetősége csökkentek. Már most mit vesztett például csak a magyar főváros? Sajátságos-; a magyar főváros is rendkívül bizalommal volt ezen intézmény iránt, mint a hogy minden magyar ember bizalommal volt. És mi történt? Minthogy az a 16 hold telek nem volt jó, nem volt a czélnak megfelelő, a melyet u minister úrtól kapott a részvénytársaság: folyamodtak a fővároshoz, hogy az adjon nekik megfelelő telket. És mit tett a főváros ? Minthogy a kormány és a törvényhozás támogatta az eszmét, a magyar főváros azon telket, mely akkor 5 forint leltári becsértékkel volt felvéve négyszögölenkint, oda adta °2 forintért. Tesz pedig a terület 21.000 négyszögölet s igy itt 60 ezer forinton felül van a főváros vesztesége. De tovább megyek. A főváros, hogy a fegyvergyár létesítését ínég ne akadályozza, nem kötötte ki — a mit különben szokás kikötni és ezen kikötés elmulasztásához a belügyminister jóváhagyását megnyerte — mondom, nem kötötte ki azt, mert nem is volt képzelhető, hogy ez a gyár valaha megbukjék és más czélokra használtassék, hogyha fegyver-