Képviselőházi napló, 1887. XX. kötet • 1890. november 19–deczember 6.

Ülésnapok - 1887-423

423. orsüágos ülé* dcczember 3-án, szerdán. 1890. 289 Elnök: Megszavaztatik. Báró Roszner Ervin jegyző (olvassa): Átmeneti kiadások: VII. fejezet, 1—3. czím. Az erdélyi birtokrendezések gyorsítása czéljából adható költségelőlegek 50.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Báró Roszner Ervin jegyző (olvassa): Királyi táblák : Átalakítás és felszerelésre 30.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Báró Roszner Ervin jegyző (olvassa): Átköltözködésre 50.000 frt. Elnök : Megszavaztatik. Báró Roszner Ervin jegyző (olvassa): Könyvtár megalapítására 9.000 írt. Elnök: Megszavaztatik. Báró Roszner Ervin jegyző (olvassa): Királyi főügyészségek: Átalakítás és felszerelésre 5.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Báró Roszner Ervin jegyző (olvassa): Átköltözködési költségekre 2.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Báró Roszner Ervin jegyző (olvassa): Beruházások, VII. fejezet. Törvénykezési és ügyészségi uj építkezésekre, átalakításokra és felszerelésekre 225.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Elnök: Ezzel az igazságügyministerium költségvetésének tárgyalása be van fejezve. Következik a napirend szerint a honvédelmi ministerium költségvetése s ezzel kapcsolatban a pénzügyi és a véderő-bizottság C29. számú jelentése a honvédelmi niinister által az 1890: XXIII. törvényezikk 7-ik szakasza értelmében a magyar királyi honvédségi Ludovica-akademia állapotáról benyújtott jelentéséről és ugyanezen bizottságok 630. számú jelentése a honvédelmi miuiaternek a közös hadsereg katonai nevelő- és képző-intézeteiben magyar állami alapítványi helyekre elhelyezett ifjakról beterjesztett 1890, évi jelentése tárgyában. Báró Roszner Ervin jegyző (olvassa:) Központi igazgatás. Rendes kiadások : XXI. feje­zet, I. czím. Személyi járandóságok, dologi ki­adások 285.949 frt. Grőf Andrássy Gyula előadó: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Az 189l-re előirányzott költ­ségvetés nagyban és egészben ugyanazon kere­tek közt mozog, mint az 1890. évre megszava­zott költségvetés. Ha röviden akarjak annak jelentőségét a honvédség fejlesztésére nézve jellemezni, azt mondhatjuk, hogy az egy nyu­galmi év szükségletei szerint van előirányozva. Nincs ebben semmi ujabb lépés, ezervezet, a mely a honvédség fejlődését tovább vinné, mely harczképességét lényegesen emelné; szerény, de azért üdvös czélja az elért niveau fentartása. KÉPVH. NAPLÓ. 1887 —92. XX. KÖTET. De ezen szerény czél sem volt elérhető költségtöbblet nélkül. A rendes kiadások 295.000 forintnyi többletet mutatnak fel. Ezen többlet okát az képezi, hogy a honvédség természetes belfejlődését nem lehetett változatlan szigorú keretek közé zárni, nem lehetett, ha nem akar­tuk a honvédséget hátralépésnek, visszaesésnek kitenni. így a múlt évek uj szerkezetei mindjárt oly szükségleteket idéztek elő, melyeknek min­denesetre helyet kellett adni a költségvetésben. A megszaporított keretek következtében több állatorvosra volt szükség, több jutalomdíjas al­tiszteket kellett rendszeresíteni, hogy minden századra egy jusson, a lovasított századosok szá­mát kellett szaporítani, végül a békelétszámot is kellett emelni. Hogy azonban mindezen reformoknál mennyire uralkodott a takarékosság elve, az világosan látható abból, hogy összesen csak 10 uj állatorvosról van szó, 120 uj altiszt ille­tékéről és a békelétszám csak 274 fővel emel­tetik. Ezek, t. ház, mind oly tételek, melyeket nem lehet meg nem szavazni, hogy ha nem akarjuk a honvédséget annak kitenni, hogy egyes részei rosszabb szolgálati viszonyok közt legyenek, mint a többiek. Hasonló természetű kiadások azok, a melyek a népfelkelési törvény következményei. A nép­felkelési nyilvántartási teendők annyira meg­szaporodtak, hogy a honvédség arra való intéz­ményeinek nem volt többé idejük saját ügyeiket elintézni és ezért kellett külön népfelkelési nyilvántartási osztályokat szervezni. De hogy ennél is mennyire uralkodott a takarékosság, látható abból, hogy itt is a nyugdíjas tisztek használtattak fel, ugy, hogy a tényleges többlet nem az egész tétel, hanem csak azon külön­bözet, a mely a nyugdíjas és a tettleges szol­gálatban levő tisztek fizetése közt van. A harmadik csoportja az uj kiadásoknak az, mely a kormány akaratától egészen függet­lenül mintegy a gazdasági conjuncturákra és a természetes belfcjlődésre vezethető vissza, ilyen első sorban az, hogy az idei gyakorlatra be­vonuló tartalékosok a közosztályoknak meg­felelőleg 22 fővel szaporultak. Ezen kiadás csaknem maga eléri az összes rendes kiadások többletét. Az étkezési és lótápárak emeléséből eredő í06.000 forint többlettel, ezen. két tétel együtt többre rug, mint a rendes kiadások összes több­kiadása. Erre azért figyelmeztettem a t. házat, mert ez bizonyítja leginkább, hogy mennyire törekedett a kormány a takarékosság elve szerint eljárni. Ebből látszik, hogy a költségvetés azon 37

Next

/
Oldalképek
Tartalom