Képviselőházi napló, 1887. XX. kötet • 1890. november 19–deczember 6.
Ülésnapok - 1887-421
421. országos ülés deczemtoer Lén, hétfőn. 1890. 247 nemcsak a jogkereső és jogászközönség üdvözli Örömmel és kiséri lelkesedéssel, de hogy az az egész nemzet megnyugvásával és meleg rokonszenvével találkozik? (Igás! Ugy van! a jobboldalon.) Az igen t. igazságügyminister határozott és czéltudatoa, körültekintő és hatalmas gyakorlati érzékre és tapintatra valló eljárása és magas látköre, melylyel a reformok bevezetésénél tájékozást nyújtani és egy átgondolt nagyszabású rendszer keretén kiyül a kép biztos vonásait is bemutatni képes igazolják, hogy az igazságügyi reformok megvalósítására e hazában nálánál jogosultabban igényt senki sem tarthat. Nem is szorul a t. minister ur sem a reformok, sem létező jogviszonyaink és jogállapotaink tekintetéből figyelmeztetésre, de sarkallásra sem. Ha mégis némely dolgokat felemlíteni kívánok, teszem ezt azért, hogy a parlamenti discussio azon kérdéseket megérlelésükhöz s igy megoldásukhoz közelebb vigye. A t. minister urnak a pénzügyi bizottságban tett nyilatkozata szerint a sommás eljárásra vonatkozó javaslat a bagatell eljárás reformjával együttesen fog előterjesztetni. Ez teljesen helyes, mert a két eljárást összhangban kell szabályozni és a hatáskör kérdését tisztázni. Ha a bagatell eljárásnak gyakorlati értéket akarunk biztosítani: nem szorítkozhatik az csak a békéltető eljárásra; nem csinálhatunk egy perből két pert és nem is mehetünk vissza az 1868: LIV. törvényczikkben foglalt azon visszás eljárásra, hogyha alperes alá vetette magát a községi bíráskodásnak: ugy ezen bíróság az ügyben ítélhetett s ha nem, akkor a fél perét a rendes bíróságnál folytathatta. A községi bíráskodás legfelebb ott üdvös hatású, hol a bírói feladatok teljesítésére elégséges intellectualis erő van, tehát városokban vagy talán még nagyközségekben és leginkább csak akkor, ha azt a békebirák kezelik; ellenben főleg oly kisközségekben, melyekben a biró írni és olvasni sem tud s hol az elöljárók különböző helyi befolyások, pressiók, gyakran terrorismus alatt állnak: a községi bíráskodás az igazságszolgáltatás valódi gúnyját képezi. A legkevesebb tehát, mit igazságszolgáltatás érdekében itt tenni szükséges az, hogy felperes szabad tetszése szerint igazait akár a járásbíróság, akár a községi bíróság előtt kereshesse és hogy a birói illetőség kérdése kiterjesztessék a fél tartózkodási helye és a szerződés teljesítése helyéhez képest. Egyébként a községi bíráskodásnak, hol esküvel való bizonyítás sem foghat helyet, a jelenlegi eljárás mellett, midőn a községi bírósági ítélettel meg nem elégedő fél ügyét a királyi járásbíróság elé viheti, hol az ujolag tárgyaltatik, vagy haszna nincs, sőt miután a felek két izben két bíróság által idéztetnek tárgyalásra: még nagy idővesztességgel és költséggel is jár. (Ugy van! jobbfelöl.) A békebirói intézmény fejlesztése, a kis polgári eljárás egyöntetűvé tétele és a teljes szóbeliség, közvetlenség és a bizonyítékok szabad mérlegelése alapján szabályozása, az ügyvédi díjak mérsékelt tariffa szerinti megállapítása, a feleknek tanuk ént kihallgatása, a felebbezésnek vagy az ügy és pedig érdemben is felülvizsgálatának behozatala, a perújítás kérdésének alapos tisztázása stb. segíthetnek a bajokon. (Helyeslések.) A sommás eljárásnak is csak a teljes szóbeliség, közvetlenség és a bizonyítékok szabad mérlegelése alapján szabályozását helyeslem. Félig a szabad bizonyítási, félig a törvényes bizonyítási elmélet tehát egy mistum compositumnak az érvényesülése nemcsak a jogviszonyok zavarát idézhetné elő, de a jó igazságszolgáltatást is inkább veszélyeztetné, mint akár az Írásbeli eljárás. Kárhoztatnom kellene minden oly czélzatot, mely az eljárást hosszabbá, complicáltabbá tenné. (Helyeslések.) Nincs szükség a sommás eljárásra sem a jogviszony, sem az okiratok valódiságának megállapítására nézve külön keresetre vagy külön békéltetési tárgyalásra. Egy keresetben egy tárgyalásnál minden kérdés szépen megoldható és a tárgyalást előzőleg az egyeztetés is megkisérelhető. A reformnál a jó eljárás mellett a gyors és olcsó eljárásnak is igazságügyi czélt kell képeznie. Óvatosan kell elbánni kisebb értékű perekben az oly felebbezési rendszerrel, melynél a bizonyítékok reproductiója helyt foghatna, mert a királyi törvényszékek székhelyéhez az egyes királyi járásbíróságok községei oly távol feküsznek, hogy még az ügyvédi képviseletnek nem kötelezetté tétele esetén is a költségek annyira rúgnának, mint mennyi az egész substratum, ugy, hogy a felebbezési jogszegény emberre papiroson foglalt írott malaszt maradna. A jogszolgáltatás gyorsasága és olcsósága követeli meg leginkább, hogy a sommás eljárásra vonatkozó törvényjavaslat a bagatell eljárás reformjával összhangban junctim oldassék meg. A kormánynak ezen eljárásokat tárgyazó javaslatai még a ház előtt nem feküsznek, azért a részletekbe korai volna bocsátkozni. Fentartom észrevételeimet azon időre, mikor majd azok a ház tárgyalása elé kerülnek. Még csak annyit kívánok megjegyezni, (Halljuk! Halljuk!) hogy ha az örökösödési és birtokperek bizonyos érték erejéig a sommás eljárás keretébe vonhatók: nem látok komoly akadályt arra, hogy a sommás váltókamatok
