Képviselőházi napló, 1887. XIX. kötet • 1890. október 1–november 18.

Ülésnapok - 1887-409

346 409 országos ülés november 17-én, hétfőn. 18*0. szólalni, nem tettem azt, nehogy kétszer szólal­jak fel. Ugyanazért most teszem meg észre­vételemet. Herman Ottó t képviselő ur ugyanis az általános vita alkalmával beszédében a követ­kezőket mondta: „Midőn ezt átjátszom a borra, ezzel nem akarok senkinek semmit sem insi­nuálni, hanem csak azt mondom, hogy a borhami­sítás kérdése Magyarországon mindig egy bizo­nyos utóizzel bír, tudniillik felvettetett a leg­határozatabban, úgynevezett antisemitieus érte­lemben." Ha valaki azt mondja, hogy ő nem akar irtsinuálni valamit, hanem utána mégis elmondja, ez azt a hatást teszi reám, mintha valaki azt mondaná nekem, hogy nem mondom én neked, hogy incorrect ember vagy, csak gondolom magamban. A bőrgyártás kérdésében én voltam oly szerencsés, hogy már ezelőtt 14 esztendővel fel­szólaltam és mindig én adtam be a határozati javaslatokat e tárgyban és igy kénytelen vagyok a t. képviselőtársam megjegyzését magamra érteni és ennélfogva a következő megjegyzést tenni. Már 1876-ban adtam be az első határo­zati javaslatot a borgyártás ellen; az antisemi­tieus mozgalom pedig, gondolom, 1881 — 1882-ben kezdődött, tehát ennélfogva is lehetetlen, hogy a borhamisítás kérdésének ilyen utóize legyen Magyarországon. A mi továbbá azt illeti, hogy ez a kérdés bizonyos antisemitieus utóizzel bir, azt én nem látom, sőt kinyilatkoztatom azt, hogyha keresztény ember hamisítaná a bort és egy zsidó nem hamisítaná és valódi bort mérne, tz utóbbinak adnék igazat és nem annak, a ki gyártott bort csinál. Felhozta t. képviselő­társam Svédország példáját, a hol szerinte a Seltersviz készítése nagyban űzetik gyárilag s erre aztán példát hozott fel annak igazolására, hogy miután a pbylloxera kipusztít mindent, csináljunk mi is gyárilag bort. Már, t. ház, én mégis csak sajátságosnak tartom, hogy a mikor mi a phylloxera elleni védekezésre 150.000 forintot veszünk fel s a borászat emelésére vin­ezellériskolák létesítése által oly nagy áldoza­tokat hozunk, hogy akkor mi azon törjük a fejünket, hogy nem szükséges semmiféle szőlő, hanem a chemia csináljon nekünk bort. Ez nemzetgazdaságilag a lehető leghelytelenebb fel­fogás, a mit csak képzelni lehet. Mert nagy különbség, van t. ház, e közt és Svédország és Norvégia ásványvíz-gyártása közt, azon egyszerű oknál fogva, miután a Selters-vizet történetesen nemcsak Svédország és Norvégiában, hanem Tokajban az Érmelléken, Szegszárdon vagy akár Világoson is hamisítják. Az ellen pedig határo­zottan tiltakoznunk kell, hogy uálunk olyan borok készíttessenek, melyek a maguk eredeti­ségében és természetességében kaphatók, mi által annyi ezer és ezer ember kenyerétől fosztatnék meg, mert képtelen volna küzdeni olyan embe­rekkel, a kik a pineze sötét mélyében minden fáradság nélkül hamisítják a bort. (ügy van! a szélső bálfélöl.) T. ház! Ha valaki nálunk külföldi borokat akarna hamisítani, vagy magyar bort csinálni shérry-vé, madeirává, malagává, ez ellen nekem nem lenne kifogásom nemzetgazdasági szem­pontból, mert legalább az a pénz, a melyet ezekért a borokért a külföldre kivisznek, ben­maradna az országban. Ez különben nálam csak nemzetgazdasági, nem pedig általános erkölcsi szempont. Azt mondja továbbá t. képviselőtársam, hogy mi hadat üzentünk az újabb tudománynak és általában a borászat terén mutatkozó újabb vívmányoknak. Bocsásson meg t. képviselő­társam, de ezt sem én, sem azon képviselő­társaim, a kik e kérdésben hasonlag gondol­koznak, ne.íi tettük. Mi igenis az okszerű borá­szat elvei szerint akarunk előre haladni, hogy Magyarország borait, az őket megillető helyre odaállíthassuk s ezt mi nem a szűz borokkal, hanem az okszerű pinczekezeléssel akarjuk elérni. Nem tudom, mit szólna hozzá a t. képviselő­társam, hogyha egyszer odaküldenének neki egy scarabeust, hogy vizsgálja meg s mikor aztán megvizsgálná, kisülne, hogy az nem scaraheus, hanem papirosból készített bogár. (Derültség.) Hát épen ilyen papírból készített bogár lenne az is, ha valaki tiszta bort akarna inni és gyártott bort adnának elébe, valamint azt ő sem szeretné, ugy mi sem szeretnők ezt az egész országban Említette t. képviselőtársam azt is, hogy a mi eljárásunk körülbelül olyan, mint a fuvarosok mozgalma a vasút ellen, mert a vasút az előhala­dást, a fuvarosok pedig a maradást jelentik. Erre nézve csak annyit mondhatok t. képviselőtársam, h így én elfogadom ezt a hasonlatot, de megfor­dítva és pedig a következőképen. Én igenis azok közé tartozom, a kik a vasút mellett törnek lánd­zsát, annak egyenessége mellett és nem engedik meg, hogy a fuvarosok az ő görbe utaikkal árúkat esempészszenek be az országba, de nem tartom helyesnek azt sem, hogy azok az említett elvek itt is hirdettessenek, mikor oly példa áll előttünk, a milyen a múlt hetekben történt, hogy a Lloyd épületben maga a nagy tőzsdetanács 9-es liszt helyett 8 s A-est akart adatni és még rettenetes nagy lármát csinált, hogy azt tűrni nem lehet, ez identicus a csalással. Azt is mondotta t. képviselőtársam, hogy a homoki szőlőkön termelt borok minősége fajilag egy a hegyi és általában a hiresebb bortermő helyeken termelt bór minőségével. Ha valaki azt mondja nekem, hogy homokon olyat produkál,

Next

/
Oldalképek
Tartalom