Képviselőházi napló, 1887. XIX. kötet • 1890. október 1–november 18.

Ülésnapok - 1887-404

404. országos illés november 11-én, kedden, 1890. 235 esztendeig. Egészen addig türelemmel nézték, hogy ezen 40 esztendő alatt, körülbelül 260.000 forint haszonbérel maradtak hátralékban. 1880-ban örökváltságon megvették földjeiket a kincstártól, ha jól emlékszem 32 évi örökváltsági részlet fizetés kikötése mellett A mai időben fizessék ki azokat a költséges kamatokat és hátralékokat, mikor a jelen folyó kiadásait is alig tudják fedezni azon kis jövedelemből, melylyel bimak? Midőn kérvényüket a t. háznak benyújtották, én annak idején is állást foglaltam mellette és kimutattam, hogy mennyi indok szól mellette és indokoltam azt, hogry hátralékaik leírassanak. A volt ministerelnök ur, mint akkori pénzttgyminister, azt válaszolta, hogy ugyancsak képviselői közbenjárás folytán egy izben már adatott ezen községeknek kedvezmény, de ő azt hiszi, hogy nem ez a baj ottan, hanem más, mit sem ő, sem én nem tudunk. Én, t. ház, ebből azt értelmeztem ki, hogy az a nép talán nem elég takarékos, hogy költekező és pazar. Figyelemmel kisértem tehát három éven keresztül s azt tapasztaltam, hogy épen az ellenkező áll s hogy igen szorgalmas, takarékos, jóravaló nép az. Hanem az a baj, hogy a 260.OÜ0 frtnyi hátralék mellett az adót, a közköltségeket is viselni tartozik, pedig ruházkodnia is kell és még négy-öt gyermekével együtt meg is akar élni szerény jövedelméből. Azt hiszem, t. ház, hogy nem lehet nagy pazarlásról szó. Hiszen mindössze 250 frt jövedelme van egy telepítvényesnek s ha ezt egészen a háztartásra adja is, akkor sem lehet valami nagy pazarlással vádolni. (Igaz! JJgij van! a bal- és szélsőbalon.) En tehát azt hiszem, hogy ezen teiepítvényesekeu minden esetre segíteni kell. (Helyeslés halfelöl.) Ugyancsak Aradmegyében, Almás-Kamarás. Hagy-Kamarás, és Medgyes-Bodzás telepítvényes községek 1875-ben az 1873: XXII. törvényczikk értelmében vettek ingatlanokat a kincstártól; még pedig szerződésük szerint ugy, hogy 13 hold jön 2.8Ő3 forintba. Egy évi készlet tehát tesz 170 forintot. Igen, de mikor a szerződés meg volt kötve, rögtön hozzáiratott ehhez beosztott régi haszonbér ezímén 666 frt, be nem osztott haszonbér fejében 123 frt, Wodiánerféle haszonbér 40 forint 85 krajczár. Ez már most nem 2.823 frt, hanem 3.662 frt; a részlet pedig nem 170, hanem 2'>2 frt. Tehát körülbelül 30 frt egy hold után. Már most kérdem : lehetséges-e ennek lefizetése után még egy családnak megélni és még ebből egyéb szükségleteit fedezni. Ezen községeknek telepítvényesei is vettek ezelőtt 4 évvel a kincstártól földeket és ezekkel szerencsétlenségükre megtörtént az, hogy ép akkor az aradi jószágigazgatóság Pécskáról Aradra való áttétele miatt elmaradt a szerződés megkötése valami két éven át s igy összegyűlt 4 részlet s a vétel utáni illeték, a mi egy pár száz frt hátralékot tesz ki. Ez már magában véve elég baj, de igazolásukra még azt is előhozom, hogy ezek a zsellérek négy évvel ezelőtt vették is meg az ingatlanokat, 5 hold után 520 forintot fizettek s hogy ebből örökvétel ezímén 310 frt és kamat és perköltség ezímén 210 forint íratott számlájukra, a mint ezt a kezemben levő könyv is igazolja. (Mozgás.) Egy másik könyvecske szerint 5 hold után 480 frt lett fizetve; ebből örökvételre 233 frt és 175 frt perköltségre esik. Bocsánatot kérek, mert hiszen teljes lehetetlen, hogy ha e néptől rendes közigazgatási úton hajtották volna be a hátralékokat, hogy azok anyagilag annyira tönkre mentek volna, mint igy, hogy ilyen hallatlan költségeket okoztak nekik. T. ház! Ha ezen telepítvényeseken segítve lenne akképen, hogy hátralékaik leíratnának, nem valami boldogan ugyan, de megélhetési módjuk minden esetre meglenne. Ha ez nem történik meg, következményül ezeket kell előadnom. (Halljuk ! Halljuk !)" Ezelőtt három évvel, mikor több izben esedeztek a kormányhoz és a képviselőházhoz segítségért és azt nem kapták meg, én egy takarékpénztárnak élén lévén, láttam józan takarékosságát, szorgalmát, tiszta becsületességét ezen népnek, rajtok, mint választóimon, segíteni akartam és meg is cselekedtem, a mennyiben olcsó kamat mellett szűkebb személyes hitelt szavaztattam meg számukra azon reményben, hogy majd mikor a kormány ezen népnek jóakaratáról, igyekezetéről meg fog győződni, csak fog rajta segíteni, elpusztulni nem fogja hagyni. Ha most megtörténik ez, még lehet rajták segíteni, ha pedig nem történik meg, akkor nem egyeseknek, hanem sok százaknak az lesz a vége, hogy hajléktalanokká lesznek, koldusbotra jutnak. És ha ezt tenni szándékozná is a kormány, akkor is egy kérésem van : tegye ezt mielőbb. Ha veszniök kell, ha áldozatul kell esniük: akkor utolsó rongyaik is az államkincstáré legyen legalább — mert őt illeti — jussanak az áilamnak, de ne engedje, hogy az ügyészek és végrehajtók által fosztassanak meg utolsó garasuktól. (Helyeslés a baloldalon.) Ezt a zsarolást, t. ház és t. kormány, meg kell szüntetni minden esetre; ha azonban ezen általam érintett kedvezmény nem adatik meg, ha daczára annak, hogy itt e házban már hetek óta öröm, megelégedés és boldogság uralkodik, mert látjuk, hogy pénzügyünk rendezve van; ha mindannak daczára, hogy pénzügyünk rendezése folytán most már nagyobb reformokról lehet szó; ha 30*