Képviselőházi napló, 1887. XIX. kötet • 1890. október 1–november 18.

Ülésnapok - 1887-404

404. országos ülés november 11-én, kedden. 1890. 211 sék és tudtommal legalább a legtöbb adóhivatal úgy is jár el, hogy azokat portomentesnek tekinti. Nem fogom elmulasztani, hogy e tekintetben az adóhivatalokat köriratilag figyelmeztessem arra, (Élénk helyeslés) hogy a törvény szövege szerint, habár megengedem, kifogásolható a portomentesség — mert hisz' ott bizonyos feltételekhez van kötve — hogy az általánosan alkalmaztassák. (Helyeslés.) Tulaj donképen a portomentesség megítélésére nem is az adóhivatalok, hanem a kir. postahivatalok illetékesek, azok pedig merőben meg vannak fosztva attól, hogy ellenőrizhessék azon feltételek fenforgását, melyek a törvényben elő vannak irva. A mi a másik kérdést, a havi computusokat illeti, megjegyzem, hogy a törvénynek ezen intézkedése egészen fölöslegesnek nem tekinthető, még pedig azért, mert ott nemcsak a pénz beszállításáról, hanem egyúttal a beszedés ellenőrzéséről, a befizetett összegeknek a községi pótlék és az állami adó közti helyes elszámolásáról kellene a vizsgálatnak megtartatni. Minthogy azonban épen azon indoknál fogva, melyet a t. képviselő ur felhozott, hogy t. i. a kir. adóhivatalok csak sommásan tartják nyilván azon adózók tartozását, kik adójukat a községnél fizetik, természetes, hogy ez az ellenőrzés a részletekre nem terjedhet ki a kir. adóhivatalnál. Épen ezért az administratio reformját tárgyazó törvényjavaslatban, melyet annak idején a belügyminister ur fog előterjeszteni, e reformjavaslatnak azon részében, mely a községi adópénztárakról intézkedik, ezen kérdés is a gyakorlat követelményeinek megfelelőleg fog megoldatni és az e tekintetben való rendelkezések ennek megfelelően vétettek föl az administratio refoirajáról szóló javaslatba. (Általános élénk helyeslés.) Másrészt ennek megfelelő kiegészítő része lesz nemcsak a közadók kezeléséről szóló törvény vonatkozó szakaszának módosítása, hanem azon eljárás szabályozása is, melyet már többszörösen voltam bátor említeni, t. i., hogy a községek adókezelését nem annyira koronkint a kir. adóhivataloknál megejtendő computusokra, melyek, mint említettem, csak a külsőségekre terjedhetnek ki, hanem a helyszínén megejtendő részletes leszámolásra kivánom fektetni. (Élénk helyeslés.) Balogh Géza jegyző: Veres József! Teres József: T. képviselőház: A t. pénzügyminister ur tegnap egy közbeszólásomra olyanforma megjegyzést tett, hogy képviselői jogomat és kötelességemet igen lax értelemben fogom fel, midőn olyanféle kérdést vetettem közbe, hogy vájjon az illető közegek nem kapnak-e percentet. Pusztán jóhiszeműségem kitüntetésére vagyok bátor egy pár tételt a költségvetésből bemutatni, előrebocsátja, hogy feltétlenül elhiszem a t. pénzügy mini ster urnak tegnapi kijelentését, hogy az adókivető közegek stb. percenteket nem kapnak; de mivel egyúttal azt mondta, hogy azokat el sem számolhatná és kötelességével törődő képviselőnek tudnia kellene, hogy el sem számolhatná, ha ily percenteket akarna is adni: bátor vagyok bemutatni a t. háznak azokat a tételeket, a melyekből, ha akarná, igenis elszámolhatná. A költségvetésben a 6. lapon jutalmak és segélyekre fel van véve 13.000 írt, a mely összeg s a később felsorolandók is részletezve nem lévén, én mint laicus, nem tudhatom, hogyan használják fel. A 8. lapon jutalmak éa segélyekre fel van véve 5.000 frt, a 9. lapon jutalmak és segélyekre 8.000 frt, a Í6. lapon jutalmak és segélyekre 32.000 frt, a 30. lapon „Adóhivatalok" jutalmakés segélyekre 17.000frt. Az 55-ik lapon „Adókivetési költségek és jutalmazások az adókivetés körüli különös közreműködésért 160.000 frt, adóbeszedési költségek az állami és közigazgatási — megyei, városi és községi — közegek jutalmazására az adóbeszedés körüli különös kitüntetésért és közreműködésért 20.000 frt. Minthogy e tételek részletezve nincsenek és az én falusi észjárásom szerint a hivatalnok kapjon rendes fizetést, nem pedig kivételes kegyeket ; én azért igen természetesnek találhatnám azt a kérdést, hogy miféle alakban, kiknek és miféle érdemekért adja a minister ur ezen nagy összegekre menő jutalmakat és segélyezéseket. Wekerle Sándor pénzügyminister: T. ház! Én sohse vontam kétségbe azt, hogy a költségvetésben vannak egyes jutalmazásra előirányzott tételek, meg is van mondva, hogy mire valók ezek a jutalmazások. Hogy ott azonban valami százalékos elszámolás lehetséges lenne, ezt én a mi elszámolási elveink mellett határozottan kétségbe merem vonni. Hisz magának a költségvetésnek szövegében megvan, hogy az adókivetés és beszedés körüli közreműködés jutalmazandó és a közreműködésnek helyes mértéke nem az, hogy az illető nagy vagy kis öszszeget vet-e ki, vagy hajt be, hanem, mint már a múlt esztendőben, midőn ezen kérdés szóba hozatott — a szó szerinti szövegre nem emlékszem — de megmondtam, hogy megengedem, hogy az eljárás eddig az volt, hogy az adóbehajtás körüli közreműködésnél fő tekintettel voltak arra, hogy valaki beszedte-e az előirt adót vagy sem; de megjegyeztem azt is, hogy már a legutóbbi néhány esztendőben ezt az elvet nem követtük igy, hanem úgy alkalmaztuk, hogy az illetőknek tevékenységét egészében tettük birá37*