Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.

Ülésnapok - 1887-369

114 S69. országos ttlés május 7-én, szerdáu. 18í>0. Fenyvessy Ferencz képviselő ur módosítványát ©líogadja-e, igen vagy nem ? Fenyvessy Ferenez: T. ház! Módosítványomat magam sem tartom nagyon fontosnak. Ha a t. minister ur hozzájárult volna, örülnék, de nem kívánok felette szavazást. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a A. §-t a bizottság szövegezése szerint elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, kik azt elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége változatlanul fogadta el a szakaszt és igy Haviár Dániel és Holló Lajos képviselő urak módosítványai elesnek. Következik az 5. §. Josípovich Géza jegyző (olvassa az 5. és 6. §-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak. Olvassa a 7. §-t), Madarász József jegyző: Haviár Dániel! Haviár Dániel: T. ház! A 7. §. igen egyszerű rendelkezést tartalmaz, mely szerint az igazságügyi minister úrra bizatik az egyes királyi táblák bírói létszámának megállapítása. Ez igy magában véve nagyon egyszerű, de ha a felhatalmazás terjedelme és mérve a bírói létszámnak az egyes táblákra vonatkozó megállapítása tekintetéből szabatosan meghatározva nincs, nagyon természetes, hogy kételyek merülhetnek fel abból a tekintetből, hog)^ az igazságügyi minister ur mennyi időn keresztül, mily mérvben, hogyan és miként gyakorolhatja ezt a jogot. Az igen t. igazságügyi minister ur a törvényjavaslat indokolásában azt mondja, hogy addig, mig az igazságügyi kormány több évnek ügyforgalmi adatait nem bocsáthatja rendelkezésre, addig a törvényhozás nincs abban a helyzetben, hogy a bírói lét számot megállapíthassa és igy más mód nincs, mint hogy az igazságügyminister ur rendeleti utón állapíthassa meg a bírói létszámot és a felmerülő szükséghez képest a törvény korlátai között változtathassa is. A törvény korlátja első sorban az, hogy a mennyiben bizonyos létszám van megállapítva — most 245 — ezt, rendelkezésében meg nem haladhatja az igen t. minister ur. Azonfelül az általános bírói hatalom gyakorlásáról szóló törvény rendelkezései szintén korlátul szolgálnak, a mennyiben a bírák tetszés szerint az egyik tábla székhelyéről egy másik tábla székhelyére át nem helyezhetők. De, t. ház, nincs megmondva, hogy az igazságügyi kormány az idő tekintetében meddig és mily mérvben gyakorolhatja ezt az esetleges változtatási jogát. Megállapítja például a szervezés alkalmával, hogy valamelyik táblának bírói létszáma 15, a másiké 12. De rájön arra, hogy az illető táblák ügyforgalma nem szolgál helyes alapul arra, hogy ez a létszám megmaradjon. Ott például, hol 15 van alkalmazva, elegendő lenne Í2 és megfordítva. Akkor nem világos, szabatos és határozott e paragraphus rendelkezése a tekintetben, hogy jogosítva van-e az igazságügyi kormányzat ott rendelkezni az egyes bírákkal, igen-e vagy nem? Erre nézve óhajtanék felvilágosítást egyfelől, másfelől — miután aggályaim vannak, hogy ez nem szabatos és igy nincs kizárva az, hogy e tekintetben kétely merüljön fel — bátor vagyok egy módosítványt be nyújtani a 7. §-ra vonatkozólag, hogy a mikor a szervezés alkalmából a birói függetlenség egyik alkotó eleme, az áthelyezhetetlenség van érintve: akkor, a midőn csak bizonyos időre adatott meg az a jog az alsóbb bíróságok szervezése alkalmával is, holott az 1875-iki törvény azzal a joggal az igazságügyi kormányt három évre ruházta fel — itt pedig most ez nincs megállapítva — részemről indokoltnak tartanám, hogy a felhatalmazás mérvű idő tekintetében is korlátozva legyen s azért ugy vélném, hogy az a szervezést keresztülvivő törvény életbeléptetésétől számítandó .fél év alatt befejezendő lenne. Ezt ezélozza módosításom s ezért ajánlom azt a t. háznak elfogadásra. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Szilágyi Dezső igazságügyminister:. T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Kérem a t. házat, hogy ezen módosítványt visszautasítani ós a szakaszt eredeti szövegében fentartani méltóztassék. (Helyeslés jóbbfelöl.) Mert az a czél, melyet t. képviselőtársam módosítványával el akar érni, evvel absolute nem volna elérhető, arra nem is vonatkozik. A mit pedig ezen módosítvány tartalmaz az határozottan káros és keresztiüvihetetlen. Először azonban felelek a kérdésekre, mert szükséges, hogy az intentio iránt tisztába jöjjünk. (Halljuk! Halljuk!) Itt az van mondva, hogy miután 11 tábla állíttatik fel kettő helyett, s miután minden egyes kerület a maga ügyeivel egy-egy táblához utasittatik: a bíráknak létszámát az egyes tábláknál az igazságügyminister rendeletileg határozza meg. A szaporítást azonban nem teheti meg vég nélkül, hanem van egy törvényes maximális szám és a törvényjavaslat azt mondja, hogy az összes 11 táblánál alkalmazott ítélő táblai bírák száma a 245-öt meg nem haladhatja. Malmost mindenekelőtt hárítsuk el azt, a mi állítólag félreértésre adhat alkalmat, a mire különben nézetem szerint a törvényjavaslat okot nem szolgáltat. Mit jelent a létszám megállapítása az egyes tábláknál? Azt, hogy a mutatkozó szükség szerint az igazságügyminister a bírák számát szaporíthatja vagy csökkentheti. De arra, hogy akaratuk ellenére bírákat áthelyezhet, miután ez a csökkentés és szaporítás csak a törvény korlátai közt történhetik, semmi joga sincs az igazságügyministernek. De azt a jogot azután, hogy ha akár