Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.

Ülésnapok - 1887-388

452 388. országos ülés junins 4-én, szerdán. 1890. felolvasában is megszavazni, igen vagy nem? (Felkiáltások: Igen!) A ház elfogadta a törvényjavaslatot s alkotmányos tárgyalás és szíves hozzájárulás végett a főrendiházhoz küldeni határozza. Következik az almás-füzitői helyi érdekű vasút engedélyezéséről szóló törvényjavaslatnak harmadszori megszavazása. Szathmáry György jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a most felolvasott törvényjavaslatot harmadszori felolvasásában is megszavazni, igen vagy nem? (Felkiáltások: Igen !) A ház elfogadta a törvényjavaslatot és alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett a főrendiházhoz küldi át. Következik a nagymargita-verseczi helyi érdekű vasút engedélyezéséről szóló törvényjavaslatnak harmadszori megszavazása. Szathmáry György jegyző (olvassa a törvényi avaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a most felolvasott törvényjavaslatot harmadszori felolvasásában is megszavazni, igen vagy nem? (Felkiáltások: Igen!) A ház elfogadta a törvényjavaslatot és alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett a főrendiházhoz küldi át. Kérem a t. házat, méltóztassék a jegyzőkönyvnek a harmadszori megszavazásra vonatkozó pontját azonnal hitelesíteni, hogy a törvényjavaslatok a főrendiházhoz átküldhetők legyenek. Josipovich Géza jegyző (olvassa a jegysőkönyvi kivonatot). Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyvnek ezen pontjait hitelesítetteknek jelentem ki. Következik a gazdasági bizottság 538. számú jelentése a képviselőház tanáeskozó termének fűtése és szellőztetése tárgyában. Azt hiszem, a t. ház méltóztatik a jelentést felolvasottnak tekinteni s igy az első szó a bizottság előadóját illeti. I'saák Dezső, a gazdasági bizottság előadója: T. ház! A képviselőház tanácskozó termének a tanácskozási időszak alatt hiányos szellőztetése miatt a házban több képviselő ur részéről történt felszólalás. A gazdasági bizottság ezt figyelembe véve, meggyőződött arról, hogy a házban az ülésszaknak vége felé a levegő valósággal kiállhatatlan. Ezt már a múlt évben megbeszélés tárgyává tette a gazdasági bizottság és felkérte az elnök urat, ki egyszersmind a gazdasági bizottságnak is elnöke, hogy több szakértővel tegye magát érintkezésbe és véleményes jelentéseket kérjen ki tőlük. Az elnök ur a múlt évi június 12-én átiratot intézett a József-műegyetem rectorához, a ki véleményes jelentéstétele végett kiadta azt dr. Wartha Vincze nyilvános rendes tanár urnak, ki a házat megvizsgálva, azon meggyőződésre jutott, hogy itt mind a fűtés, mind a szellőztetés hiányos és különösen a fűtést igen rossz állapotban találta, egyszersmind pedig határozottan kinyilatkoztatta, hogy a fűtési szerkezettel a szellőztetés! szerkezet összhangzásba hozandó. Nem akarom a t. háznak idejét azzal igénybe venni, hogy az ott találtakat itt felsoroljam, de rátérek a javaslatba hozott szellőztetési szerkezetre. A javaslat szerint alacsony nyomású gőzfűtés szolgálna a teremnek szellőztetésére és egy centrifugai ventilátor vezetné be a tiszta levegőt. A terembe szükséges 30.000 köbméter levegő 700 nyilason akként volna bevezetendő, hogy a legérzékenyebb szervezet sem érezné meg. Ennek kivitelét véleményező olcsóság szempontjából összeköti a műegyetem udvarán levő kazán és gépházzal, a melyből a transmissio átvezetendő lenne. Ott a fűtés mindig szoros felügyelet alatt áll. A terv és a költségvetés elkészítésére összeköttetésbe lépett Knuth Károly fővárosi czéggel, ki is azt elkészítve, a gazdasági bizottságnak benyújtotta. A munkálatnak keresztülvitelére szükséges 10—12 hét, a költség 15.295 forint 78 krajezár. A gazdasági bizottság ezen véleményt legutóbbi ülésében tárgyalás alá véve, abban állapodott meg, hogy miután régi épületeknél a szellőztetés és a fűtés új szerkezete legtöbbnyire csak hiányosan alkalmazható, a nagyobb költséggel járó munkálat tekintetében a felelősséget a gazdasági bizottság magára nem vállalhatja. Ennélfogva a határozathozatalt a t. ház bölcs belátására bizza a tekintetben, vájjon ezen nagyobbszerű munkálat elkészittessék-e, vagy sem? Herman Ottó: T. ház! A mennyiben a múlt esztendőben az én felszólalásom is hozzájárult ahhoz, hogy a ház fűtése és szellőztetése dolgában egyszer már határozott lépés történt, annyiban bátor vagyok e tárgyhoz hozzászólani. Én nagy érdeklődéssel hallgattam a t. előadó ur beszédét, melyben arra fektette a fősúlyt — a mi a legfőbb is — hogy tudniillik ezen háznak ugy temperaturája, mint levegője bizonyos évszakokban csakugyan kiállhatatlan. De épen ezért nem értem, hogy a gazdasági bizottság mért nem meri magára vállalni a felelősséget azért, a mi javasoltatott 8 a mi jobb helyzetei teremtene. Az tény, hogy ideiglenes vagy régi épületeknél többnyire a legnehezebb feladat az, hogy az egyszer elrontott fűtés vagy szellőztetés javuljon. De itt különbséget kell tenni épületek és épületek közt. Mielőtt a szakértők véleményt mondottak — legalább az én tudtom szerint és erre felhívom tanúságul a háznagy urat is — a vizsgálat alaposan megtörtént, sőt minthogy az